Művház
Királynők, csábítók, vezetők
A 2000-es évek óriási változást és új, erős női karaktereket hoztak a sorozatgyártás mindennapjaiba. Azóta a női szereplők nem csak szépek, szexisek, hanem szórakoztatóak, okosak és sikeresek is lehetnek. Sőt, már ennél is többre képesek. Hogyan segítenek a sorozatok legyőzni a nap mint nap újjáéledő tévhitet, amely szerint a nők a gyengébbik nem képviselői? Az Invitel sorozatszakértője, Hermann Veronika megvizsgálta ezt a kérdést.
Naponta tapasztaljuk, hogy a társadalom többsége még mindig a klasszikus női modellben hisz. Mária Magdolna és Madonna, avagy profán és szent kettőssége szinte a teljes európai kultúrtörténetet végigkíséri. A nőkről még manapság is szokás ebben a két szélsőséges ábrázolásmódban gondolkodni. Pedig a történelem már számtalanszor igazolta, hogy a nők tartják a világ felét – sokszor talán még annál is többet – és mindent elérhetnek, amit a férfiak. Feljuthatnak a csúcsra, ha nagyon akarják. Talán elsőre nem is gondolnánk, de a pozitív megítéléshez a sorozatok is nagyban hozzájárulnak.
A helyzet persze nem tökéletes, hiszen amíg a sorozatok egyre nagyobb láthatóságot biztosítanak a sokféleségnek, a filmipar még mindig elég homogén: a fősodorbeli mozifilmek főszereplőinek alig 15%-a nő, míg a moziba járók között ennél értelemszerűen jóval nagyobb, nagyjából 50-55%-os az arányuk. Talán ezt ismerték fel a sorozatgyártók is, amikor Shonda Rhimes három úttörő női főszereplője után egyre több olyan produkció készült, amelynek a főszereplője nemhogy nő, de adott esetben színes bőrű, vagy éppen nem heteroszexuális. A felmérések szerint ezek a sorozatok ugyanolyan, ha nem még nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint a korábbi, úgymond hagyományos főszereplőkkel dolgozó társaik. Nem kell társadalomkutatónak lenni ahhoz, hogy belássuk: a popkultúra termékei annál népszerűbbek, minél jobban hasonlítanak a világunkra, minél hűbben ábrázolják annak sokszínűségét és minél több magyarázatot próbálnak kínálni számunkra.
– fogalmazott Langsteiner Marianne, az Invitel-csoport lakossági- és kisvállalati üzletágának vezetője.
 |
| Rólunk szól |
A női problémák már rég nem csupán abból állnak, hogy milyen mosószert használjanak, vagy hogyan járjanak családtagjaik kedvében. Különösen jellemző ez a fiatal nőkről szóló sorozatokra (Csajok, Broad City), amelyek még híres elődjükhöz, a Szex és New Yorkhoz képest is jóval előremutatóbban kezelik a női szexualitás, a saját testhez való viszony, a munkahelyi előrejutás, a bulizás, vagy akár a gyermekvállalás kérdéseit. A legnépszerűbb sorozatok női főszereplői között ma már van fiatal, feltörekvő sebész (A Grace klinika), fekete, biszexuális ügyvédnő (a friss Oscar-díjas Viola Davis alakításában a Hogyan ússzunk meg egy gyilkosságot című sorozatban), elvált, saját céget alapító kertvárosi anyuka (A férjem védelmében), független detektív (Hajsza), egyedülálló tinimama (Szívek szállodája), rendetlen szuperhős (Jessica Jones), túlsúlyos testvér (Rólunk szól), vagy éppen Anglia ifjú királynője (The Crown), aki nemcsak családjának, hanem idős férfiakból álló kormányának is megmutatja, hogy miért ő viseli a koronát. Olyan nők ők, akik lehetnek kemények és szépek, önzők és odaadók, karrieristák és családcentrikusak, fehérek és feketék, szegények és gazdagok – vagyis sokfélék és sokarcúak, és ez tény áll szemben a női szerepekről alkotott elavuló sztereotípiákkal. Ennek pedig a világon minden nő csak örülhet.
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.
Művház
Quentin Tarantino mégsem filmkritikusról forgatja utolsó filmjét
A rendező meggondolta magát, és mégsem a The Movie Critic című produkció lesz a tizedik, utolsónak szánt mozifilmje.
