Marketing
A klasszikustól a modernig
„Bizonyos dolgokból nem csinálok nagy ügyet” – mondja Vass László, akinek cipői a bespoke kultúra központjában, a Savile Row-n is megvásárolhatóak. A klasszikus Vass Cipő alapítója, aki ma már Európa-szerte elismert modern képzőművészeti gyűjteménnyel is rendelkezik, szenvedélyesen mesél márkájáról, festményekről és arról, mikor érezné úgy, hogy hagyott valamit maga után.
Amikor elhatározta, hogy cipőmárkát épít, mi motiválta?
Erre születtem, 72 évesen, ötvenévnyi szakmai tapasztalattal a hátam mögött sem teher cipőkkel foglalkoznom.
A Vass Cipő márkává válása hosszú folyamat volt. A cipőipari technikum elvégzését követően az első munkahelyem a Magyar Divatintézet volt, 23 évesem tettem mestervizsgát, egy rámán varrott Budapest cipőt készítettem. Ezt követően 25 évig csak női cipőket csináltam és árultam, ebből tudtam jövedelemre szert tenni. Évtizedekig hulladékból dolgoztam, egy kereskedő megvásárolta a bőrhulladékot a Minőségi vagy a Duna Cipőgyártól, mi pedig megvettük mázsára, és olyan szandálokat csináltunk, hogy megszólaltak. A rendszerváltozással egy időben megjelent az import, megszűnt a magyar cipőipar, bérmunkaország lettünk. Éreztem, hogy váltanom kell, felelevenítve a mestervizsgám, a munkatársaimmal együtt alkottuk meg az első férficipőnket.
Protokollszakértők szerint egy emberről a cipője árulja el a legtöbbet. Hogyan jellemezné azt, aki Vass cipőt visel?
Ez egy gondolkodásmód. Többször jártam a bázeli kortárs képzőművészeti vásáron; a pavilonok között haladva idősebb és fiatalabb emberek jöttek velem szembe, rögtön a lábukat néztem, ez egy betegség. (Nevet.)
Van egy 93 éves úriember, aki az egyik legnagyobb magyar vállalat igazgatósági tagja, 1938 óta él Angliában. Egy nap felhív a titkárnője, hogy a főnöke szeretne tőlem cipőt rendelni. Létrejött a találkozó, rendelt egy duplatalpú cipőt, ami olyan tartós, hogy még tíz évig ki fogja szolgálni. Egy másik, szintén 90 éven felüli közismert személy, amikor eljött, hogy levegyük a méretet a cipőhöz, nem tudta, hányas cipőt hord. Kiderült, mindig kézzel készített cipőt viselt, és csak a cipész tudta, neki magának nem kellett ismernie. (Nevet.)
 |
| Vass Cipő |
Ön mindig saját márkát hord?
Igen, bár van néhány cipőm, amelyeket ajándékba kaptam, de nem hordom őket.
Stílustanácsadók többféle cipész iskolát határoznak meg: angol, amerikai, bécsi-budapesti, olasz, francia.
A cipők történetében van nyolc-tíz olyan modell, amelyet ma is ugyanúgy hívnak, mint amikor kialakultak. Az angol iskolánál a fej a cipő szára alatt van, ezek az úgynevezett oxford cipők. Az amerikaiak a robosztusabb lábbeliket kedvelik, ők gyártják a világ leghíresebb lóbőr cipőjét, az Aldent. A Budapest modell egy speciális, magas orrú kaptafára készült derby típusú (a fej a cipő szára alatt van – a szerk.) cipő szárnyas kaplival. A bécsi szinte ugyanilyen, de annak egyenes az orrborítása. Az olaszoknál a mediterrán életmód miatt inkább a mokaszinok hódítanak, de beszélhetünk a bevarrt fejes norvég, valamint a bebújós cipőkről, a penny loaferekről is. A rámán varrott cipők elegánsabbak, a gojzer varrottak sportosabbak.
 |
| Vass Cipő |
Mennyi idő alatt és milyen munkafázisok után kapja meg a vevő a saját, méretre készült cipőjét?
