Marketing
A PR legyen veled! – Kríziskommunikáció és CSR
A Médiapiac hagyományos egri konferenciája részeként első alkalommal került sor a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) tematikus csatlakozására. A PR-programok gerincét, a négy nagy tematikus blokkot az MPRSZ szakmai tagozatai biztosították. A beszámoló első részében a kríziskommunikációval és a CSR-ral foglalkozó szekciót foglaljuk össze.
A PR 2016 konferenciát a kríziskommunikációs tagozat blokkja indította. Mint a tagozat elnöke, Bőhm Kornél bevezetőjében elmondta, a válságkommunikáció egyre ismertebb szakterület, számos fiatal pályakezdő választja szakdolgozati témául egy-egy komplex eset feldolgozását, a szakirodalom bemutatását, a cégek közül pedig sokan igyekeznek bebiztosítani magukat: ha krízis ellen nem is tudják, de az esetleges veszteségek mérséklését célzó előkészületeket megteszik, szimulációs gyakorlatot, tréningeket tartanak, s többen készítenek válságkommunikációs forgatókönyvet is.
 |
A blokk programját három modulra osztották: elsőként a jelennel foglalkoztak egy friss hazai felmérés bemutatása keretében, ezt követően kis jövőbeli kitekintés következett, a felsőoktatási intézetek szakirányú képzéseiről, a jövő szakembereiről tartottak kerekasztal-beszélgetést, a program zárásaként pedig a gyakorlaté volt a főszerep, egy minitréning, avagy workshop keretében a válságkommunikáció gyakorlati alkalmazásából kaptak ízelítőt a résztvevők.
Nagy jelentőségű vállalati kríziskommunikációs kutatás készült a MatrixPR szakmai műhelyében. Az eredményeket Vas Dóra és Jordán Mercédesz összegezte, akik elmondták, a vizsgálat során arra keresték a választ, hogy a hazai kkv-k milyen válságkommunikációs kihívásokkal szembesültek; milyen krízishelyzetek bekövetkezésétől tartanak leginkább; mivel készülnek egy esetleges kommunikációs válsághelyzetre; illetve milyen kommunikációs felületeken és kiknek a bevonásával kommunikálnak.
 |
Ezt követően dr. Rácz Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási főtanácsadója, címzetes főiskolai docens moderálásában az egyetemi kerekasztal-beszélgetés résztvevői arra keresték a választ, mennyire tanítható a kríziskommunikáció, mi az, ami átadható belőle, és mi az, amit csak tapasztalatok útján lehet elsajátítani. Szondi György PhD a nemzetközi oktatási tapasztalatokról számolt be angliai, lengyelországi munkássága alapján, míg Perlaky-Papp József, a Budapesti Metropolitan Egyetem címzetes docense arról adhatott hírt, hogy idén először indulhatott önálló szakirányú, két féléves képzés kríziskommunikációból az egyetemen. A kerekasztal többi hozzászólójával egyetértve Pintér Dániel Gergő, a BME filozófia és tudománytörténet tanszékének oktatója a szimulációs gyakorlatok kulcsszerepéről beszélt, és felhívta a figyelmet arra is, hogy nagyon kevés egyelőre a használható, magyar nyelvű szakirodalom a témában.
 |
A blokk zárásaként Batiz András tréner, volt kormányszóvivő tartott interaktív előadást, amely során a személyes karizma krízisek során meglévő fontosságáról és használhatóságáról mutatott be lényeges, megszívlelendő elemeket, jó pár ponton a közönséget is bevonva, megmozgatva és elgondolkodtatva.
 |
Is CSR dead? – avagy CSR az intenzív osztályon?
