2016. szeptember 29.

Regényt írt Fabricius Gábor

A Más bolygó, mely egy illúzió- és identitásvesztett nemzedék szakadatlan útkereséséről szól, októberben jelenik meg az Európa Könyvkiadó gondozásában.

„A Más boly

gó az utazás regénye – párhuzamos roadmovie, amelyben valahol mélyen még ott dobog Kerouac szíve. A Más bolygó cinikus és kegyetlen regény: mintha egy magyar Bret Easton Ellis írta volna, ha Ellis lehetne magyar…” – ajánlja a kötetet a kiadó igazgatója, a József Attila-díjas műfordító, esszéista M. Nagy Miklós.

„Lassan a kapitalista embertípust is cserélni kell, hogy jöhessen valami egészen más” – gondolja a regény főszereplője, Wunder, a legnagyobb kereskedelmi tévé vezérigazgatója, akinek élete egy szempillantás alatt megváltozik. A televíziót megvásárolja az állam, Wundernek felmondanak, ráadásul népirtással is megvádolják. A kormány szerint olyan értékrendet közvetített, amely kiölte az emberekből a szaporodási kedvet, így Magyarország lakossága hatmillióra csökkent. Wunder útnak indul, újra végigjárja azt az utat, amit pályája kezdetén, 1993-ban már megtett. De míg húsz évvel ezelőtt tisztán, őszintén és álmodozva stoppolta végig az utat, mára kiábrándult, megcsömörlött és illúzióktól mentes. Fiatalon a Nyugathoz zarándokolt, most identitása megkeresésére vállalkozik.

Fabricius Gábor így vall első regényéről:

„Egészen máshonnan indult ez a szöveg, de végül mégis a múltban kötött ki. Valahogy mindig a kiindulópont körül járkáltam, ahonnan huszonöt éve indultunk, ott zúgott a fejemben minden, amiben bíztunk, amiben hittünk, a hely, ahová vágytunk. Valószínűleg sohasem leszünk képesek meghatározni, milyen hatalmas lelki rombolást végzett bennünk a huszadik század, ami mindent elvett tőlünk, soha nem fogjuk már fel, milyen sivatagban élünk test, személyiség és eszmék nélkül. Pedig egy pillanatra mintha újra létezett volna a szabadság eszméje. Oda vágytunk, azt kerestük. Felismertem, hogy azóta is állandó jelen időben élek abban a világban, amit úgy neveznék, a szabadulás kora. Az a kor a legjobbat hozta ki belőlünk, bíztunk abban, hogy lehetünk mások, mint az ország, amelyben felnőttünk, újrafogalmazhatjuk, kik vagyunk, milyenek szeretnénk lenni.

Aztán kiderült, hogy nem vagyunk semmilyenek, mintha felébredtünk volna hirtelen, és az álmainkat, személyiségünket, hangunkat meg elhagytuk volna valahol útközben. Mindenki példakép nélkül nőtt fel, a sok férfi Magyarországon, az apák már nem tudtak példaképek lenni, mert egy másik kor másik világában éltek, és valódi kapcsolatot nem tudtak felépíteni a rendszerváltás utáni országgal, és mintha az új kor és az illúziók elvesztése tönkretette volna a férfiakat, akik aztán nem lettek semmilyen apák és nem lettek semmilyen társak sem, csak magányos, megrettent és zavarodottan bolyongó alakok. Egy új félelem szaga lengi be az országot, amelyben a szabadulás korának emlékével megannyi gyökértelen és kétségbeesett ember él, akik nem tudják, hol keressék az álmot, ami egy pillanatra érzékelhető volt, amikor a Nyugat megérkezett hozzánk.”

A könyv bemutatója október 15-én 19 órakor lesz a Margó Irodalmi Fesztiválon, a Teslában.

Idén először új helyszínen rendezik meg az Arc kiállítást

2018. szeptember 21.

Az Örs vezér terétől 300 méterre található füves sétányon lesz megtekinthető az idei tárlat. Szeptember 21-étől október 7-ig, az Örs vezér útján, a Budapesti Metropolitan Egyetem mögötti utcában várnak mindenkit szeretettel.