Megnyitó, a napi program ismertetése

Rendhagyó megnyitó előadás

Vajon mit gondolnak magukról a hasonló korú emberek, igazodnak-e azokhoz a képekhez, amelyeket a generációkutatók rajzolnak róluk? A Kutatópont Kft. 2017 őszén végzett nagymintás kutatásában arra kereste a választ, hogy a különböző generációk miként jellemzik saját magukat, jellemzőikben látnak-e különbséget az egyéb generációkhoz képest. A kutatásban vizsgálták azt is, hogy mit gondolnak a különböző generációk tagjai az idősekről, és azt is, hogy ki tekinthető „idősnek”, milyen a megítélésük.

Látjuk, tapasztaljuk, érezzük, hogy az egyes generációk másképp fogyasztanak: tejet, kenyeret, médiát. De azzal tisztában vagyunk-e, hogy amit az Y/Z-nek tulajdonítunk, azt a többi generáció is átveszi, és magára nézve átfordítja?

Eljött a Sony ideje! A médiacég vállalati kultúrájának egyik alapköve az állandó megújulás. John Rossiter ügyvezető igazgató előadása betekintést ad a digitális transzformáció kihívásainak kiaknázási lehetőségeibe. Megmutatja, hogyan tud a magas szintű üzleti intelligencia egy ilyen hatalmas változást teljes mértékben támogatni és kiszolgálni, milyen fejlesztések elengedhetetlenek a sikerhez, illetve hogyan lehet hozzáigazítani a vállalati kultúrát az átalakuláshoz és mi az, amit érdemes ellesni másoktól. Közösség-építés, tartalomstratégia és szolgáltatói szemlélet a középpontban. (Az előadás angolul hangzik majd el.)

A konferencia teljesen megalapozottan állítja a figyelem középpontjába a technológiai változásokat és azok fogyasztókra, illetve társadalomra gyakorolt hatásait. A generációs dilemma mindezzel összefüggésben az egyik lényeges szempont, de önmagában vizsgálva nem ad kellő magyarázatot a folyamatok értelmezéséhez. Kozák Ákos elemzése olyan fő fogyasztói-technológiai kategóriákat tekint át piaci szempontból, amelyek az üzleti potenciálok reálisabb megítéléséhez járulnak hozzá.

A digitalizáció már rég túlnőtt a technológián, sokkal inkább az emberekről, a társadalom átformálódásáról, kulturális változásokról szól. Hozzá kell segíteni az embereket ahhoz, hogy a digitalizáción keresztül mindenki aktív és teljes jogú részese lehessen annak a tüneményes kornak, amelyben élünk. Nem számít az életkor, a kulcskérdés az attitűd: nyitottság, kíváncsiság az újdonságokra, bátor tettrekészség.

Hogyan képes egy hirdető kezelni a kampányaiban az egyre elharapódzó tartalomfogyasztási fragmentációt, a hagyományos, linerális médiumok meggyengülését/átalakulását? Milyen új utakat keresnek a célcsoportjaik hatékonyabb elérése, megszólítása érdekében? Miben változott az integrált médiamix?

Megnyitó

A digitális kampánymérés tavaly elindult. Az előadók azt járják körül, milyen fogadtatása volt a hazai piacon, és milyen lépéseket kell még tenni ahhoz, hogy  elfogadott egyenértékűvé vállhasson. Mi a jelentősége annak, hogy embereket és nem cookie-kat mérnek, hogy lehetőség van az célcsoport-optimalizálásra és hogy a duplikáció kiszűrhető több digitális eszköz használata esetén? Az előadók betekintést nyújtanak a nemzetközi tapasztalatokba, hogy külföldön miként használják a DAR-t a médiatulajdonosok, az ügynökségek és a hirdetők, továbbá mi a jelentősége a független és transzparens mérésnek a piac számára.

A fiatalok körében előre törő mobil és nem-lineáris fogyasztás átrendezi a televíziós szolgáltatások környezetét. A fogyasztók egyre nagyobb igénye a kedvenc tartalmaikhoz való rugalmas és azonnali hozzáférésre ugyanakkor új lehetőségeket is kínál innovatív terjesztési partnerségekre.

