A Figyelő, az Aon Hewitt és az AIESEC Magyarország Munkáltatói Márka Kutatásának célja az volt, hogy az egyetemeken és főiskolákon tanulók, továbbá a pályakezdők és a már több éves munkatapasztalattal rendelkezők munkerőpiaci elvárásait és a cégekről alkotott véleményét feltérképezze, és ennek alapján összeállítsa azon munkáltatók listáját, amelyek a legjobb választást jelentik az álláskeresőknek, és a legvonzóbbak a munkaerőpiacon. A kérdőíveket 27 ezren töltötték ki, ebből 10,400 pályakezdő és 16,500 tapasztalt munkavállaló volt. Az adatgyűjtésben kiemelten közreműködött Magyarország egyik legnépszerűbb állásportálja, a Profession.hu is. A válaszadók több mint 240 vállalatot értékeltek: képet adtak azok ismertségéről, vonzóságáról és megkülönböztető jellemzőikről, versenyelőnyeikről és egyedi vonásaikról.

„Egyedülállóan nagy számú minta alapján tudtuk felmérni a munkavállalók vállalatokról alkotott véleményét. Újdonság, hogy ebben az évben több olyan érdekes és aktuális szempontot is vizsgáltunk, ami a munkavállalókat jellemzi – milyen csatornákon tájékozódnak leginkább, mik az elsődleges motivációik, amikor kiválasztanak egy munkahelyet, hogyan képzelik el magukat munkavállalóként.” – mondta el Sziber Éva, az Aon Hewitt Munkáltatói Márkaépítés szakterület vezetője.

A válaszadók véleménye és saját HR gyakorlataik alapján Magyarország Legvonzóbb Munkáltatói 2012-ben:

1. AUDI HUNGARIA MOTOR KFT.

2. MOL-csoport

3. Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.

4. Bosch Magyarország

5. PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft.

6. Deloitte Magyarország

7. IBM Magyarország

8. KPMG Hungária Kft.

9. Coca-Cola HBC Magyarország Kft.

10. SAP Hungary Kft.

A Legvonzóbb Munkáltatók rangsora egyrészt a munkavállalók véleményén, elvárásain alapul, de a több tízezer fő megkérdezése alapján kialakuló vonzósági szempont mellett objektív szempontok is érvényesülnek. „A kitöltők által értékelt közel 250 vállalat lehetőséget kapott, hogy számot adjon arról, mennyire befogadó a pályakezdőkkel szemben, milyen szakmai fejlődésre és karrier előmenetelre számíthatnak a fiatalok, ha hozzá jelentkeznek. Ahol a cégek valós kínálata, az általuk nyújtott lehetőségek, képzések, juttatások leginkább egybeesnek a munkavállalók cégről alkotott elképzeléseivel, azok a cégek nyerik el a Legvonzóbb Munkáltató címet.” – ezt Szirbik Edina, a Munkáltatói Márka Kutatás projektvezetője mondta.

Élő kapcsolatok vs közösségi oldalak?

A Munkáltatói Márka Kutatás eredményei szerint a harminc évnél idősebb korosztály a fiatalabbakhoz képest minimális mértékben használja egyetemi, főiskolai kapcsolatait, tagjai az ifjabb generációk képviselőinél nagyobb mértékben támaszkodnak sajtóhírekre, a személyzeti tanácsadó cégektől, állásinterjúkon, valamint a már az adott cégeknél dolgozó emberektől kapott információkra. Az Y- és Z-generáció tagjai viszont az egyetemi állásbörzéket, levelező listákat, céges prezentációkat és tanáraik véleményét részesítik előnyben, ha egy-egy munkáltatóról szeretnének többet megtudni. A Z-generáció körében alulreprezentáltak az online állásportálok, a vállalati honlapok és a virtuális állásbörzék. (A felmérés során az 1980 előtt születetteket sorolták az X-, az 1981 és 1991 között születetteket az Y-, az 1992 után világra jötteket pedig a Z-generációba.)

