Marketing
„A klisék fontosak és működnek″ – a Saul fia plakátjának tervezője
A számos felkapott plakát tervezője, Kenczler Márton nemrég került a HPS Grouphoz kreatívigazgatónak. Ismert alkotásai mellett büszke a provokatívnak tartott munkáira is, amelyek közül egy felkerült a Cinema Blend elutasított moziposztereket tartalmazó top 10es listájára. A Shame (Szégyentelen) című filmhez készített plakát 2015-ben a negyedik helyen szerepelt. Portré.
Portrénk elsőként a Médiapiac 2017/9-10. számában jelent meg. A szaklap ezen a linken előfizethető.
„Akkor vagyok elégedett, ha a plakátjaimnak több rétegben is értelmezhető üzenetei vannak, számomra nem elég, ha csak hangulatuk van. Ez néha jobban sikerül, néha kevésbé” – mondja a filmplakátkészítésről Kenczler Márton.
A rövid ideig újságíróskodó szakember a reklámszakma figyelmét moziplakátjaival keltette fel, közülük a Saul fia és a Viktória – A zürichi expressz című filmhez készített poszterek már a nemzetközi ismertséget is meghozták
Fel fog tűnni a piacon
Új pozíciójában a HPS hazai és nemzetközi ügyfeleinek dolgozó kreatívcsapatot irányítja. A napi munka a kreatívosztály szakmai felügyeletével, fejlesztésével telik – csapatmunkában. „Van egy vízióm arról, hogyan érdemes ezt a munkát végezni. Ez nagy vonalakban partnerségről, közös érdekekről és nagyon nyílt, direkt kommunikációról szól. Ez lecsapódik kapcsolatokban, folyamatokban, hangulatokban egyaránt. Ha működik, amit elképzeltem, fel fog tűnni a piacon. Szerencsére jó portfólión dolgozhatunk, változatos megbízásokkal” – utalt a szakember arra, hogyan folytatódik karrierjének új fejezete a HPS-nél.
 |
| Kenczler Márton |
Moziplakát-készítésre ma már kevesebb felkérést kap, de a HPS kreatívigazgatójaként nincs is nagyon ideje ezzel foglalkozni, így annak ellenére kénytelen visszamondani megbízásokat, hogy továbbra is nagyon szereti e műfajt. Aki figyelemmel kíséri a műfaj alkotásait, láthatja, elég régi trend, hogy a főszereplő arca kerül a moziposzterekre, lehetőleg nagy méretben. A producerek és a film marketingjéért felelős kollégák nem is szívesen térnek el ettől. Kenczler Márton szerint ugyanakkor a jól bevált klisék fontosak és működnek.
A negyvenévnyi szocializmus utóhatása
Jóllehet a plakátok tok hordozhatnak hozzáadott művészi értéket, de sokszor elég, ha a potenciális néző megtudja belőlük, mire számíthat a jegy áráért cserében. Ettől el lehet térni, ilyenkor a gesztus önmagában hordozza az üzenetet: itt most valami nagyon más következik.
– utalt arra, hogy a bevállalós megoldások sem mindig jelentenek garanciát a sikerre.
A magyar köztéri reklámplakátok alacsony színvonaláról, az üzenetek megjelenítésének módjáról, arról, hogy a poszterek többsége egyáltalán nem utal arra, hogy bármiféle kreatív ötletelés előzte volna meg az elkészültét, a HPS szakemberének is van véleménye. Szerinte egyértelmű, hogy
a negyvenévnyi szocializmus nem tett jót a vizuális kultúránknak |
, de azt mondja, a szakembereink jó része képes a legmagasabb színvonalon teljesíteni, ráadásul a kreatív termékeket használó és működtető rendszerekben még van bőven fejlődési potenciál. Van tehát bőven teendője.
Újságíróból kreatívigazgató
Kenczler Márton a MÚOSZ Bálint György Újságíróakadémián végzett, volt gazdasági újságíró, Fontos! címmel saját magazint is készített a barátaival. Első plakátját A szerelem következményei című filmhez kreálta. A HPS csapatához idén szeptemberben csatlakozó szakember vezető art directorként dolgozott az ACG-nél, az Isobarnál és a Young and Rubicamnél, valamint számos magyar és külföldi film plakátja fűződik a nevéhez. Ismert alkotásai mellett büszke a túl provokatívnak tartott munkáira is, amelyek közül egy felkerült a Cinema Blend elutasított moziposztereket tartalmazó top10-es listájára. A Shame (Szégyentelen) című filmhez készített plakát 2015-ben a negyedik helyen szerepelt.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.