Marketing
A hároméves gyerekek fele már okostelefont használ
A szülők annak ellenére adják oda készülékeiket legkisebb gyermekeiknek is, hogy azt tartják, ideális esetben csak idősebb korban lenne érdemes megengedni számukra az okoseszközök használatát.
A Huawei legújabb okostelefon-használati szokásokat vizsgáló magyarországi felmérésében többek közt arra kereste a választ, hogyan nevelik gyermekeiket a digitális eszközök használatára azok a szülők, akik már maguk is a digitális kor szülöttei. Mikor találkoznak először a kütyükkel, és mennyi időt töltenek az okoseszközök képernyői előtt az alfa generációs gyerekek? Mit engednek, és mitől féltik az okostelefont használó gyermekeiket az Y-generáció tagjai?
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a digitális nevelés kapcsán a szülők a saját maguk által támasztott elvárásoknak is nehezen tudnak megfelelni. Főként az okoseszközök veszélyeitől és a függőség kialakulásától tartva, jellemzően úgy érzik, hogy később lenne csak ideális megismertetni a gyermekeiket az okoskészülékek világával, ahhoz képest, mint amikor ténylegesen a kezükbe adják ilyen eszközöket. Ideális esetben 72 százalékuk egyáltalán nem adna okostelefont 5 év alatti gyermeke kezébe, 41 százalékuk pedig csupán 8 éves kor felett tenné ki gyermekét a technika vívmányainak. Érdekesség, hogy kis arányban ugyan, de a felmérésben résztvevő szülők 2 százaléka már 1 éves kor alatt elkezdené a gyerek okoseszközökhöz „szoktatását”.
Noha tartanak a túl korai készülékhasználat hatásaitól, mégis az Y-generációs szülők jelenleg 3 éves kor alatti gyermekeinek fele már használt valamilyen okoseszközt – jellemzően 2-3 évesen találkoztak először kütyüvel. A most 4-6 évesek csupán 10 százaléka nem találkozott még okostelefonnal, notebookkal, vagy tabletettel, míg a 10 évesnél idősebbek közül már nincs olyan gyermek, aki ne használt volna élete során legalább egyszer ilyen eszközt. A felmérésből kiderült, hogy mindössze a szülők 17 százaléka várt legalább az iskoláskorig, és 7 éves korában vagy később ismertette meg gyermekét az okoseszközökkel. Összességében a válaszadók több mint 20 százaléka mondta azt, hogy gyermeke még egyáltalán nem találkozott okoseszközzel, az ő gyermekeik jellemzően a legfiatalabbak köréből kerülnek ki.
A szülők harmada elsősorban azért ad okoskészüléket gyerekének, mert minél előbb meg szeretné ismertetni vele a technológiát, míg 28 százalékuk azért, hogy ne maradjon le kortársaival szemben. Indokként szerepelt az is, hogy a szülők nem szeretnék, ha gyermekük „kilógna a sorból”.
A felmérésben résztvevő szülők többsége gyermeke társaságában is rendszeresen használja okostelefonját függetlenül a gyermek életkorától. Többségük fél és 1 óra közötti időintervallumot használja készülékét gyermeke mellett, azonban 4 százalékuk 5 óránál is többet tölt kütyüjével.
A megkérdezett szülők gyermekeinek 77 százaléka használ otthon valamilyen okoseszközt, legnagyobb arányban okostelefont, míg a szülők 23 százaléka úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem ad okoskészüléket gyermekei kezébe. Amíg nem rendelkeznek okostelefonnal – amely főként a kisebb korú gyermekekre jellemző – a szülő okostelefonját kapják meg, átlagosan napi 1 órát használhatják az eszközt. Jellemzően otthon és utazás közben használják a szülők készülékeit, akik legnagyobb számban valamilyen rajzfilmmel, videóval foglalják le őket ez idő alatt.
Az Y-generációs szülők gyermekei közül 31 százaléknak van saját okostelefonja, ezek általában kisebb értékű, jellemzően 50 ezer forint alatti készülékek. A szülők nem tartják célnak azt, hogy prémium kategóriás telefont kapjanak gyerekeik, azonban ennek ellenére a gyermekeik 4 százalékának olyan telefonja van, amely 100 ezer forintba, vagy annál többe került.
A megkérdezett szülők a digitalizáció árnyoldalait is érzékelik. A felmérésben résztvevők 72 százalékában már felmerült, hogy az okoseszközök káros hatással lehetnek gyermekeikre, elsősorban a függőséget, valamint az erőszakos tartalmak megjelenését tartották veszélyesnek az okoseszközök használatát illetően, mi több, a gyerekek 22 százalékánál már tapasztaltak okoskészülék-függőségi jeleket.
„Szeretnénk jobban megismerni felhasználóink digitális szokásait, legyen szó gyermekekről, vagy felnőttekről, és utóbbiak esetében egyben segíteni is szeretnénk abban, hogy szülőként megfontolt döntést hozzanak akkor, amikor okoseszközt adnak a gyermekeik kezébe” – mondta a kutatás elkészítésének okairól Trubek Zsuzsa. A Huawei Technologies Hungary pr-menedzsere kiemelte, hogy az elmúlt években több ízben végeztek felmérést az okostelefon-használati szokásokról, ugyanakkor nem készült még olyan felmérés Magyarországon, amely kifejezetten a digitális korba született Y-generáció szokásait vizsgálja. A kutatások eredményeire építve pedig a Huawei olyan eseményeket és kampányokat szervez, amelyek felhívják a figyelmet a készülékek tudatos használatára. „Kutatásunk apropóján a közeljövőben mélyebben foglalkozunk majd az Y-generációs szülők aggodalmaival és motivációival, és igyekszünk mankót adni a megfelelő digitális neveléshez is” – tette hozzá.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.