Marketing
2 éven belül 50 százalék fölé nőnek az online költések a globális reklámpiacon
2021-re az internetes reklámköltések a globális hirdetési költések több mint 50 százalékát teszik majd ki – derül ki a Zenith Advertising Expenditure Forecast című jelentéséről.
Ugyanakkor a piac növekedése lelassulni látszik, a tavalyi 17 százalékos növekedéshez képest idén már csak 12 százalékos bővüléssel lehet számolni, 2021-re pedig a búcsút inthetünk a kétszámjegyű emelkedésnek: mindössze 9 százalékkal számolnak a Zenith Advertising szakértői. Ezzel az internetes reklámpiac a teljes hirdetési piac növekedési üteméhez igazodik.
Az egymással kölcsönhatásban fejlődő online videó és a közösségi média az internetes reklámköltések növekedésének motorjai: 2021-re várhatóan évente 18 és 17 százalékos növekedést produkálnak majd.
Ezek a csatornák profitálnak ugyanis leginkább a gyorsan fejlődő okostelefon-technológiából, csatlakozási sebességből, a hirdetések egyre pontosabb targetálásából és kihelyezéséből. A Dél-Koreában és az Egyesült Államokban már bevezetett, a korábbinál gyorsabb és jobb minőségű mobil csatlakozást kínáló 5G technológia egyre nagyobb teret hódít majd és tovább javítja a márkaélményt ezeken a csatornákon.
Ugyanakkor jóval szerényebb növekedéssel számolhatnak olyan korábban jól teljesítő online csatornák, mint az online apróhirdetések (egymást követő hirdetések – állás, ingatlan és használt autó). Ezek lassan a tartalmat ajánló, más digitális csatornák vagy ingyenes alternatívák áldozataivá válnak. Bár az online apróhirdetési piac 9 százalékkal nőtt globálisan 2018-ban, egyes piacokon már zsugorodik, 2021-re pedig globálisan már 1.6 százalékkal csökkenhetnek a kiadások. 2018-ban még a fizetett keresések az internetes hirdetési költések 37 százalékát tették ki, és ebben az évben 11 százalékkal nőtt, míg 2021-re 7 százalékra csökken a bővülés mértéke.
A nagy márkák kitartanak a hagyományos média mellett
Az internetes hirdetésköltés növekedése javarészt kis, helyi cégeknek köszönhető, akik a teljes büdzséjüket olyan platformokon költik el, mint a Google vagy a Facebook, melyek egyszerű, önkiszolgáló eszközöket és pontosan targetált közönséget biztosítanak a kampányok menedzseléséhez. A teljes képet nagyban torzítja, hogy sok kisebb árbevételű cég a teljes büdzséjét online költi el. A globális átlagot pedig sok kisköltségvetésű hirdető adja ki, amik minden pénzüket online kampányokra fordítják, valamint nagyköltségvetésű vállalatok, amik átlagosan hirdetési büdzséjük kevesebb, mint felét költik el online. A nagy márkák is sok pénzt fektetnek be az internetes hirdetésekbe, ám többségük még mindig a tradicionális médiában költi el a pénz javát.
„A technológiai, a média, a pénzügyi és a szakmai szolgáltatások azok a kategóriák, amik leginkább kihasználták a modern digitális csatornák adta lehetőségeket” – állítja Matt James, a Zenith’s Global Brand elnöke. „A kategóriákon belüli márkák még mindig a tradicionális médiára támaszkodva dolgoznak azon, hogy széleskörben felkeltsék a márka iránti figyelmet és megerősítsék a márka értékeit” – teszi hozzá.
Zuhan a print, fogyatkozik a tévé
A hagyományos médián belül a print régóta lejtmenetben van, az Egyesült Államokban a nyomtatott újságok és magazinok reklámbevétele 2007-ben tetőzött 164 milliárd dollárral, idén ez a szám már csak 70 milliárd dollár lesz. A televíziós sugárzás is csökkenő tendenciát mutat, bár korántsem azonos mértékben: a Zenith becslései szerint a hagyományos televíziós hirdetésekből származó bevételek mostantól minden évben némileg csökkennek 2021-ig. Míg 2018-ban 184 milliárd dolláros volt a bevétel, 2 év múlva 180 milliárd dollár lesz a szumma.
A többi hagyományos média jobb állapotban van. Egy százalékkal növekszik a rádiós hirdetési bevétel és bár a mozik csupán a teljes hirdetési költések 0.8 százalékát teszik ki, ez a szegmens évente 12 százalékos növekedést produkál, elsősorban azért, mert Kínában látványosan nő a mozik népszerűsége.
„A globális viszonyokhoz hasonlóan Magyarországon is az online média a legerősebb piaci szereplő, és a szektor növekedésében továbbra sem tapasztalható lassulás” – mondja Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary médiavezetője. „A Magyar Reklámszövetség adatai szerint 2018-ban a reklámköltések legnagyobb részét a digitális hirdetések tették ki. A tavalyi évben a hazai piaci szereplők 14 százalékkal költöttek többet ilyen jellegű reklámfelületekre, mint két évvel azelőtt, és a nemzetközi tendenciáknak megfelelően olyan globális platformokat részesítettek előnyben, mint a Google vagy a Facebook. A hirdetések formátumát illetően nagy népszerűségnek örvendenek a mobilra szánt, valamint a videó alapú megoldások, – az ezekre fordított költési arány évről-évre dinamikusan nő” – tette hozzá a szakember.
Az Egyesült Államokban a legnagyobb az emelkedés: 2019-ben 4.6 százalékkal nő a globális hirdetési költés
A Zenith előrejelzése szerint idén 4.6 százalékkal, 639 milliárd dollárra nő a globális hirdetési költés. Ez a várt 4.7 százalékos márciusi előrejelzéstől némileg ugyan elmarad, de így is erős eredménynek számít a 2018-as költések ismeretében. A Zenith most 6.4 százalékos növekedést mér 2018-ra, a korábbi 5.9 százalékos prognózissal szemben.
Idén az előrejelzések szerint 28 milliárd dolláros növekedés várható a globális hirdetési költések területén. A növekedés közel fele (13 milliárd dollár) az Egyesült Államokból származik, nagy hasznot húzva az internet villámgyors térnyeréséből. Amerikában ugyanis 15.4 százalékkal bővül a szegmens, ami jelentősen felette van a globális átlagnak (11.7 százalék). A növekedés második legnagyobb motorja Kína, ami 4 milliárd dollárral járul hozzá a hirdetési költések emelkedéséhez. Kínát az Egyesült Királyság és India követi, 1-1 milliárd dollárral.
„Már egy ideje közeledett a pillanat, amikor az internetes költések elérik a globális hirdetési költések felét, de csak most vált valósággá az előrejelzéseinkben” – mondta Jonathan Barnard, a Zenith forecasting vezetője. „És mégis, 2021 lesz az első év 2001, a dotcom buborék kipukkanásának éve óta, amikor az internetes hirdetési költés egy számjegyű növekedést mutat majd” – tette hozzá.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.