A PR-konferencia második blokkja a szövetség CSR-tagozatának rendezésében zajlott. Meghívott vendégként Tóth Eszter, a Corporate Citizenship szenior tanácsadója nyitó előadásában azt a kérdést vizsgálta, hogy valóban reménytelen-e a CSR-„harc”, és halottnak kell-e tekintenünk. Előadását a Mark Kramer vs. John Elkington dilemma felvázolásával kezdte, majd megszavaztatta a résztvevőkkel, hogy melyik állásponton vannak. A szakmai résztvevők többsége természetesen inkább Elkington véleménye mellé állt, aki a modern CSR védelmezője, és a triple bottom line elmélet atyjaként ismert.
 |
Tóth Eszter prezentációjának első megállapítása a sok elnevezés erdejében (CSR, fenntarthatóság, CSV stb.) arra vonatkozott, hogy talán a social purpose elnevezés a leghasználhatóbb, melynek lényege, hogy a felelős gondolkodás és cselekvés szélesebb körben jelenik meg, így a vállalati és a brandkommunikációban egyaránt. A terminológiai háborúval kapcsolatban az előadó véleménye az volt, hogy nem tapasztalhatók nagy definiált különbségek, minden vállalat kiválaszthatja, ami hozzá a legközelebb áll, és „beszél a munkatársakhoz, vezetőkhöz”.
Második megállapításként elhangzott, hogy talán egy súlyos beavatkozás előrébb lendítené a CSR-folyamatokat, ami három síkon képzelhető el: integráció, stratégiai szemlélet és az eredmények mérése. Mindezeket megerősítik a meghatározó trendek is, melyek közül említésre kerültek a fogyasztói trendek (a Nielsen 2015-ös adata szerint a fogyasztók 66 százaléka hajlandó többet fizetni fenntartható termékekért), Larry Fink (Blackrock, CEO) levele az S&P 500 vállalatainak, valamint a nemzetközi együttműködések, például: ENSZ fenntartható célok, COP21-en (párizsi klímacsúcson) megfogalmazott nemzetközi célkitűzések.
Az előadás három kihívás megfogalmazásával ért véget: Hol a CSR alfája és ómegája a vállalatok számára? Hogyan teljesítsünk a legrelevánsabb területeken? Hol különböztethetjük meg magunkat a piacon? Mindezekre a kérdésekre válaszként a szakember saját vállalata által kezelt nemzetközi ügyfelek jó gyakorlatait mutatta be.
Az előadást egy kerekasztal-beszélgetés követte Lakatos Zsófia MPRSZ-elnök moderálásában. Az eszmecserében Tóth Eszter mellett Molnár Csaba, a MagNet Bank közösségfejlesztési igazgatója, Kovács Botond, a Canon corporate és marketingkommunikációs menedzsere, valamint Bakos Miklós, a Bakosfa Kft. ügyvezetője vett részt. A beszélgetés azzal kezdődött, hogy a résztvevők bemutatták cégük alap-CSR-tevékenységét és azt, hogy miért éri meg nekik a társadalmi felelősségvállalás. A Magnet Bank számára a CSR az üzlet és a felelős gondolkodás része, nem önálló osztály, amely a profitból elkülönített összegeket költ CSR-re és annak kommunikálására. A Canon képviselője a Vöröskereszttel való kölcsönös együttműködésen keresztül mutatta be a cég CSR-filozófiáját. A Bakosfa Kft. vezetője pedig saját személyes céljának tekinti vállalata CSR-felelős működését.
 |
A beszélgetés további részében számos kérdést fogalmaztak meg a résztvevők: Az egyéni karriercélok mennyire írják felül a CSR-szempontokat? A rövid távú profit és ROI-célok mennyire vakítják el a döntéshozókat, és taszítják háttérbe a CSR-szempontokat? Hogyan lehet kizökkenteni a vállalatokat abból a jelenlegi helyzetből, hogy ne csak „karcolgassa a CSR” a felszínt? Elvárhatjuk-e és kötelességünk-e elvárni a cégektől a felelős gondolkodást? A vállalati és a kormányzati szerepvállalás mellett mi hiányzik a tudatformáláshoz, és kinek a felelőssége a társadalmi változást gyorsító tudatformálás? A vállalati jó gyakorlatok lehetnek-e jó hatással az egész ágazatra, a versenytársakra, és ha igen, hogyan?
A PR konferenciáról szóló beszámolónkat csütörtökön folytatjuk.
(Az írás – a Médiapiac, Kutatás és PR konferenciáról szóló egyéb beszámolókkal együtt – elsőként a Médiapiac 2016/5-6. számában jelent meg.)
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.
Marketing
Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere
Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.
Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.
„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt. E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:
- SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
- SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
- SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.
A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics), Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik.
A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.