Marketing
4,4 százalékkal szűkült a médiapiac
A Kantar Media első féléves adatai szerint különösen az egyébként erős tavaszi hónapok visszaesése volt fájdalmas. A nagy hirdető szektorok közül a pénzintézetek és az élelmiszeripari cégek vágták meg a leginkább a költéseiket. kétszámjegyű listáras növekedést egyedül a könyvkiadás, tömegtájékoztatás szektor produkált. Decemberre talán javulhat a helyzet.
Milliárdok tűntek el
Listaáron 4,4 százalékkal költöttek kevesebbet a hirdetők 2012 első félévében, mint tavaly ilyenkor. A Kantar Media elemzése szerint különösen az egyébként hagyományosan erős tavaszi hónapok visszaesése volt látványos: ekkor -8 százalékot produkált a piac. “Elképzelhető persze, hogy az új tévécsatornák indulása, az év végi ünnepek, vagy esetleg a negyedik mobilszolgáltató piacra lépése meghozzák a várva várt élénkülést, és december végére javul valamelyest a mérleg” – olvasható ki némi optimizmus az elemzésből.
Az első félévben a két nagy kereskedelmi televízió bevétele 14, illetve 15 százalékkal esett, ami a listaárak jelentős csökkenésének tudható be. A reklámok mennyisége ugyanakkor nemhogy csökkent, hanem például a TV2-n nőtt is – jelzi a Kantar Media. Eközben a kábeltévék bevétele pár százalékkal nőtt. A sajtóban 5, a rádióban 7, az interneten 2 százalékos visszaesést tapasztalhattunk, a köztéren pedig 3 százalékos növekedést mutatnak a számok.
Több mínusz, mint plusz
 |
A legtöbbet hirdető piaci szektorok toplistáján sajnos jóval több a mínusz, mint a plusz előjelű változás. Még az évek óta megbízható módon kétszámjegyű növekedést produkáló gyógyászat, gyógyhatású készítmény szektor hirdetési lendülete is megtört, legalábbis ezt jelzi a “mindössze” 7 százalékos növekedés. Ráadásul a szektor költésének javát adó OTC és gyógyhatású készítmények médiabüdzséje ennél is kisebb, alig több mint 4 százalékos mértékben bővült tavalyhoz képest. Ennél sokkal rosszabb a helyzet az élelmiszer, a pénzügyi és az autós szektorban, ahol bőven 10 százalék feletti visszaesést mért a listaáras reklámköltésekben a Kantar Media.
Nagyot vágtak a kiskereskedelmi láncok
Nem éppen bíztató jel a kereskedelmi költések csökkenése sem. Az elmúlt években ugyanis a gyógyászat, gyógyhatású készítmények szegmens mellett ez volt a reklámpiac másik, dinamikusan növekvő szelete.
A nagy élelmiszer láncok közül a Spar 9, a Lidl 15, a Tesco 27, az Auchan 74 százalékkal csökkentette médiaköltését, és bár a Coop 20, a CBA pedig 10 százalékkal többet reklámozott, ez kevésnek bizonyult a nagyok büdzsécsökkentésének ellensúlyozásához.
Az élelmiszerben sem bízhatunk
Az élelmiszer szektoron belül szinte nem is találunk olyan piaci kategóriát, ahol nőtt volna a költés. A reklámpiaci szempontból legfontosabb élelmiszer kategória, a tejtermékek költése listaáron számolva 1,1 milliárddal, a második helyen álló csokoládé, édesség kategóriáé pedig 1,4 milliárd forinttal maradt el a 2011 első félévében mérttől.
A tejtermékeknél ez egyértelműen a Friesland Hungária közel 60 százalékos büdzsévisszavágásának köszönhető, a csoki és édesség piacon pedig a Kraft Foods 21, a Nestlé 41 és a Storck 43 százalékos költéscsökkentése okozta a tetemes mínuszt. A tavaly ősszel bevezetett chips-adó is megtette a hatását: a szegmens reklámköltése 56 százalékkal, a legnagyobb piaci szereplő, a Chio-Wolf médiabüdzséje 47 százalékkal csökkent.
Többet költött az Unicredit
A pénzügyi szektoron belül a biztosítók költése 46, a bankoké 27 százalékkal csökkent, viszont a tavalyi nulla forinthoz képest január-júniusban listaáron több mint 1 milliárd forint értékben hirdettek állampapírt a médiában, és az egészség-, valamint a lakástakarék pénztárak is aktívabban kommunikáltak. A banki termékek közül még mindig a személyi kölcsönt hirdették a legtöbbet, de tavalyhoz képest 34 százalékkal kevesebb pénzből oldották ezt meg. A banki betétek és lekötések reklámozására 45 százalékkal szántak kevesebbet, és meredeken csökkent minden hiteltermék reklámozása. Ami nőtt: a folyószámla szolgáltatások kommunikációja (+17%), a banki imázs (+37%), a vállalati banki szolgáltatások (83%) és a bankkártyák (+22%) népszerűsítésére szánt összeg.