Életünk ma már egyre inkább mozgásban telik, egyre több mindent tudunk otthonunktól, munkahelyünktől távol csinálni. Nincs ez másként a médiafogyasztással sem. Így az új világ győztesei azok a piaci szereplők lehetnek, amelyek a mozgásban lévő embernek képesek impulzusokat, tartalmakat nyújtani.  
Az out-of-home piacon Magyarországon is vezető JCDecaux erre a piaci változásra reagálva alakítja ki stratégiáját, részben rövidebb kampányok, részben új, digitális eszközök és technológia bevezetésével. Az innovatív technológiák alkalmazása lehetővé teszi a fogyasztói és hirdetői csoportok változó igényeinek kiszolgálását, a jobbára reklámkerülő fiatalok hatékony elérését, sőt akár érzelmi interakciókat is. Ezzel párhuzamosan, a nemzetközi településképi fejlesztésre reagálva, az új törvényi változások, már az okosvárások kialakulását segítik elő Magyarországon is.

Rendkívül gyorsan változó világban élünk. Folyamatosan érkeznek a piacra az új, főleg technológiai innovációk. E hihetetlen dinamikával áll szemben viszont a fogyasztók kialakult és meglehetősen lassan változó értékrendje, amely néha gátat szab az újdonságok sikerének. Milyen értékek jellemzik a magyar fogyasztókat, és mennyire vagyunk különbözőek a világ többi részén élőktől? Milyen fogyasztói trendek alakulnak ki és erősödnek meg ezen értékek mentén, illetve hogyan segítik elő ezek egyes innovációk sikerét? A GfK Consumer Life kutatása ezekre a kérdésekre kereste a választ.

Meglepő eredményeket hozott az első hazai reprezentatív Viber-kutatás. A megbízó Neo Interactive nem csupán a teljes minta számait elemezte ki, hanem a különböző demográfiai csoportok Viber-használatának is mélyebben utánanézett. Ekkor bukkantak felszínre az igazán érdekes dolgok, amelyek szöges ellentétben álltak a marketingesek korábbi percepcióival…

A fogyasztók új generációja hirdetések helyett élményeket vár el a márkáktól. Élményeket, amelyeket a történetmesélés révén juttathatunk el számukra. Ha pedig jól csináljuk, a közös sztorink itt kezdődik el csak igazán! Márkázott tartalmak, történetmesélés és tartalmi rendszerek. Stories: titkok és tippek márkáknak a Café Communications branded content divíziójából.

Az előadásban a többszázezres követővel rendelkező Középsuli.hu stábja bemutatja, hogyan épül fel a különböző közösségi platformokra gyártott tartalmakból a brandjük, hogyan bonyolítottak le sikeres kampányokat az ügyfeleknek, és szerintük hogyan lehet elérni hatékonyan a fiatalokat.

Ma már nem arról kell beszélnünk, hogy miért fontos az influencer marketing, hanem arról, hogyan használjuk az iparágban rejlő lehetőségeket. A Post for Rent az influencer marketing területén 2015 óta működik, egyedisége az automatizált, adatvezérelt, saját fejlesztésű rendszerében rejlik. Jelenleg 15 országból több mint
20.000 véleményvezér csatlakozott hozzájuk, és közel 100 brand használta már a
platformjukat. Előadásukban exkluzív nemzetközi adatok is elhangzanak.

Az elmúlt évek technológiai fejlődésének köszönhetően a digitális médiafogyasztás dinamikus növekedését és átalakulását tapasztalhatjuk, amelynek során hirdetési oldalon is sorra jelennek meg technológián alapuló, adatvezérelt marketingmegoldások. A technológiai innovációk térnyerésével a fogyasztói elvárások is változnak: több adatot osztanak meg, de cserébe releváns tartalmat várnak.  Az előadásban egy megvalósult példán keresztül mutatjuk be az adatfelhasználás többdimenziós lehetőségét. Inspiratív példánk egyszerre igyekszik bemutatni az adatok általi releváns célközönség-meghatározást és a személyre szabott üzenetkialakítást is.

A Synetiq neuormarketinggel kombinált kérdőíves módszertannal követi a hazai reklámok hatását a 18-59 éves ABC státuszú reklámcélcsoportra. A 2017-es év során megjelent 3000 tévé- és online reklámból 1000 hirdetés érzelmi hatását mérték fel másodpernyi pontossággal. Ebből a “termésből” kerül most terítékre három videó, amit valamiért biztosan megjegyeztünk.

Megnyitó, a program ismertetése

A médiahasználat és kommunikációs szokások óriási mértékben változtak. Ennek kapcsán jellemzően a fiatalok médiahasználatára szoktak fókuszálni, miközben a 20 éve még fiatal 25-35 évesek mára már 45-55 évesek lettek. 20 éve hallgathatnak már kereskedelmi rádiókat és televíziókat, használhatnak egyre többen internetet, illetve lassan tíz éve az okostelefon is társukká vált. Vajon igaz-e az életkor alapján meghatározott „fiatalos”, „középkorú” és „idős” médiahasználat, vagy az a releváns, ha egy kohorsz médiahasználatát vesszük figyelembe, amikor a célcsoport azokat az eszközöket használja, amelyekkel szocializálódott, illetve élete során újként megtanult?

