Marketing
Csermely Ákos: „Hajt a küzdőszellem”
Szinte minden személyiség, aki valamilyen formában közel kerül a médiához, exhibicionista kisebb vagy nagyobb mértékben. Csermely Ákos is az. Kap is hideget-meleget. Energiáit azonban soha nem a kritikák kötötték le, hanem kezdetben a fotózás, majd a televíziózás, később a konferenciák szervezése. Mint mondja, munkaalkoholista, aki mindig készen áll. Most is, hogy a jubileumi 25. Media Hungary konferenciát szervezi.
A konferenciapiacon mindenki cápa akar lenni, aki megeszi a kishalat, vagy kishal, aki képes elmenekülni a cápa elől. Sokak szerint Csermely Ákos a cápa. Miként vélekedsz a saját szerepedről?
Nem tudom, mit nevezünk cápának. A piaci szereplők nagy része a piac természetes törvényszerűségeit nem ismeri fel, így nincsenek tisztában az eszközeivel sem. Ezért kritikáik gyakran indulataik és félelmeik által vezéreltek, ahelyett, hogy felvennék a kesztyűt, és megmérettetnék magukat. Engem hajt a küzdőszellem – ki ne akarna első lenni egy versenypiacon? Ha ettől cápa vagyok, ám legyen. Egyébként a cápa sosem alszik, állandó mozgásban van.
A konferenciáiddal kapcsolatban kritikaként fogalmazzák meg piaci szereplők, hogy meg kell jelenni rajtuk időközönként, de nem feltétlenül adnak naprakész, hasznosítható tudást. Mit gondolsz erről?
Hajnaltól késő estig dolgozom mindennap, megállás nélkül, közben folyamatosan tanulok, követem a világ eseményeit. A konferenciatermekben mindig egyre többen vannak bent. Amikor felkérek egy szakértőt kontrollingra, azt szoktam kérni, hogy ugyan én pontosan tudom, hogy jó vagyok, de mondja meg, ahol rossz vagyok. Talán nem szimpatikus kijelentés, de nem tudok mit tenni azokkal, akik csak szembedicsérnek. A pozitív visszacsatolásban kevés az építő jellegű kritika, bár a lelkemnek nyilván jólesik. Annak idején Vértes Jánossal, az Adverticum vezetőjével például úgy lettünk barátok, hogy az első alkalommal megrendezett Internet Hungary után azzal állt elém: még nem látott ennyire rossz rendezvényt. Meghívtam ebédelni, és megkértem, hozzon magával egy WC-papír hosszúságú listát az észrevételeiről. Hozott, és be kellett látnom, hogy nagyrészt igaza volt.
Amikor azonban olyanokkal találkozom, akik az előadás helyett a folyosón beszélgetnek, majd közlik, azért nem mennek be, mert nekik már nem lehet az adott témában újat mondani, akkor az az érzésem, fenntartásokkal kell kezelnem az észrevételeiket. Egyes piaci szereplők számára sokkal egyszerűbb, ha azt mondják rólam, hogy cápa vagyok, vagy ha megpróbálják lemásolni a rendezvényeimet. Érdekből nem szeretnek. (Nevet.) Semmi nem hullott az ölembe, mindennek ára volt.
Azt szoktad mondani, hogy az alkotás öröme tölt el a legnagyobb izgalommal. Egy konferencia anyaga korlátozott ideig érvényes. Amit tavaly hallottunk, idén már elavult.
Hála istennek! Ez cseppet sem zavar. Minden egyes konferencia egy alkotás. Az „állandóságom” az elmúlt huszonöt év. Sokan azt gondolják, azért, mert én vagyok az előtérben, ez az üzlet egy one-man show. Valóban, rajtam kívül a feleségem, illetve néhány szakértő barátom vesz részt a munkában, de nélkülük bajban lennék még úgy is, hogy a végső döntés jogát nem adom ki a kezemből. Jó érzés, hogy van, aki huszonöt éve, tehát az első konferenciám óta mellettem van.
 |
| Csermely Ákos (Fotó: Egry Tamás) |
Alighanem érzékeled a médiakörnyezet választékának bővülését és egyúttal a kormányzati igényeket kiszolgáló, állami forrásból finanszírozott kommunikáció térnyerését. Hogyan befolyásolja mindez a tevékenységed?
