Marketing
A koronavírus a hírekben is uralta a tavaszt
A Clementine az online felületeken megjelent hírekből készített strukturált adatbázist, melyen megvizsgálta a súlypontok változását az érintett témákat illetően.
A hang- és szöveganalitikai elemzéssel foglalkozó Clementine szakértői annak jártak utána, hogy a vírushelyzet egyes fázisai az elmúlt hónapokban mennyire befolyásolták a legnagyobb hazai hírportálok cikkeit, témaválasztását. A 24.hu, a 444.hu, az Index, az MTI, az Origo, a Portfolio és a QUBIT cikkeit a szakértők az IBM SPSS Modeler és Python-szoftverek segítségével elemezték. A magyar nyelvű szövegekből álló strukturált adatbázis előállításához a saját fejlesztésű ClemTEXT szoftverüket is használták eszközként, hiszen a kutatáshoz a szövegek nyelvtani előkészítésére is szükség volt.
A vizsgált hírportálokon 2020. január 26. és június 29. között több, mint 30 000 hír jelent meg a koronavírus terjedéséről. Ezekből legaktívabban az Index vette ki a részét, az írások 27,3%-a itt jelent meg.
 |
Időszakos trendek
Az elemzésből kiderült, hogy a koronavírussal kapcsolatos hírek, információk kezdetben 3-4 nagyobb témakör köré csoportosultak, majd a járvány terjedésével egyre több aspektus került a média és ezen keresztül a közvélemény figyelmének középpontjába. Január végén a kínai helyzet, februárban inkább a világgazdasági hatások és a vírus globális terjedése iránt volt a legnagyobb az érdeklődés, majd márciustól megjelentek a belföldi intézkedések és a hazai gazdaság is mint középponti témák. Áprilist az operatív törzs, a járványügyi állapot, valamint a belföldi veszélyhelyzet uralta, májusban pedig leginkább az ellenszer kérdésköréről olvashattunk. Megállapítható, hogy a hírek tökéletesen követték egy-egy járványügyi helyzet tipikus életciklusait.
„Számomra meglepő volt, hogy február közepéig tulajdonképpen úgy tűnt, a vírus – legalábbis a hírek szerint – elkerül minket. Addig csak a külföldi helyzetről szóló tudósításokat, egészségügyi statisztikákat lehetett olvasni, a gazdasági hatás is csupán február közepén jelent meg a vizsgált oldalakon, hazánk helyzete pedig csak március elejétől került az újságírók középpontjába. Érdekes, hogy az ellenszer témaköre a szöveganalitikai elemzésben csupán májusban jelenik meg mint önálló topik” – mondta el Mészáros Evelin, a Clementine elemzője, a projekt vezetője.
Terjedés
A sajtó a hazai helyzet mellett folyamatosan beszámolt más országok vírusstatisztikáiról is. A fertőzöttek számát az egyes országok említéseinek számával összehasonlítva kiderül, hogy a cikkekben folyamatosan a leginkább fertőzött külföldi országokról tudósítottak: február közepéig Kína uralta a médiát, majd az első lombardiai megbetegedésektől kezdve egyre többször emlegették Olaszországot, mígnem március elején át is vette a vezetést.
Az egyedi járványkezelési stratégiát alkalmazó Svédország és a példaként figyelt Ausztria említésszáma folyamatosan alulmaradt a legfertőzöttebb országokétól.
A „leg”-ek
A leggyakrabban használt kifejezés egyértelműen a „fertőzött” volt, 27 273 alkalommal írták le az újságírók.
 |
A University of Oxford az egyes kormányok válaszait egy úgynevezett Stringency Index (szigorúsági index) mérőszám segítségével hasonlítja össze, 0-tól 100-ig terjedő skálán. A Clementine a Magyarországra vonatkozó mutató változásait – azaz az egyes kormányzati intézkedéseket – vetette össze a hírek számával. A legaktívabb időszak mindkét tekintetben a március volt: az első korlátozások és az első elhunyt betegről szóló híradást követően szinte percről percre jelentek meg a lakosságot tájékoztató tartalmak. A március 15-i rendhagyó hosszú hétvégét követően keletkezett a vizsgált oldalakon a legtöbb cikk: megkezdődött a sok családot érintő digitális oktatás, bejelentették a határzárat – ezek a témák jobban megmozgatták a magyar sajtót, mint a gazdasági intézkedések április 6-i bejelentése.
„Több mint 15 éve foglalkozunk szöveganalitikával, úttörői vagyunk a magyar nyelv elemzését adatbányászati eszközökkel segítő technológia fejlesztéseknek. Jelen kutatásunkkal innovatív megoldásainkat állítottuk egy komoly kihívás elé: azt kívántuk bemutatni, hogy a szóhasználatukban, stílusukban széles skálán mozgó újságírói tartalmak között képesek vagyunk a statisztika eszközeivel összefüggéseket felmutatni. A módszertan természetesen alkalmazható bármilyen szöveg- és hanganalitikai megközelítést igénylő feladat, probléma megválaszolásához” – mondta el Körmendi György, a Clementine ügyvezetője.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.