Vagy a felhasználói igények szem előtt tartása – veti ellen a GroupM.

Nem csak a svéd kiadók kísérleteztek azzal, melyeik a leghatékonyabb megoldás a reklámblokkolók ellen, hanem a franciák is. A Digiday jelentése a Le Geste iparági szövetség adataira hivatkozva azt írja, hogy a kemény fellépés tűnik a leginkább célravezetőnek.

A L’Equipe sportnapilap online felülete minden tartalmat letiltott, ha a felhasználó nem kapcsolta ki a reklámblokkolót vagy tette engedélyezett listára az oldalt, és ezzel 40 százalékos konverziót sikerült elérnie. A Le Figaro ennek a felét érte el azzal a megoldással, hogy továbbengedte ugyan a usereket a kívánt oldalra, a tartalmat azonban kitakarta. Cserébe a keresési rangsorokban nem rontotta a helyezését.

Az első kiadvány jobb eredményeihez az is hozzájárulhatott persze, hogy a tartalmai speciálisak, más felületeken nehezen hozzáférhetőek. A Le Figaro mindenesetre most alternatívákkal kísérletezik, például olyan ösztönzővel, mely szerint az oldalt az engedélyezett listához adó felhasználók egy hétig az előfizetéses prémiumtartalmakhoz is hozzáférhetnek.

A leggyengébb eredményt, 13 százalékot a Le Monde „puha” kampánya érte el: ők azt az utat választották, hogy elmagyarázták a látogatóknak, milyen összefüggés van a reklámok és a tartalom finanszírozhatósága között.

A kérdés másfajta megközelítését adta Rob Norman, a GroupM digitális vezetője. Szerinte az ügynökségeknek és a hirdetőknek arra kell törekednie, hogy a felhasználók bosszantása helyett valós értéket kínáljanak. A felhasználói élmény zavarása, az irreleváns tartalmak és a tartalomhoz viszonyított túl sok reklám ugyanis arra ösztönzik az olvasókat, hogy egyre nagyobb arányban a blokkolást válasszák. Ezzel szemben a hasznos kommunikáció, valamint az inventory helyes tervezése lehet a kulcs a helyzet javítása vagy stabilizálása érdekében.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.