Miután levesszük a vevő lábméretét, megbeszéltük a modellt, a színt, a bőr fajtáját, kiválasztjuk a hét-nyolc féle kaptafa közül a számára legalkalmasabbat. Egy sablon után kiszabjuk a cipő felsőrész anyagát, amely a felsőrész készítőhöz kerül, belekerülnek a belső anyagok, később a felső részt szögekkel ráfeszítjük a kaptafára, szakkifejezéssel élve, ekkor van „fára foglalva a cipő”. Ezt követően varrják fel a cipőre a rámát, ráépítik a talpat, megsarkalják, levágják a felesleget, majd a végső fázisban a kikészítőkhöz kerül, akik az utolsó simításokat végzik, kifényesítik, talpbetétet helyeznek bele, majd dobozba teszik. Sok külföldi márka írja rá a cipőire, hogy kézzel készültek, miközben annyi bennük a kézimunka, hogy kézzel tették a dobozba.
Melyek azok a márkajegyek, amelyek alapján beazonosíthatóak a Vass cipők?
Színek tekintetében van egy apró jellegzetesség, ami hozzánk köthető. A klasszikus színskála szerint az alapcipő fekete, utána jön a bordó két árnyalata: a sima és a sötét. Ha a barna színt bontom le a sötéttől a sárgáig, négy színárnyalatot kapok: sötétbarna, antik konyak, közép sárga és világos sárga.
Egy magyar üzletember mesélte, hogy amikor elment Svédországba, felismerte, hogy az ottani partnere Vass cipőt visel. Egy külföldi író pedig a krimijében is szerepeltette a márkát. (Nevet.) A közelmúltban felhívott a korábbi amerikai magyar nagykövet, hogy felszólalt a Kongresszusban, ahol több képviselő is a mi márkánkat hordja, és ő nem is gondolta volna, hogy ennyire híres vagyok. (Nevet.)
 |
| Vass Cipő |
Ugyanazzal a francia bőrgyárral dolgoznak, mint a Louis Vuitton vagy az Hermès.
Az olasz bőrnél jobbak a franciák. Régebben angol bőrből is kiváló minőséget tudtam előállítani, de sorra szűnnek meg a gyártók, mert az olyan cégek, mint a Vuitton megveszik a gyárakat. Előfordult, hogy egy márka megvásárolt ötszázezer élő marhát, hogy abból a bőrből más ne tudjon árut készíteni.
Milyen stratégia alapján választják ki, mely földrészen teszik elérhetővé a márkát?
Legelső lépésként Bécsben szerettem volna bemutatni a cipőimet. Akkor szembesültem azzal, hogy bár a cipők jó minőségűek, nem volt stílusuk, ami nagyrészt a kaptafától függ. Szerencsémre egy osztrák kereskedőtől kaptam egy új angol kaptafát, és a cipők azonnal eladhatóvá váltak. Miután a Humanic és a Salamander legmagasabb osztályán is árulták a cipőinket, Ausztriából kikoptunk. A cipőink bekerültek a többi márka közé, de nem volt egyetlen szakavatott eladó sem, aki elmagyarázta volna a vevőknek, mitől más egy kézzel készült, mint a gépi.
Mivel a keleti cégek beszerzői Milánóból érkező szakemberek, mi is átváltottunk a könnyedebb, olaszos stílusra, elnyújtott, szögletes vagy kerekebb orral készítjük a lábbeliket. Egyre jelentősebb réteg rendel tőlünk interneten keresztül is kész cipőt.
 |
| Vass Cipő |
A kézműves szabászati kultúra fellegvárának számító Savile Row egyik üzletében is vásárolhatunk Vass cipőt.
Bizonyos dolgokból nem csinálok nagy ügyet, de ez tényleg a non plus ultra a luxusszegmensben. Nem kell nagy eladási számokra gondolni…
A férfi luxuscipők királyának a John Lobbot tekintik. Tőlük rendelt VIII. Edward király, Frank Sinatra, de még James Bond is.
Mit gondol, miért ők a leghíresebbek? Azért, mert 1828-ban alapították a céget. A név hihetetlen értéket képvisel, persze mögé teszik a minőséget is. Van, aki egy-egy cipőre több mint fél évet vár. Megjegyzem, ami nálam 700 euró, az náluk 3500 font. Ugyanezt látjuk Párizsban a Berlutinál vagy Bécsben a Maternánál. Egyébként nem olyan régen járt nálam a John Lobb kaptafakészítője, és meghívott, nézzem meg, hogy készül a cipőjük. Mondtam, dehogy megyek! Elég volt! (Nevet.)
 |
| A veszprémi Vass-gyűjtemény (Fotó: Vámos Judit) |
Mi volt az a pont az életében, amikor eldöntötte, hogy az addig vásárolt festményekből gyűjteményt hoz létre?
