2011. február 08.

3 százalékkal nőtt a magyar reklámpiac

A Kantar Media listaáras adatai szerint különösen az év vége alakult jól. Az ütem ezzel együtt elmarad például a lengyel piactól.

A Kantar Media listaáras adatai szerint különösen az év vége alakult jól. Az ütem ezzel együtt elmarad például a lengyel piactól, amely 16 százalékkal bővült 2010-ben. A francia médiapiac 10, az amerikai pedig az első kilenc hónapot tekintve 6,4 százalékkal nőtt éves összevetésben.

Jól sikerültek az ünnepek

Tavaly 3 százalékkal bővült a magyarországi médiapiac, derül ki a Kantar Media listaáras számaiból. Az első félév bővülési üteme 1,7 százalékos volt, a másodiké 4,2 százalékos. Most is működött az ünnepek hatása: decemberben 15 százalékkal költöttek többet a hirdetők, mint 2009 ugyanezen időszakában.

A magyar piac növekedése mindenképpen jó hír, ugyanakkor a lengyelek ugyanezen időszak alatt 16, a franciák pedig 10 százalékos növekedést produkáltak. A Kantar Media adatai szerint az Egyesült Államok 2010 első kilenc hónapjában szintén nagyobb ütemben, 6,4 százalékkal bővült.

Az ünnepek táján leginkább a kereskedelmi vállalatoknak (hipermarketek, műszaki áruházak), a mobilszolgáltatóknak és a gyógyhatású készítmények, OTC termékek kommunikációjának köszönhette a piac a meglódulást. A Tesco és a Media Markt teljes büdzséje több mint egynegyedét decemberben költötte el, és a mobilcégek többségének is ez volt az év legerősebb hónapja.

 

Csökkentek a bankok, élen a gyógyászati szektor

A különadóval sújtott szektorok közül a pénzintézetek tavaly 5 százalékkal költöttek kevesebbet az ATL médiumokban, mint 2009-ben, pedig már akkori büdzséjük is 18 százalékkal kisebb volt, mint a 2008-as. A pénzügyi szektor reklámköltésének 79 százaléka a bankoktól származik, 12 százaléka a biztosítóktól; az előbbiek reklámköltése 6 százalékkal csökkent, az utóbbiaké 12 százalékkal nőtt.

A távközlési szektorban 2 százalékos növekedést mért a Kantar Media 2010-ben. A listaáron közel 11 milliárd forintos költés csaknem háromnegyedét a mobilszolgáltatók és készülékgyártók hirdetései tették ki, ami összeg és részesedés szempontjából nagyjából megegyezik a 2009-essel. Az internet szolgáltatások népszerűsítésére szánt összeg 30 százalékkal, a vezetékes hangszolgáltatásoké 61 százalékkal nőtt, miközben a kábelszolgáltatók költése 15 százalékkal csökkent. Utóbbi amiatt van, hogy míg 2009-ben főleg triple-pay szolgáltatásaikat kommunikálták a vezetékes szolgáltatók, tavaly inkább külön telefon, internet és kábel csomagokat hirdettek.

Hirdetői szinten a Telenor cégek (Telenor, djuice) költöttek a legtöbbet a távközlés szektorban, 63 százalékkal meghaladva a 2009-es értéket. Ez alig volt magasabb, mint a T-csoport cégeinek együttes költése. Utóbbiak 2009-hez képest 19 százalékkal vágták vissza büdzséjüket. A T-Mobile 23, a Vodafone 30 százalékkal költött kevesebbet.

Amióta az autós cégek és bankok költése csökkenőbe fordult, a reklámpiaci növekedés legfőbb motorjává a gyógyszeripari és FMCG szektorok váltak. Ennek köszönhetően a legtöbbet hirdető piaci szektorok toplistáját tavaly már a gyógyászat, gyógyhatású készítmény szektor vezette, holott 2008-ban még csak a 6., 2009-ben pedig a 3. volt a ranglistán. E szektor gyártói 2010-ben 34 százalékkal növelték reklámköltésüket. A vitaminok, megfázás elleni szerek és emésztést javító készítmények reklámozására több mint 40 százalékkal szántak többet, a legnagyobb termékcsoportnak számító fájdalomcsillapítók médiaköltése 20 százalékkal, az allergia elleni szereké pedig közel két és félszeresére nőtt.

Az FMCG szektor 6 százalékkal növelte költését, de mivel innen származik a teljes reklámköltés közel egyharmada, forintra átszámítva ez a 6 százalék sokat jelentett a piac számára. A részletek eltérő trendeket mutatnak: miközben a szépségápolási termékek, háztartási cikkek és élelmiszerek reklámköltése 10 százalék körül nőtt, az italoké 18 százalékkal csökkent.

A nagy FMCG hirdetőket szinte mindegyike növelte médiaköltését. A leglátványosabban a Procter & Gamble, 35 százalékkal. Ezzel a hirdetői toplistán is átvette a vezető helyet az Unilevertől, pedig utóbbi óriáscég is 9 százalékkal többet költött tavaly reklámra, mint az azt megelőző évben

A második félévben mintha az autós cégek reklámköltése sem csökkent tovább, ami azért nagy szó, mert az ő költésük esett a legdrasztikusabban 2008 óta, és még az első félévben is 25 százalékos mínuszban volt 2009-hez képest. A kedvező trendért elsősorban a Porsche Hungaria és a Nissan tett, amelyek gyakorlatilag megduplázták költésüket. Rajtuk kívül a Renault Hungária növelte médiaköltését (+17%), miközben a Fiat 32, a Ford 36, az Opel 34, a Peugeot 21, a Suzuki pedig 66 százalékkal nyirbálta meg médiabüdzséjét 2009-hez képest.

 

Hasítottak a tematikus adók

A 2009-es minden médiatípusra kiterjedő visszaesés után a kábeltévéknél 44, az internetes display hirdetéseknél 29 százalékos növekedést mért listaáron a kutatócég. A kábeltévés költések megugrását csak részben magyarázza az értékesített reklámidő növekedése (+29%), néhány csatorna emellett még árat is emelt.

A tematikus adókon még azok a piaci szektorok is jelentősen többet hirdettek tavaly, amelyek egyébként komoly vágásokat eszközöltek: a bankok 30, az autós cégek 40, az alkoholmentes italok gyártói 20 százalékkal költöttek többet ebben a médiatípusban, de a pálmát itt is a gyógyhatású készítmények, OTC termékek vitték el a 2009-es büdzséjük megduplázásával. Szinte ugyanez elmondható el az internetről is, ha nem is ilyen mértékben.

Eközben a három országos földi sugárzású tévé listaáras bevétele 11 százalékkal csökkent, a napilapoké 3, a magazinoké 6, a köztéri médiumoké 2, az országos és budapesti rádióké 1 százalékkal csökkent tavalyelőtthöz képest.

 

További részletek és táblázatok elérhetőek ezen a linken.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.