42 országban vizsgálták a tartalmat több kütyün fogyasztó felhasználók szokásait. Vannak magyar adatok is.

Megérkeztek a Millward Brown AdReaction kutatássorozatának friss eredményei. Ebben a kutatócég 42 ország, köztük Magyarország 16-45 éves multiscreen fogyasztóit vizsgálta. Ezek azok a fogyasztók, akik több eszközön is aktívan fogyasztanak videótartalmakat. Az, hogy aktívan, nem túlzás, mivel a kutatás szerint ugyanannyi időt töltenek digitális videótartalmak fogyasztásával, mint televízióval. Tartalmi szempontból ez jó hír, az már kevésbé, hogy a digitális hirdetésekkel szemben nem túl fogadókészek.

A globális adatok alapján a 16-45 éves multiscreen felhasználók napi több mint három órát (204 perc) néztek videótartalmakat, ám ebben nagy volt a szórás: a nigériaiak vezetnek napi 4,5 órával, míg a magyarok 2,5 órával hátul kullognak. Ha a globális átlagokat tekintjük, e 204 perc fele jut a tévénézésre, harmada a mobil eszközökre (45 perc okostelefonon, 20 perc táblagépen), a maradék 37 percet pedig laptopon, PC-n nézik.

Eddig tehát a jó hír: a digitális videótartalmak a fogyasztási szokások átalakulása alapján egyre inkább potenciális terepet jelentenek a hirdetők számára is. Ha azonban a márkák tényleg szeretnék e terepen megnyerni a fogyasztókat, fel kell kötniük a gatyájukat. A megkérdezettek ugyanis jóval kevésbé elfogadók a digitális videóreklámokkal szemben, mint amit a tévészpotok esetében mértek (19% vs. 29%).

Mostanra rengeteg képernyőn fogyaszthatunk videótartalmakat, és a tévés gondolkodás és tartalmak egyszerű átültetése a digitális térbe egyszerűen nem elfogadható, annél a fogyasztók többet várnak az online hirdetőktől

- hívta fel a figyelmet az egyik legfőbb hibára Duncan Southgate, a Millward Brown digitális területért felelő globális márkaigazgatója.

Melyek a hatékonyság kulcsfaktorai?

  • A fogyasztók szeretik a célzott üzeneteket, de azt nem szeretik, ha úgy érzik, hogy kémkednek utánuk. A kutatás szerint jobban elfogadjuk az érdeklődésünkön (41%) vagy a kedvenc márkáinkon (40%) alapuló célzást annál, amely a webböngészési előzményeken (25%) alapul. (Mégha itt lehet is átfedés, ahogyan ezt a MB is megjegyzi - a szerk.)
  • A kontextus számít. A fogyasztók majdnem fele (49%) nem szereti, ha okostelefonján célozzák meg videóreklámokkal, e közegben a hirdetőknek fokozottan meg kell küzdeniük a figyelemért. Nagyobb eséllyel figyelünk az olyan reklámokra (egyben kisebb eséllyel ugorjuk át őket), amelyek megtekintéséért valamilyen jutalomban, előnyben részesülünk, illetve azt is szeretjük, ha nálunk a kontroll, és átugorhatjuk a reklámokat, ha akarjuk. (A digitális reklámokat kontrollálhatóbbnak érzik a fogyasztók, mint a tévét, de ezt a digitálistól el is várják, így ezzel nem jó visszaélni.)
  • Még mindig a tartalom a király. Igaz ez a reklámra is: ahhoz, hogy jól működjön, kifejezetten a digitális közegre és fogyasztói szokásokra gondolva kell kidolgozni mind a koncepciót, mind a megvalósítást.

A Millward Brown hazai adataiból az derül ki, hogy a magyarok egyelőre a legkevésbé aktívak a digitális videótartalmak fogyasztása terén, ám a legkevésbé elfogadóak között vannak, ha digitális videóreklámokról, személyre szabásról és hasonlókról van szó. Egyébként nemcsak a magyar, hanem a kelet-közép-európai régió többi piaca is szigorúbb a reklámokkal szemben, mint a globális átlag.

(Alább letölthető a kutatáshoz kapcsolódó, globális adatokat tartalmazó infografika.)

A kutatásról

A Millward Brown okostelefonokon illetve táblagépeken keresztül több mint 13 500, 16-45 év közötti felhasználót kérdezett meg, akik televíziót is néznek és aktívan használnak okostelefont vagy táblagépet. A felmérést 2015 nyarán 42 országban készítették el. Magyarországon 300 fős mintából vonták le a következtetéseiket. A kutatás nem reprezentatív a magyar lakosságra.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.