Marketing
2014 legfontosabb fogyasztói trendjei az Ericsson szerint
Az Ericsson ConsumerLab által legfontosabbnak talált 10 trend, infografikával: megosztott videófogyasztástól adatvédelmen át biometriáig.
Az év végének közeledtével az Ericsson ConsumerLab kutatása azonosította 2014 és az azt követő időszak legfontosabb fogyasztói trendjeit. A ConsumerLab előrejelzése több mint 15 év kutatási tapasztalataira épít, és a felhasználók értékpreferenciáit, viselkedését vizsgálja, illetve azt is, miként használják az infokommunikációs termékeket, szolgáltatásokat. A globális kutatási program több mint 40 országban és 15 metropoliszban, több mint 100 000 személlyel készített interjún alapszik.
„Az általunk azonosított legfontosabb trend az alkalmazások és szolgáltatások iránti tömeges kereslet minden gazdasági szektorban és társadalmi csoportban – ez képes lehet alapvetően megváltoztatni a mindennapi életünket” – mondta el Michael Björn, a ConsumerLab kutatási vezetője
1. Az alkalmazások megváltoztatják a társadalmat. Az okostelefonok gyors, globális terjedése gyökeresen átalakította a kommunikációt és az internethasználatot. Most a gyorsan változó okostelefon-használatnak egy új szakaszába lépünk be, és az emberek a társadalom minden rétegében az alkalmazásokat keresik. Ez mindenre igaz, a vásárlástól és a napköziotthonos gondozástól kezdve, a hatóságokkal folytatott kommunikációig és a közlekedésig. Az alkalmazások fontosabbá válnak, mint maga a telefon márkája vagy típusa.
2. A testünk lesz az új jelszavunk. A weboldalak egyre hosszabb jelszavakat követelnek meg: számok, betűk és szimbólumok keverékével, amelyeket szinte lehetetlen megjegyezni. Éppen ezért egyre nagyobb a biometriai alternatívák iránti érdeklődés. A felmérés azt találta, hogy az okostelefon-használók 52%-a inkább az ujjlenyomatát szeretné használni a jelszavak helyett, és 48 %-ukat érdekelné a képernyő zárolásának feloldásához használt retinafelismerés. Összesen 74% véli úgy, hogy 2014 során a biometriai azonosítókat használó okostelefonok elterjedtté válnak majd.
3. A számokban meghatározott „én”. Vérnyomás, pulzus és a megtett lépések száma – csak néhány példa arra, hogyan szeretnénk „megmérni” magunkat a mobilkészülékekkel, személyesen előállított adatok használatával. Mindössze el kell indítani egy alkalmazást, hogy nyomon kövessük a tevékenységeinket és jobban megismerjük magunkat. Az okostelefon-használók összesen 40%-a szeretné a telefonját arra használni, hogy az valamennyi fizikai tevékenységét naplózza, és 56% szeretné nyomon követni a vérnyomását és pulzusát egy gyűrű használatával.
4. Az internet mindenhol alapelvárás. Az internet-élmény minősége elmarad a hangátviteli élmény mögött, és az okostelefon-használók felismerték, hogy a telefonon megjelenő jelerősség-oszlopok már nem adnak megfelelő útmutatást, mivel a hangátvitelhez megfelelő jelerősség lehet, hogy nem elég jó az internetes szolgáltatásokhoz. A felmérés azt mutatja, hogy a felhasználók a metrón tapasztalható internetminőséggel elégedettek a legkevésbé.
5. Az okostelefonok csökkentik a digitális szakadékot. Az internet-hozzáférés globális szinten továbbra sem megfelelően és nem egyenlően oszlik el, így létrejön az úgynevezett digitális szakadék. Az olcsóbb okostelefonok megjelenése révén a fogyasztóknak a jövőben nincs szükségük költséges számítástechnikai eszközökre az internetes szolgáltatások eléréséhez. Globális szinten a fogyasztók 51%-a úgy véli, hogy a mobiltelefonjuk a legfontosabb technológiai eszköz, és sokak számára a mobiltelefon lesz az internethasználat elsődleges eszköze.
6. Az online előnyök nagyobb súllyal esnek latba, mint az aggályok. Ahogy az internet a mindennapjaink szerves részévé válik, a csatlakoztatással kapcsolatos kockázatok egyre egyértelműbbek. Az internetet naponta használók 56%-ának vannak az adatvédelemmel kapcsolatos aggályai. Azonban mindössze 4% nyilatkozott úgy, hogy emiatt ténylegesen kevesebbet használja az internetet. Ehelyett a fogyasztók inkább különböző stratégiákat alkalmaznak a kockázatok csökkentésére, például óvatosabbak a rendelkezésre bocsátott személyes adatok típusát illetően.
7. Videó-megtekintés „utasításra”. Annak ellenére, hogy szélesebb a médiaválaszték, úgy tűnik, hogy kevésbé mi választjuk ki, hogy mit nézünk meg. Valójában a barátaink nagy szerepet játszanak abban, milyen videó-anyagokat tekintünk meg. A válaszadók 38%-a hetente többször is megtekint olyan videóklipeket, amelyeket a barátaik javasoltak. A barátaink legalább ekkora hatással vannak a blogolvasási és zenehallgatási szokásainkra is.
8. Az adatok láthatóvá tétele. A fogyasztók összesen 48%-a használ alkalmazásokat az adatfogyasztása jobb megismerésére. Míg 41% csak arra kíváncsi, hogy mennyi adatot használ, 33% azt is tudni szeretné, hogy megfelelően számlázzák-e ki számára az adatátvitelt, 31% pedig nem szeretné túllépni a szolgáltató által meghatározott felső határt. A felmérés azt is felfedte, hogy az okostelefon-felhasználók 37%-a rendszeresen használ alkalmazásokat a kapcsolati sebesség tesztelésére.
9. Érzékelők mindennapi helyeken. Ahogy az interaktív szolgáltatások mostanra általánossá váltak, a fogyasztók egyre inkább elvárják a fizikai környezettől, hogy képes legyen az együttműködésre. Az okostelefon-tulajdonosok 60%-a úgy véli, hogy 2016 végére mindenben lesznek érzékelők, az egészségügytől és a tömegközlekedéstől kezdve az autókig, otthonainkig és munkahelyeinkig.
10. Lejátszás, szüneteltetés, folytatás – valahol máshol. Mivel az összes igénybe vett adatfolyam TV- és videóidő 19%-át telefonokon és tableteken veszik igénybe, a fogyasztók egyre inkább úgy váltogatják a TV-nézési helyeket, hogy az megfeleljen a mindennapi életüknek. Például előfordulhat, hogy elkezdik egy tartalom megtekintését otthon, majd folytatják azt, miközben a munkába utaznak. A helyszínek váltogatásakor érdemes lehet az eszközöket is váltogatni.
A kutatási eredmények videón itt.
És inforgrafikán:
 |
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.
Marketing
Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere
Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.
Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.
„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt. E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:
- SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
- SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
- SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.
A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics), Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik.
A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.