Marketing
A dolgozók egészségét is javítják az irodaházak
A technológia eszközök használata és az ülőmunka számos egészségügyi probléma forrása lehet, ezért a legmodernebb irodák fejlesztését a munkatársak egészségének javítása határozza meg az elkövetkező évtizedben.
A légszennyezettség évente közel 7 millió ember korai haláláért felelős világszerte, de hasonlóan veszélyes a fizikai inaktivitás is. Egy irodai dolgozó naponta átlagosan több mint 6 óra ülőmunkát végez munkahelyén, így harminc év alatt több mint 5 évet tölt székben ülve. A LUMO Body Tech amerikai kutatása szerint a dolgozók 60 százaléka tapasztalt egészségügyi problémát a technológiai eszközök használata, vagy a folyamatos ülőmunka következményeként. A felmérésben megkérdezett több mint 2000 felnőtt leginkább hátfájástól, nyaki fájdalmaktól, fejfájástól és szemkiszáradástól szenvedett. A válaszadó nők nagyobb arányban tapasztalják az úgynevezett Szilícium-völgy-szindrómát, vagyis a technológia túlzott használata következtében kialakuló fizikai vagy mentális egészügyi tüneteket.
Az ülőmunkát végző irodai dolgozók az ajánlott, napi legalább 30 perc mozgás helyett jellemzően mindössze 6–10 perc, jellemzően könnyebb fizikai aktivitást végeznek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai szerint emellett évente mintegy 2,7 millió ember halálát okozza világszerte a megfelelő mennyiségű gyümölcs és zöldség fogyasztásának hiánya – ez globálisan a 10 legveszélyesebb, halált okozó rizikófaktor közé sorolható. A washingtoni székhelyű International WELL Building Institute nemzetközi WELL Building Standard (WELL) minősítése az épületek emberi szervezetre, egészségre, közérzetre gyakorolt hatását vizsgálja és értékeli hét szempont – a levegőellátás, a víz, az egészséges táplálkozás lehetősége, a természetes fény, a testmozgás, a kényelem és a szellemi frissesség – alapján.
Jelenleg világszerte 34 irodaépület rendelkezik WELL előminősítéssel. Ezek közül, első európai fejlesztőként, egyszerre három projektje WELL Platina előminősítését szerezte meg a Futureal-csoport. A vállalat fejlesztései közül a budapesti Váci úti irodafolyosón épülő Advance Tower, az Etele tér és a Kelenföldi pályaudvar mellett, az M1–M7 autópályák fővárosi bevezető szakasza közelében megvalósuló Budapest ONE, illetve a Corvin Sétányon fejlesztett Corvin Technology & Science Park (Corvin 5) irodakomplexumok szerepelnek a Platina előminősítési listán.
„A Futureal-csoport elkötelezte magát, hogy az összes jövőbeni irodaépület-fejlesztését a WELL irányelvei szerint valósítja meg, hiszen a környezettudatosság részeként az épülethasználók egészségét az egyik legfontosabb tényezőnek kell tekinteni a tervezés során” – mondta Tatár Tibor, a Futureal vezérigazgatója. „A hazai irodapiacon is megkerülhetetlen fenntarthatósági épületminősítések, mint a LEED és a BREEAM, a WELL Building-besorolással kiegészítve egy olyan egységes rendszert jelentenek, amely a környezettudatosság teljes spektrumán kiemelkedő épületek létrehozását eredményezi” – tette hozzá.
Az Advance Tower irodaház első ütemének építési munkálatait 2016 végén kezdte meg a Futureal-csoport. A Budapest XIII. kerületében, két ütemben megvalósuló, összesen közel 20 00 négyzetméter bérbeadható alapterületű, 68 millió euró (21 milliárd forint) értékű ’A’ kategóriás épület BREEAM-tanúsítványt szerezett, így a legszigorúbb fenntarthatósági követelményeknek is megfelel.
A 90 millió euró értékű Corvin Technology & Science Park (Corvin 5) irodaház építési munkálatai 2017 tavaszán indultak el. A Futureal-csoport fejlesztésében a legmodernebb, környezetbarát technológiai megoldásokkal megvalósuló épületegyüttes első ütemét várhatóan 2018 végén adják át. A két ütemben megépülő, összesen 27 000 négyzetméteres irodaház a Corvin-negyed keleti oldalán, a Nokia Skypark irodaház közvetlen szomszédságában helyezkedik majd el.
A vállalatcsoport ikonikus irodafejlesztési projektje a Budapest One. A 70 000 négyzetméteres, dinamikus formavilágú irodapark Őrmezőn, Magyarország legnagyobb multimodális közlekedési csomópontja, az Etele tér és a Kelenföldi pályaudvar mellett valósul majd meg, több ütemben. Az épületegyüttes elsőként fogadja majd a nyugati irányból, autóval vagy vonattal Budapestre érkezőket. Az irodapark 1. üteme közel 25 000 négyzetméter bérirodát és 2 600 négyzetméter kereskedelmi és szolgáltató egységet tartalmaz, jelentős zöldfelületet és 480 férőhelyes mélygarázst biztosít majd az épület több ezer dolgozójának.
„A Futureal-csoport WELL Building Platina előminősítést szerzett irodaházaiban többek közt az átlagosnál jobb minőségű levegő, szigorú előírások szerint kivitelezett légtechnikai rendszer, a WELL követelményeinek megfelelő, még magasabb minőségű, rendszeresen ellenőrzött ivóvíz, a hazainál sokkal szigorúbb, nemzetközi szabványoknak megfelelő teljes körű akadálymentesség, egészségesebb táplálkozási lehetőségek, a rendszeres mozgás lehetősége, illetve a művészetek és a természet megjelenése várja majd a dolgozókat, hogy mentális és fizikai állapotuk frissen tartásával hatékonyabban végezhessék napi munkájukat” – mondta Radványi Gábor, a Futureal főépítésze, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) alelnöke.
A WELL előminősítési rendszerében jelenleg 9 európai irodaprojekt szerepel: négy lengyel, egy-egy francia és svéd mellett a Futureal-csoport három magyarországi fejlesztése. A listán emellett Kína 20, Ausztrália 4, illetve Kanada egy irodával van jelen. WELL minősítést világszerte 56 irodaépület kapott már: az USA 25, Kanada 8, Ausztrália és Kína 5-5, az Egyesült Királyság 4, Franciaország 3, Mexikó 2, illetve Brazília, Japán, Spanyolország és Írország 1-1 irodaháza. Közülük csupán 3 – két egyesült államokbeli és egy kínai – fejlesztés érdemelte ki a legmagasabb, Platina szintet.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.