Ezzel az a problémám, hogy a piac olyan szinten változik, hogy butaság – vagy elvakultság – lenne, ha csak a politika szegmensére fókuszálnánk, amely egyébként is sokkal árnyaltabb, mint azt a felszínen látjuk. Mindig vizsgálnunk kell, ki mit miért mond, és valójában mit cselekszik esetleg azzal szemben, amit mond.
Diplomatikus válasz.
Nézd, a politikai és az üzleti életben egy valószínű: nem mindig úgy igaz az, amit hallasz, ahogy hallod. Érdekek és időnként indulatok is vannak a válaszok mögött. Az okokra a miérteken keresztül kell keresnünk a válaszokat. Nem véletlenül található az asztalomon Szun-ce A háború művészete és Machiavelli A fejedelem című könyve. Szubjektív és érdekalapú elvakulásban szenvedünk, miközben nem foglalkozunk fontos kérdésekkel. Kétellyel kell minden mást is vizsgálnunk. Például hogy mennyi pénzt visz ki az országból mérhetetlenül profi stratégiájának köszönhetően a Google és a Facebook? Hogyan befolyásolják az egész hazai piacot? Miért tolódik át a piac súlypontja a B2B-ről a B2C-re? Miért vásárolnak egyre többen akár már tartós tejet is az e-kereskedelemnek köszönhetően külföldről? Ez utóbbi évi 500–600 milliárd forintot jelent. Miért kezdtek el az ügynökségek saját konferenciákat szervezni? Huszonévig kegyelmi állapotban éltünk. Most csapkodnak az átalakulás viharos hullámai, aminek okait csak teljes komplexitásában lehet vizsgálni.
A társadalmi és a gazdasági környezetet nem lehet különválasztani a politikaitól.
Meglátásom szerint több tíz éve tartó folyamatokról beszélünk. Mindenütt vannak „követ dobáló bűnösök”. Már 1998-ban meg akarták tőlem szerezni a Media Hungaryt. Ha bizonyos helyzetekben, amelyekről nem szeretnék beszélni, nem lett volna mellettem a szakma támogató ereje, nem tudtam volna végigcsinálni a huszonöt évet.
A Media Hungary kapcsán az utóbbi években az RTL Magyarország távolmaradása keltette a legnagyobb vihart.
Viharnak azért nem mondanám. Az ember egy bizonyos kor és rutin felett nem sértődik meg. Az okokról meg ők és én tudunk. Ez most így elég is.
Vagyis – ahogy szokták mondani – ilyen ez a popszakma?
Ilyen.
 |
| Csermely Ákos (Fotó: Egry Tamás) |
A pályád, annak ellenére, hogy az álom a fotográfia, illetve a televíziós karrier volt, a konferenciaszervezésben csúcsosodott ki. Van hiányérzeted szakmai értelemben?
Közszolgálatiból kereskedelmi tévés lettem, gyártásvezetőből producer, majd konferenciaszervező. Szerencsésnek tartom magam. A hihetetlenül színes Algériában nőttem fel, miközben Magyarországon minden szürke volt. Nyitott voltam a világra, és ezen az észak-afrikai állam csak erősített. Színes ruhákban, rengeteg karkötőt és a szomszéd sráctól kapott citromsárga, háromszögű órát viselve jártam. Ekkor már folyamatosan fotóztam. Tetszett a filmlaborálás, hogy meg tudom örökíteni a változást a saját szemszögemből. Emlékszem, egyszer kitaláltam, hogy a szomszéd csirkéit alulról fotózom le. (Nevet.)
Édesapám, aki orvos volt, azt szerette volna, ha követem a pályán, ezért állandóan bevitt a baleseti sebészetre, hogy szokjam a közeget. De a nagy szerelem a televíziózás volt. A házunkban lakott egy srác, aki abban az időben kezdett el dolgozni a Magyar Televízióban. Sokat mesélt nekem az élményeiről. Tudtam, hogy ez lesz az utam. Először hangmérnöknek vagy operatőrnek készültem, majd tizennégy évesen budai gyerekként Mátyásföldre, egy híradástechnikai szakközépiskolába mentem továbbtanulni. Amikor jelentkeztem a televízióhoz, nagy előnynek számított a végzettségem, mert kevesen voltunk a szakmában, szükség volt rám. Igaz, nem elsőre vettek fel, apám segítségével az ORFI proszektúrájára kerültem, fotósnak.