A 61 éves, Oscar-díjas rendező-forgatókönyvíró tavaly a cannes-i filmfesztiválon beszélt a közönségnek arról, hogy utolsó nagyjátékfilmje, a The Movie Critic 1977-ben játszódik majd, és főhőse egy alig ismert filmkritikus lesz, aki egy pornómagazinnak ír filmekről – emlékeztetett a Variety.com hollywoodi filmes portál nyomán az MTI.
Az is felmerült, hogy Brad Pitt visszatérhet a produkcióban a Volt egyszer egy Hollywoodban megismert Cliff Boothra hasonlító karakterként, és a film, amelynek forgatását 2024-re tervezték, már 20 millió dolláros adótámogatást is kapott Kaliforniától.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy miután félretette a mozikritikusos filmet, vajon milyen témát választ majd utolsónak beharangozott játékfilmjéhez
– írta a Variety.com.
Tarantino várhatóan tizedik filmje elkészítése után is folytatja a kreatív munkát. Korábban többször célzott rá, hogy minisorozatok és színdarabok rendezése is érdekli.
Művház
Tévéfilm készül a Ványa bácsiból
Televízió és stream szolgáltatásra készülő filmek gyártásának támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet. A támogatott alkotások között szerepel Csehov egyik legismertebb darabjának tévéfilm feldolgozása kiváló szereposztással, valamint a magyar uralkodók és nemesek itthon kevésbé ismert lányainak élettörténetét bemutató izgalmas dokumentumfilm-sorozat.
A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A Televíziós Döntőbizottság ezúttal egy tévéfilm, egy rövidfilm és négy dokumentumfilm- és ismeretterjesztő-sorozat gyártásának szavazott meg támogatást – ismerteti közleményében a Nemzeti Filmintézet (NFI).
Csehov egyik legnépszerűbb színműve, a Ványa bácsi fekete komédiai elemeket sem nélkülöző szabad feldolgozása készül a Megafilm Service és az MTVA koprodukciójában, Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor producerek vezetésével.
A Fazakas Péter rendezésében készülő tévéfilm Somogyi György és Kun-Béres Anikó forgatókönyvéből készül, a forgatás nyáron kezdődik és a bemutatót januárra tervezik az alkotók. A főszerepekben Görög László, Szervét Tibor, Szabó Győző, Czakó Julianna, Molnár Piroska, Csarnóy Zsuzsanna, Bede-Fazekas Szabolcs és Martos Hanga lesz látható.
Mirhó címmel rendez rövidfilmet Vas Marianna, a nemzetközi DocNomads képzés diplomása.Az ígéretes alkotás középpontjában két gyermek áll, akik egyforró nyáron a nagymama kertjében megtapasztalják a vágyat, a félelmet és a leheletfinom elnyomást, ami akár még a közelséggel is összetéveszthető.
A magyar történelem kevéssé ismert női szereplőire irányítja a reflektorfényt a Magyar királylányok című dokumentumfilm-sorozat, amelynek főhősei a közismert uralkodók és nemesek lányai, akikről méltatlanul kevés szó esik a történelemkönyvekben. Európában, választott hazájukban ismertebbek, mint szülőföldjükön és ezen kíván változtatni alkotótársaival a sorozat rendezője, Borsody István, aki a fennmaradt csodák, legendák és bizonyítható történelmi tények alapján ismerteti meg a rendkívüli nőket a nézőkkel. Az epizódok főszereplői azok a nők, akik mind valamely európai uralkodóhoz, önálló régiót irányító főnemeshez mentek férjhez és személyiségük, élettörténetük méltó a filmes feldolgozásra.
A természetvédelem és a természethasznosítás megismertetése a célja az Ez elment vadászni címmel készülő hat részes sorozatnak, amelyet Kostya Bánk rendez. Az egyes epizódokban az alkotók modern eszközök és a legnépszerűbb kommunikációs csatornákon keresztül igyekeznek visszavezetni a nézőket valódi, természetközeli énjükhöz.
1956 a Vajdaságban címmel dokumentumfilmet készít Lavro Ferenc újvidéki származású rendező. A hiánypótló alkotás az 1956-os magyarországi események vajdasági magyarok identitására gyakorolt hatását vizsgálja, bemutatva a forradalom magyar menekültjeinek jugoszláviai fogadtatását.
300 éve kezdődött a magyarországi svábok története, az évforduló kapcsán ezt a kalandos történetet meséli el a kezdetektől napjainkig a most készülő dokumentumfilm. A 300 év…”de mit adtak nekünk a svábok?” című alkotás rendezője a Mi svábok mindig jó magyarok voltunk! és az Isten veled, hazánk! című filmeket is jegyző László Gábor.
Borítókép: illusztráció