Közel volt az üzletemhez a Csók Galéria, és mivel az első lakásom enteriőrjét üresnek éreztem, besétáltam, és vettem egy képet. Először színek szerint választottam. Összebarátkoztam a galéria vezetőjével, aki elindított egy fejlődési úton.
Elkezdtem kiállításokra járni, egyre több embert ismertem meg ebből a körből, és magamtól rábukkantam az első olyan művészre, akinek értéke volt, Tóth Menyhértre. Volt Országh Lili képem is, de fiatalon eljutottam Barcsay Jenő műtermébe is, aki erősen hatott rám.
Mit talált meg a geometrikus-absztrakt, illetve a konstruktivista alkotásokban?
Zaklatott iparoséletet éltem, a rend, a nyugalom, a tisztaság vonz. Az idő engem igazolt, a 20. századból csak a geometrikus festők váltak híressé: Moholy-Nagy, Kassák, Vasarely, Péri, Beöthy, Hantai Simon. Itthonról nem lehetett világhírt elérni, ahhoz külföldön kellett élni. Talán az egyedüli, akinek sikerült, Maurer Dóra, de a férjével ők is évekig Bécsben éltek.
 |
| A veszprémi Vass-gyűjtemény (Fotó: Vámos Judit) |
Hogy jut el egy gyűjtő odáig, hogy az Európa-szerte híres gyűjteményét megossza a közönséggel?
Negyven éve foglalkozom vele. Mindig is voltak híres magángyűjtők, Kolozsvári Ernő, Vaszileszku János, Rácz István, akiknek átláttam a gyűjteményüket, de nem akartam az epigonjuk lenni. Igyekeztem egyéni arculatot találni. Felvállaltam az utat, azóta is tisztítom a gyűjteményem. Húsz év után elsőként tértem át a nemzetközi vásárlásokra. Magyarországról mindent kivittek, de nem hoztak be semmit. Amit kint megvesznek, például Munkácsyt, valamit a Nyolcaktól, itthon drágábban eladják, de a modern művészetet senki nem merte behozni az országba, úgy érzem, ebben úttörő voltam.
Járatom az Architectural Digest című amerikai lakberendezési magazint. Képzelje el, az egyik számban a leköszönő Barack Obama fehér házbeli rezidenciáját mutatták be, és nem akartam hinni a szememnek. Egy dupla oldali fotón szerepelt egy Sean Scully alkotás, akitől nekem van egyedül képem Magyarországon, de három Robert Mangold képet is kiválasztottak, akitől szintén van műtárgyam. A címlapon Josef Albers két alkotása volt látható, akitől a Szépművészeti Múzeumon kívül csak nekem van festményem itthon. Ahogy most önnek, úgy elmeséltem vagy harminc ismerősömnek is a felfedezésem. Mit gondol, mit válaszolt közülük huszonkilenc? Azt, hogy Donald Trumpnak majd nem lesznek ilyen művei. Egyetlen személy nyilatkozott elismerően a párhuzamról. Magyarországon az emberek félnek szembesülni a tudatlanságukkal, a zenét, az irodalmat jobban megértik, de a vizuális kultúra nincs könnyű helyzetben.
Ahogy a kézzel készült cipő is örökölhető, apáról fiúra szállhat, úgy a műgyűjteményének darabjai is továbbadódnak a következő generációnak.
Tapasztalatom szerint bár voltak Budapesten híres cipészek, cipőmárkák, de amint az alapító meghal, húsz év után kikopik a név, ellentétben azokéval, akik műgyűjteményt hoztak létre. Mit tudunk az Eszterházy-örökségről vagy a Hatvany-vagyonról? Mindenük széthullott, de az összegyűjtött, majd eladományozott műtárgyaik, egy Cézanne, egy Gauguin, egy Renoir megmaradtak. Az első világháború előtt élt két neves orosz gyűjtő, Scsukin és Morozov, akik kijártak Párizsba, hogy melyikük tud értékesebb műtárgyat vásárolni; a verseny eredményeként az egyiknek volt vagy ötven Picassója, a másiknak ötven Matisse-a. A forradalom után mindent államosítottak, semmit sem lehetett eladni, de nézzük meg, mi mindent állítanak ki ma Szentpéterváron, és ez ennek a két embernek köszönhető. Itthon is minden volt, és ezt ma is meg lehet csinálni.
Mit szeretne, hogyan emlékezzen az utókor Vass Lászlóra?
Valahogy úgy kell rendeznem a sorsom, hogy a gyűjteményem egyben maradjon. Ez a legnagyobb vágyam, ami ha teljesül, úgy érzem, hagyok magam után valamit.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.