Kövess minket!

Művház

Amiért a magyarok is Twitterreznek

A magyarok a Facebook után a Twitteren említették a legtöbbet a Pokémon Go-t. A hazai játékőrületről az MEC kommunikációs ügynökség készített felmérést.

Nemcsak többször botlanak meg telefonozás közben, de 3,5-szer annyian mentek át a piroson és közel 2-szer annyian léptek már le a járdáról is körülnézés nélkül – derült ki a rendszeres Pokémon Go játékosokról az MEC 500 fős, nem reprezentatív kutatásból.

Közülük is a 18-39 évesek a legóvatlanabbak: mind a 10-17, mind a 40+ korosztályhoz képest ötször annyian felejtettek már el leszállni tömegközlekedés közben. A 10-17 évesekhez viszonyítva hétszer, a 40+-osokhoz képest három és félszer annyian jártak már úgy telefonozás miatt, hogy rossz járműre szálltak fel.

Tényleg lehet vele ismerkedni?

A 10-17 évesek a játék szórakoztató, lakásból kimozdító hatásai és menő, trendi jellege miatt tudják elképzelni, hogy mások játszanak az alkalmazással. A 18-39 éves korosztály a nosztalgikus érzéseket, a 40+ korcsoport az ingyenességet is említette érvként.

A Pokémon Gózók és a játékkal nem játszók is a szórakoztató és a menő, trendi opciókat jelölték meg legtöbben lehetséges indokként. A legnagyobb különbség a játék közösségkovácsoló erejét, valamint a lakásból kimozdító hatását illetően mutatkozott. Az előbbit három és félszer, az utóbbit két és félszer annyi játékos mondta lehetséges magyarázatnak, mint az alkalmazást nem használók.

Van eltérés a rendszeres játékosok véleménye és azoké között is, akik csak kipróbálták a Pokémon Gót. Előbbiek dupla annyian említették indokként, hogy ismerkedésre is lehetőséget biztosít a játék és közel ennyien vélekednek így arról is, hogy nosztalgikus érzéseket ébreszt. Önmagában azonban úgy tűnik, az ismerkedés szerepe mégsem túl nagy – a rendszeres játékosok ezt az indokot sorolták a legutolsó helyre.

Erről még a Twitteren is beszélünk

A Pokémon Go applikációról indulása (2016. július 5.) és magyarországi megjelenése (2016. július 16.) között 2903 említés született a hazai oldalakon és a közösségi médiában. Július 16-a és 26-a között ez már 6829-re nőtt – ez már a SentiOne eszközével készült social listening kutatásból derült ki

A legtöbb említés Facebookon generálódott a maga 43%-ával, ezt követi – szokatlanul magas aránnyal – a Twitter 39%, majd a YouTube és az Instagram közel 7%-os említési aránnyal. Nemek szerinti megoszlásban a férfiak vezetnek, az említések 74%-a származik tőlük.

Svéd metálzenekar vagy a Pokémon Go fejlesztőcége?

Az 500 fős kutatásban a válaszadók 34%-a próbálta már ki a játékot, 15% rendszeresen játszik vele. A kérdőív kitért a játékkal kapcsolatos olyan kérdésekre is, mint hogy mit jelent a „Lure Module” kifejezés vagy éppen mi a „Niantic”.

Az első esetben a megkérdezettek 44%-a választott helyesen a négy opció közül: a Lure egy segítség, ami odavonzza a pokémont, hogy könnyebben lehessen befogni. 40%-ot sikerült megtéveszteni azzal a válaszlehetőséggel, hogy ez egy telefonos alkalmazás, mellyel fényképet lehet szerkeszteni, de egy áruházlánc sajátmárkás termékének is 10% tippelte.

A „Niantic” kifejezés már kevésbé volt megosztó: a válaszadók 85%-a azonosította vele helyesen a Pokémon Go mögött álló fejlesztőcéget és csak kevesen tippeltek svéd metálzenekarra vagy svájci csokoládémárkára. A generációs különbséget tekintve ebben a kérdésben a 18+ korosztály kicsit jobban szerepelt: 90% tudta a megoldást, míg a fiatalabb 10-17 éves résztvevőknek csak 70%-a.

A kérdőíves kutatást és a social listening felmérést az MEC kommunikációs ügynökség készítette.

Művház

Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni

A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.

Közzétéve:

Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján 2024. április 25-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.

Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.

Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.

Kövér László beszédet mond a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján 2024. április 25-én
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.

„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.

Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat

– jelezte a házelnök.

Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.

Egyre nagyobb az érdeklődés

Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.

Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.

Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:

rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.

A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.

A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.

Tovább olvasom

Művház

Videóversenyt hirdet fiataloknak a Cinemira ifjúsági filmfesztivál

A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak.

Közzétéve:

borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál közösen videóversenyt hirdet húsz év alatti fiataloknak, amelyre legfeljebb másfél perces filmekkel lehet nevezni három kategóriában – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.

A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak. Fontos, hogy a filmek egyediek, személyesek legyenek, szerepeljenek benne az alkotó gondolatai és érzései.

A Boldogság és Kalandozások a LEGO galaxisban szekcióban Puskás-Dallos Peti zenész, Hollós Jázmin a MOME-ról, Lampert Benedek fotográfus és Mazzag Izabella film és videoklip rendező értékeli majd a beérkezett pályaműveket. A Mobilbalatonos kisfilmeknél Mészáros Blanka színművész, Csáki László és Breier Ádám rendezők választják majd ki a legjobbakat.  

A versenyre jelentkezni május 20-ig lehet a cinemiravideoverseny@gmail.com címen.

A győztesek LEGO készleteket, koncertjegyeket, VIP belépőket nyerhetnek a STRAND fesztiválra, illetve egynapos szakmai workshopon is részt vehetnek a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. A legjobb Balatonos alkotásokat június 14-én nagyvásznon vetítik le a Magyar Mozgókép Fesztiválon – áll az összegzésben.

A versenyről bővebb információ a https://www.cinemira.hu oldalon olvasható.

Tovább olvasom

Művház

Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle

Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.

Közzétéve:

www.metropolitan.hu

A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint írják,

a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.

A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.

A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.

A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.

A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.

Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.

Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából

Tovább olvasom