Tájékozódási csatornák

Az internet hatalma egyértelmű: bármely korosztályból mindössze hét napilap van, amelyet 10 százaléknál többen olvasnak néhány hetente, havonta – ezek között is az ingyenes Metropol vezeti a listát. Heti és havilapot szinte minden válaszadó olvas alkalmanként, elsősorban a HVG-t, a Figyelőt, de népszerű a Nők Lapja és a Cosmopolitan is. Ami az online hírportálokat illeti, az X- és az Y-generáció tagjai jellemzően naponta többször olvassák az Indexet, az Origót és a hvg.hu-t, a Z-generációhoz tartozók többsége viszont egyáltalán nem tájékozódik ezekből a forrásokból. Ők a közösségi oldalakat, azok közül is elsősorban a Facebookot böngészik naponta többször. „A Z-generációhoz tartozók saját kapcsolati hálójukból, informális utakon tájékozódnak szívesebben, a hivatalos forrásokat még akkor is háttérbe szorítják, ha az történetesen online platform, mint az állásportálok, vagy a vállalatok saját honlapja” – jellemzi az 1992 után születettek szokásait Sziber Éva.

Milyen az ideális munkahely?

A válaszadók szakmájuktól függetlenül a biztos megélhetést, folyamatos fejlődést és változatos, érdekes feladatokat szeretnének találni az ideális munkahelyen, de csaknem minden negyedik válaszadó a három legfontosabb tényező közé sorolta a szakmai kihívásokat és a rugalmas munkavégzés lehetőségét is. Közel 70 százalékuk olyan munkahelyen dolgozna, ahol anyagilag és erkölcsileg is elismerik, s emellett több mint 30 százalék jelölte meg a prioritások között, hogy cég stabil, megbízható legyen, ahol jó csapatban, kellemes légkörben dolgozhat. A mindenki számára fontos tényezők mellett – mint a biztos megélhetés – a fiatal munkavállalóknál előtérbe kerül a társadalmi elismertség, hasznosság, mások segítése, az ügyfelekkel való együttműködés, mások irányítása és a fejlődés, de egyre nagyobb figyelmet kap a társadalmi felelősségvállalás, a környezetvédelem, illetve az, hogy milyen a hangulat a vállalatnál. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy Magyarországon inkább a Z-generációnál jelennek meg azok a jellemzők, amelyeket a külföldi kutatások az Y-generációhoz társítanak.

Az IT-sek a legmagabiztosabbak az álláskeresési lehetőségeikkel kapcsolatban, őket a pénzügyi végzettségűek követik, míg az egészségügyben dolgozók 28 százaléka kimondottan tart az álláskereséstől. Míg az informatikai területen dolgozók számára az átlagnál fontosabb, hogy munkájuk során új dolgokat alkothassanak, az utóbbi két kategóriába tartozó munkavállalók ezt jóval kevésbé vélik lényegesnek” – sorolja a kutatás eredményeiből levonható további következtetéseket Vértesi Bálint, az AIESEC üzletfejlesztésért felelős elnökhelyettese. Nem meglepő, hogy az egészségügyben dolgozók inkább a társadalom számára hasznos tevékenységet, mások segítését tartják lényegesnek. A marketing végzettségűeknek a változatos, érdekes feladatok, a kereskedelemben dolgozóknak az ügyfelekkel való kapcsolattartás, míg a pénzügyeseknek a folyamatos fejlődés fontos az ideális munkáról való gondolkodáskor.

A munkáltató, mint márka

A fiatalok számára kiemelkedően fontos, hogy sikeres vállalatoknál dolgozzanak. Egy sikeres, jó nevű vállalatnál töltött pár év jól mutat az önéletrajzban, és alapja lehet a további karriernek. A fiatalabb generációk tagjai ugyanúgy igénylik a márkanevet a karrierválasztás során, mint az áruk kiválasztásakor. Életrajzukat jó nevű szervezetek sorával szeretnék megtölteni. Az imidzs jelentőségét mutatja például, hogy a Z-generáció, az 1992 után születettek számára, ahogy fenn is említjük, kiemelkedően fontos a munkáltató társadalmi hasznossága, nemzetközi elismertsége, és szakmájuk társadalmi megbecsültsége.