Marketing
A fogyasztók a technológiai változások nyertesei
A magyar energiapiacra is begyűrűztek a globális szintű diszruptív trendek.
Napelem, mint pénzügyi befektetés
A holnap energiapiaci üzleti modellje részben a megújuló energiaforrások és a lakossági termelők köré épül. A napelemek ára folyamatosan csökken, azonban hatásfokuk, valamint ezáltal a telepített napelemes berendezések összesített kapacitása is egyre növekszik. Emellett az energiatárolás is megfizethetőbbé válik, ezáltal növelve a telepített energiatárolók kapacitását.
Ezen tendenciák hatására a háztartási méretű naperőművek száma és beépített teljesítménye Magyarországon dinamikus növekedést mutat, az elmúlt 10 évben több mint 25 000 háztartási méretű naperőmű épült az országban. Nem meglepő, hogy a háztartási méretű napelemek egyre vonzóbb beruházási lehetőséget jelentenek a lakosság számára, hiszen jelenleg egy kb. 1.2 millió forint költségű háztartási napelem beruházás 12-13 év alatt térül meg, ami a napelemek teljes élettartamára számítva közel 8 százalékos megtérülést jelent, lényegesen magasabb hozamot biztosítva például a bankbetéteknél.
Az autonóm fogyasztó megjelenése
A háztartási energiatermelés többféleképpen is megvalósulhat: a prosumernek nevezett villamosenergiát termelő és fogyasztó ügyfél a hálózatra kapcsolódik, ezzel szemben az autonóm fogyasztó saját maga termeli meg és tárolja a felhasznált villamosenergiát, így teljes mértékben független lehet a hálózattól.
Saját energiatermelő és -tároló rendszer kiépítésével egy háztartás teljes villamosenergia-költsége megspórolható, ami egy átlagos családi ház esetén nagyságrendileg évi 130 ezer forint. Egy egész háztartást ellátni képes energiatároló telepítésének költsége azonban jelenleg nagyon magas, akár a napelemes rendszer költségének duplája is lehet. Emiatt azonban a teljes önellátáshoz szükséges háztartási napelem és energiatároló együttes telepítésének pénzügyi megtérülése a közeljövőben nem várható.
„A gyors megtérüléshez jelentős piaci változásokra, többek között arra lenne szükség, hogy az energiatároló eszközök jelenlegi ára az ötödére csökkenjen, az elektromos autók töltését megadóztassák, vagy például a jelenlegi éves szaldós elszámolás havi elszámolásra alakuljon át. Ez azt mutatja, hogy lakossági szinten továbbra is a villamosenergia hálózat a legköltséghatékonyabb eszköz a fogyasztás és termelés időben való ingadozásának kezelésére” – mondta el Mező Csaba, a Deloitte energiaszektorának vezetője.
Digitális utility, azaz az áramszolgáltatás ’Uber’-e
Az energiapiac változása mellett az ügyfelek is egyre tudatosabbak az energiafelhasználásuk vonatkozásában, ezért az okosotthonok globális piaca várhatóan jelentősen nőni fog a következő 5 évben. Erre reagálva az energiaszolgáltatók egész szervezetének – az infrastruktúrától a kultúráig – ügyfélközpontúvá kell válnia, hogy az újonnan felmerülő ügyféligényeknek megfeleljenek. Az energiakereskedők ezért az ügyfélélményre fókuszálva újszerű, a digitalizációra épülő, személyre szabott ajánlatokkal fogják megkeresni az ügyfeleket.
Ausztráliában az ügyfélközpontú modellben működő szolgáltatók már olyan szolgáltatásokat nyújtanak ügyfeleiknek, mint például az online szolgáltatóváltás lehetősége, a dinamikus árazás (az „All you can eat”-től az egyedi idejű előfizetésig), megújuló energiaforrásokat ösztönző konstrukciók, rugalmas fizetési lehetőségek, vagy akár rugalmas ügyfélszolgálat chatbottal és 24 órás elérhetőséggel.
E-mobilitás
A háztartási energiatermelés térnyerése mellett az energiapiacot az e-mobilitás is jelentősen formálja, amely szerepe a közlekedésben egyre meghatározóbb, hiszen szinte már minden gyártó kínálatában megtalálhatóak a plug-in hibrid és teljesen elektromos modellek. Bár az elektromos autók ára még jócskán, akár 50 százalékkal is meghaladhatja az azonos kategóriájú belső égésű autók árát, ennek ellenére bizonyos felhasználási profilok esetében már jelenleg is megtérülhet a használatuk. A jövőben várható az elektromos autók számának meredek felfutása, melyet az akkumulátor árak csökkenése, valamint az otthoni energiatermelés további terjedése fog indukálni. A jövő otthonában, a háztartási energiatermelés, a fogyasztások optimális elosztása, valamint az elektromos közlekedés szerves egységet fog alkotni.
„A globális trendekhez igazodva a közeljövőben a közműcégek átfogó digitális transzformációja várható Magyarországon. Az prognosztizálható, hogy a jövő energiaszolgáltatójának megváltozik az eddig betöltött szerepe, az okosotthonok és a háztartási energiamenedzsment rendszerek integrálásával magasabb ügyfélérték teremthető. A jelenlegi szolgáltatóknak az iparágak határainak elmosódása miatt belépő új szereplők jelentenek majd kihívást, akiknek köszönhetően a fogyasztó háztartása a verseny új színterévé válik: például a Google otthoni biztonsági rendszert kínál, a Tesla vagy a BMW energiatárolójából pedig tölthetők elektromos járművek” – tette hozzá Mező Csaba.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.