2019. november 22.

A Z generáció a legjobb társadalmi ellenőrzőbizottság

A Z generációnak szóló kampányokról, és azok fogadtatásáról tartottak kerekasztal beszélgetést a BrandFestival-on

Hogyan lehet elérni a Z generációt? Ez volt a fő kérdése a BrandFestival második napján színpadra álmodott kerekasztal beszélgetésnek, melyen a Generali marketing és customer experience vezetője, Árr Mariann, a Cherrisktől Matócza Szabina, a Coca-Colától Tóth Valentin, valamint két METU-s diák Bácskay Zsófia és Valentin Dóra vettek részt. A moderátor a Marketing & Media főszerkesztője,Simon Krisztián volt.

Nagy kihívást jelent a brandek számára, hogyan érjék el a Z generáció tagjait. Erre a rétegre egyre nehezebb hatni hétköznapi reklámokkal, ennek részint az az oka, hogy a figyelemküszöbük csökken. Míg az átlagos fogyasztó 2000-ben még 12,5 másodpercig tudott odafigyelni a dolgokra, ez a szám mára mindössze 8,25 másodpercre redukálódott.

Ezt az elméletet a Z generációs beszélgetők azonnal meg is cáfolták. Szerintük sokkal tovább is oda tudnak figyelni valamire, ami igazán felkelti az érdeklődésüket. Azonban erősen vizuálisak, így, ha nem fogja meg őket az első kép, akkor nem olvasnak tovább. A papírformára azzal is rácáfoltak, hogy a többi résztvevő fiataloknak címzett kampányaival - a Generali toborzójával, vagy a Cherrygo futókampányával – szinte egyáltalán nem találkoztak. Egyedül a Coca-Cola Love is love kampánya volt számukra ismerős, ezt viszont szerették.

A Love is love kampány Londonban díjat is nyert, de a Z generáció körében elsősorban azért volt népszerű, mert egy tabu témához nyúlt, amivel kapcsolatban még mindig nem nyílt a társadalmi párbeszéd. A Z generáció pedig azt várja el, hogy végre tabumentesen beszéljünk mindenről. Azt tapasztalták, hogy az emberek véleménye között nem volt középút: az ismerőseik vagy nagyon támogatták vagy nagyon ellene voltak a kampány üzenetének. Tóth Valentin szerint ez tökéletes reakció, mert a jó márkák hitet próbálnak építeni, a hit pedig nagyon erős értékeken alapul, ami szélsőséges reakciókat válthat ki.

Matócza Szabina hozzátette: A nagy márkáknak dolga van. Ezt a társadalmi felelősséget a Generali a prevenció szóban határozta meg. Vagyis ők arra törekszenek, hogy olyan információkat adjanak át az ügyfeleiknek, amelyek hozzájárulnak a jólétükhöz. Ez az alapja az internetes zaklatásos kampányuknak is. A Cherrisk a fenntarthatóság és az edukáció mellett kampányol. Szerintük a hitelesség ma a legfontosabb, mert nagyon hamar kiderül, ha valaki nem hiteles. Elég egyetlen egyszer hibázni és tele van vele a sajtó. Nem szabad a márkáknak olyan szavakkal dobálózniuk, amelyek mögé nem tudnak beállni.

A Coca-Cola szerint is az egyik kulcsszó a purpose, vagyis a cél. Az emberek azt szeretnék látni, hogy vállalatok nagyobb ügyek mögé állnak. Ehhez a cégeknek magukba kell nézniük, és megvizsgálni azt, min javíthatnak a saját tevékenységükben. A Coca-Cola esetében ez nem más, mint a műanyaghulladék, és ezen próbálnak is változtatni. Mindenesetre, ahogy Tóth Valentin fogalmazott: a bullshitnek vége. Vagy csinálja az ember, amit mond, vagy nem, mert a Z generáció a legjobb társadalmi ellenőrzőbizottság.

Ebben Zsófia és Dóra is egyetértettek. Szerintük nincsen szükség egyetemi tanulmányokra ahhoz, hogy valaki átlásson a nagyvállalatok csúsztatásain. Már az influenszereknek is csak akkor hisznek, ha az egyéniségüket hitelesnek érzik. Ha tudják, hogy utánajárnak a dolgoknak, és csak olyan reklámokat vállalnak el, amelyekben igazán hisznek. Tóth Valentin szerint az influenszerek pontosan ugyanúgy működnek, mint a márkák. Ha a kontextus, az üzenet, az influenszer személyes története egy történetté áll össze, akkor sokkal erősebben megáll a lábán az egész sztori.

Pályázattal jön a Biztonságos Internet Nap 2020

9 órája

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a 2020-as Biztonságosabb Internet Nap alkalmából offline játékkészítő és videópályázatot ír ki hazai általános és középiskolások számára.