A rádiózás mennyisége, a rádió elért közönségnagysága, a rádiózással szemben támasztott fogyasztói igények, magának a rádiónak a szerepe érdemben semmit sem változott az elmúlt 20 év során, pedig egy meglehetősen turbulens és média-, valamint kommunikációs szempontból elképesztően gyorsan változó időszakról beszélünk. De vajon a hallgatók ízlésvilága is úgy megváltozhat, mint a technológia? Érvényesek-e azok az életkori sajátosságok a rádiós programingban, amelyek alaptételnek számítottak 15-20 éve? Mi ma a trendi, hogyan és miként lehet lépést tartani ezzel a rádióknak 2018-ban?

Az RTL Magyarország a Total Video stratégiájának harmadik lépéseként idén év elején elindította a megújult RTL Most!-ot. Az elődás során a vállalat digitális stratégiájának áttekintése után a platformmal kapcsolatos újdonságok, funkciók és hirdetési lehetőségek kerülnek terítékre – bemutatva ezzel a termék életében történt paradigmaváltást.

Hogyan és miként változtak az emberek szokásai, beszélhetünk-e olyan erős életkori eltérésekről, mint 10 vagy 20 évvel ezelőtt? Élnek-e a középkorúak vagy idősebbek a fiatalosnak tekintett technológiákkal? Hogyan lesznek általánosak azok a szolgáltatások, amelyek 10-20 éve még újdonságnak számítottak? Hogyan és miként követi le ezeket a folyamatokat a termék- és szolgáltatás kommunikáció, akár a kreatívok, akár a médiaválasztás szemszögéből.

Hogyan használják a fiatalok a médiát? Tényleg elveszett egy generáció a média és a hirdetők számára? Hallgatnak még valakire vagy mindenről megvan a saját elképzelésük? A cím talányos, de a prezentációból ki fog derülni, miért ezt választotta az előadó...

Mitől és hogyan lesz interaktív egy nyomtatott médiafelület? Hogyan fogja megváltoztatni a nagyon közeli jövőben az AR azt, ahogy a médiatartalmat fogyasztjuk? Hogyan tudja megsokszorozni a kiterjesztett valóság az egységnyi hirdetési felületre elhelyezett kreatív tartalmat? Mi szükséges ahhoz, hogy komolyabb fejlesztési költségek nélkül a saját nyomtatott termékeinken is használni tudjuk a technológia egyszerűbb megoldásait? Augmented Reality – Mixed Reality.

Megnyitó, a program ismertetése

Az X és Y-generációk a leginkább leterheltek, míg a hétvége legnagyobb nyertesei szabadidő tekintetében a felnőtt korú Z-generáció, amely nemzedék rendkívül széles palettáját sorakoztatja fel a szabadidős aktivitásoknak szemben a többi generációval. A filmnézés a legnépszerűbb szabadidős tevékenység a felnőtt magyarok körében – derül ki a Kutatópont 2000 fős kutatásából.

A Viacom friss nemzetközi kutatása arra kereste a válaszokat közvetlenül a kisiskolás gyerekektől, hogy miként viszonyulnak a megváltozott környezethez, az átalakuló családmodellekhez és médiafogyasztási szokásokhoz, mi foglalkoztatja őket és hogyan látják a lehetőségeiket ebben a világban.

A zene és a game-play mellett a gyerektartalmak vonzzák a legtöbb nézőt a YouTube-on. A jó és rossz videós tartalmakról, a reklámszűrésről és az online videófogyasztás előretöréséről MCN-szemüvegen keresztül.

Braczkó Szilvia a 2017 őszén indult műfajteremtő és több szakmai elismeréssel is bíró ifjúsági hírportál, a kidsnews.hu alapítója és vezetője. Munkája során nem csak Z- és Alfa-generációnak kommunikál, hanem az oldalon munkálkodó harminc fiatallal együtt is dolgozik a site tartalmain, így minden nap személyes tapasztalatokkal gazdagodik. Előadásban nem csak elméleteket, hanem valós tapasztalatokat is megoszt majd a jövő nemzedékének gondolkodásmódjáról és elérhetőségeiről.

A társadalmunkat alkotó hat nemzedék közül az Y- és a  Z-generációt érintő kérdésekkel foglalkozott elsősorban a hazai média az elmúlt 14 hónapban. Az Y- és a Z-generáció kimagasló médiajelenléte mellett a legidősebb nemzedék marginális napirendformáló szerepe, a generációk médiaképének szakportálok általi meghatározottsága és a klasszikus nemzedékkategóriák mellett új fogalmi megkülönböztetések térnyerése jellemzi a magyarországi médiatematikát az Observer kutatása szerint.