A tévében először rögzítésvezető lettem, majd átkerültem a külpolitikai szerkesztőségbe. Jó érzés volt, amikor olyan szakemberek, mint Baló György vagy Chrudinák Alajos, engem kértek egy-egy munkához. Egyszer felmentem Chrudinákhoz, és elmondtam, mihez értek, mire azt mondta, annyira nagyképű vagyok, hogy azonnal felvesz. (Nevet.)
 |
| Csermely Ákos (Fotó: Egry Tamás) |
1989-ben Horvát János és Bayer József vezetésével indult el a Magyar Televízió újjáalakult második csatornája, a TV2, ahol gyártásvezető lettem, majd Born Ádám hívására a TV-TV-hez mentem, amelyet aztán Fenyő János vett meg. Dolgoztam Rókusfalvy Pál ügynökségében, a Roxerben is. Televíziós reklámokat készítettünk, a műsorok közötti reklámidőt értékesítettük. Többek között én vásároltam fel a Dallas és a Friderikusz Show reklámidejét.
Az 1996. évi médiatörvény hatására született meg az ötlet, hogy leültesd a piaci szereplőket Széplakon. Ez volt az első Media Hungary. Az ekkor induló kereskedelmi televíziózás nem volt vonzóbb alternatíva?
Csupa olyan dologhoz volt közöm, amit szerettem csinálni. Például az A3 produkciós igazgatója voltam, benne voltam a Demján Sándor vezette Smart animációs stúdióban, és ekkor kezdődött az üzletem Horvát Jánossal és Bayer Józseffel a Centro Filmben. A konferenciához fűződő vonzalmam is erősebb volt, mint az érdeklődésem a kereskedelmi tévék irányába.
1996 elején lépett hatályba a médiatörvény, amelynek nem volt egységes értelmezése a szakmában. Ezzel párhuzamosan üzleti érdekemmé is vált, hogy szervezzek egy fogadást a piaci szereplőknek. Lényegében a közszolgálatiság és a hiúság kettőséből született meg az első Media Hungary, ahol egyszer csak azt vettem észre, hogy összejöttek az akkori médiakirályok. Persze sok szervezési baki volt, de a végeredmény örömmel töltött el. A következőre már hétszázan regisztráltak. 1999-ben megszerveztem az első Kamera Hungáriát, 2000-ben az első Internet Hungaryt. Előbbi Ruszkai Nóra felvetéséből született, aki szorgalmazta egy televíziós fesztivál létrejöttét, amelyet közösen bonyolítottunk az ORTT-vel. Utóbbit pedig Horvát János abbéli meglátása inspirálta, hogy az internet mindent le fog győzni. Aztán Sükösd Miklóssal, aki akkor a CEU média tanszékét vezette, tető alá hoztuk. Ma már négy rendezvényünk van (Internet Hungary, Media-Digital Hungary, Mobile Hungary és az Evolution – a szerk.), illetve a digitalhungary.hu portál. Erősnek érzem a portfóliót.
Hogyan értékeled az elmúlt huszonöt évet?
1996-ban nem volt verseny, egyedül voltam ezen a piacon. A konferenciáimnak neve és íve lett. Azt gondolom, valamit jól csinálhatunk, hisz már folyamatosan érkeznek az újabb versenytársak. És noha én voltam az első, aki nevet és központi grafikát adott a konferenciájának, azóta ezzel sem vagyok egyedül. Megjegyzem, minden volt üzlettársammal jó kapcsolatot ápolok. Amíg emberek lesznek a földön, lesznek konferenciák is, hisz találkozni és tanulni mindannyiunk közös vágya. A jövő biztosított.
Ha valaki veszi a fáradságot, és 4.30-tól 21.00-ig folyamatosan tevékeny, két-három év múlva learathatja munkája gyümölcsét. Családilag munkaalkoholisták vagyunk, a véremben van. Csermely mindig készen állt, ezért szerettek, szeretnek velem dolgozni. Most is készen állok a munkára, az alkotásra.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.