A nagy bankok közül csak az Unicredit növelte jelentősen (negyedével) reklámköltését, és még a K&H Bank 7 százalékos büdzsénövekedése is jónak mondható, különösen az OTP 25, az Erste 51, a Raiffeisen 46, a Budapest Bank 63 és a Citibank 90 százalékos büdzsévágása mellett.
Behúzták a féket az autósok
Az autós cégek együttesen 12 százalékkal költöttek kevesebbet reklámra az elmúlt félévben, pedig 2011 második felében már úgy tűnt, visszatér a hirdetési kedv erre a piacra. Néhány cég esetében (Renault Hungária, Toyota Motor Hungary, Kia Motors) ez valóban így történt, bár a 40 százalék feletti pluszok magyarázata legtöbbször az, hogy igen alacsony volt a bázis, vagyis a tavalyi első féléves költés.
Míg 2007-ben az autós reklámköltési toplista éllovas listaáron 3,1 milliárd forintot költött a médiában, a mostani listavezető Renault Hungáriának fele ennyi is elég volt az első hely megszerzéséhez. Őt egyébként a Ford, az Opel, a Toyota és a Nissan vezérképviselet követi a költési rangsorban. A tavaly még harmadik helyezett Porsche Hungaria már fel sem fért az első féléves top 10-be, miután 64 százalékkal (közel egymilliárd forinttal) megkurtította médiabüdzséjét.
Jelképes növekedés a telco szektorban
A sok mínusz után jöjjön néhány olyan szektor, ahol nőtt – még ha csak jelképesen is – a reklámköltés tavalyhoz képest. A távközlési cégek listaáron 2 százalékkal többet hirdettek például, bár a piac legfontosabb szelete, a mobil távközlés reklámköltése 7 százalékkal visszaesett (de a kábelszolgáltatók másfélszeres költésnövekedése szerencsére ellensúlyozni tudta a kiesést). A lakossági szélessávú internet csomagok népszerűsítésére szánt összeg tovább csökkent (40 százalékkal), helyette triple-pay ajánlatokkal bombázták a fogyasztókat a kábelszolgáltatók (a tavalyihoz képest kb. hét és félszeres médiabüdzsével).
A mobilszolgáltatók közül csak a Vodafone növelte költését (+14%), a T-Mobile 8, a Telenor 32 százalékkal kevesebbet költött reklámra. És bár két új szereplő is megjelent a mobil szegmensben (Lidl, Tesco), ők jellemzően saját felületeiket használták ajánlataik kommunikálására, és a médiában nem költöttek annyit (ketten együtt listaáron alig egymilliárd forintot), ami ellensúlyozni tudta volna a két nagy hirdető büdzsécsökkentését. A kábeltévé szolgáltatók ellenben bátran költöttek: a T-Home 45, az Antenna Hungária 98 százalékkal, a Digi Kft. pedig közel tizenötször többet, mint egy évvel ezelőtt.
Sörös lendület
Nem fértek ugyan be a top 10-be, de érdemes kitérni az ital, illetve az utazás, turizmus szektorok növekvő reklámaktivitására. Az italon belül az alkoholmentes italok költése pár százalékkal esett, a szeszesitaloké viszont 25 százalékkal nőtt, és ez elsősorban a sörös cégeknek köszönhető, akik 9 százalékkal többet költöttek reklámra az idei első félévben.
A sör költés közel felét adó Heineken Hungária 2, a második számú sör hirdető, a Borsodi Sörgyár 11 százalékkal emelte médiaköltését. A márkák közül a Soproni, a Borsodi és az Arany Ászok kapta a legnagyobb médiatámogatást, mindegyikre minimum 25 százalékkal többet költött a gazdájuk, mint 2011 első felében. Emellett felbukkant a médiában több, az utóbbi években kevésbé kommunikált márka is, mint a Stella Artois, a Szalonsör vagy a Radler – ezek mind felfelé húzták az ágazat reklámköltését.
Erősített a turizmus
Az utazás, turizmus szektor reklámköltése 41 százalékkal bővült, jelentős részben a gyorséttermek (+68%) és az utazási irodák (+43%) megnövekedett hirdetési kedvének, valamint az Erzsébet Kártya bevezetését kísérő jelentős médiakampánynak köszönhetően.
A légitársaság szegmensben is nőtt a költés 13 százalékkal, részben a Malév csődje miatt. E nélkül ugyanis a Ryanair aligha indított volna ennyi új járatokat és nem is reklámozta volna őket a médiában (2011-ben például egyáltalán nem hirdetett), sőt valószínűleg az Air Berlin sem költött volna ennyit reklámra. A légitársaságok közül egyébként ők és a Wizzair reagáltak leggyorsabban – gyakorlatilag egy-két nap leforgása alatt – a nemzeti légitársaság csődjére.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.