Az előadás során a bank- és biztosítási piacon vizsgáljuk meg a generációk közötti különbségeket (igények, termékhasználat, csatornahasználat) és azok lehetséges hatásait a piaci szereplők ügyfélkiszolgálási, értékesítési és termékfejlesztési tevékenységére. Külön vizsgáljuk a digitális folyamatok, illetve fintech szolgáltatások további növekedését elősegítő, illetve akadályozó tényezőket az egyes generációs csoportokban.

Az internetes mémek az interneten gyakran az eredeti közzétevő tudta nélkül, folklórszerűen terjedő tartalmak. Elvesztve aktualitását, a legtöbb mém néhány hétnél, hónapnál nem él tovább. Egy-egy sikeres mém azonban évekig része lehet az internetes kultúrának. A marketingkommunikáció szintjén a felhasználók által előállított tartalmak, és különösen a mémek és a márkák kapcsolata bonyolult: a mémekben való jelenlét ugyanúgy lehet egy sikeres reklámkampány eredménye, mint egy balul elsült vállalati teljesítmény visszhangja, sőt, puszta véletlen is. Marketingkutatási eszközként ugyanakkor a mémekben található közvetett vagy közvetlen márkautalások segíthetnek egy márka társadalmi beágyazottságának és a márka fogyasztói pozíciójának feltárásában.

A KerekMese a legnagyobb nézettségű magyar nyelvű Youtube-csatorna. De hogyan lett az alig öt évvel ezelőtti első 1000 megtekintésből mára 600 millió? Mekkora rajzfilmstúdiót kellett felépíteni ahhoz, hogy a havi 15-20 milliós megtekintéssel akár egymillió embert elérjenek a szigorúan hazai animációs tartalmak?

Mennyire kezeljük fenntartással a generációs általánosításokat? Másféle munkakörülményekre vágyik-e az Y- és a Z-generáció? Jobban motiválja-e őket, ha munkájukkal hatást érnek el, mint az idősebb generációkat? Hogy lehet hosszabb távra elkötelezni őket?

Míg korábban jellemzően 35-40 év felett volt a belépési pont az egészség szektorba, addig 2018-ra egyértelműen látható az a tendencia, hogy 30 év alá került ez a belépési pont. A 18-29 éves fiatal felnőttek elsősorban a médiából ömlő, egészséghez kötődő információknak köszönhetően jóval szélesebb tudással, több információ-keresési lehetőséggel felvértezve lépnek be erre a piacra, amely informáltság az Y-generációra jellemző elvárásokkal és viselkedési mintázatokkal párosulva egy egészen más „egészség-fogyasztót” eredményez a piacon. Ezzel az új fogyasztó-típussal nap, mint nap szembesülnek mind a patikusok, mind az állami-, valamint a magánegészségügyben praktizáló orvosok és a gyógyszercégek is. Egyértelmű, hogy az egészségügyi szereplők (gyártók, orvosok, patikusok) még nincsenek felkészülve erre a célcsoportra, habár mély megértésük és stratégiai megcélzásuk már folyamatban van.

Hogyan alakult 2017-ben a Black Friday? Bemutatjuk, milyen marketingeszközöket és csatornákat (ATL fókuszban) használtak fel Magyarország online webáruházai, hogy elérjék célcsoportjukat. Megmutatjuk, mi az, ami fogyasztói oldalról sikeres volt és mivel vallottak óriási kudarcot vevőik szemében. Betekintést nyújtunk a BF marketing előkészületeibe és elhelyezzük a fogyasztói térben a fogalmat.

Az OMD rendezte diákverseny díjnyertes csapata, a Budapest Beaneaters! előadása

Az ajánlórendszerek, az online szolgáltatások perszonalizációjának egyik, a mindennapjainkra is kiható következménye a filter bubble jelenség létrejötte és rohamos erősödése. Egy átlagos hírfogyasztó számára a filter bubble akár szellemi komfortzónát is nyújthat, hiszen a tipikus olvasó a saját ízlésének, érvrendszerének megfelelő sajtótermékeket részesíti egyébként is előnyben, sőt gyakrabban azt fogyasztja kizárólagosan. Előadásunkban egy olyan, mesterséges intelligencia alapú szoftvert fogunk bemutatni, amely abban segíti a szélesebb körben tájékozódni kívánó hírfogyasztókat, hogy egy adott témát több szemszögből is meg tudjanak vizsgálni segítve ezzel a buborék kipukkasztását.

A nagy nemzetközi crowdfunding-kampányok elemzése.