Kövess minket!

Marketing

A kutatás alapfunkciója nem változik

Géczi Tamás eredetileg agrármérnök, de karrierje elmúlt huszonöt évét kutatással töltötte, nagyrészt nemzetközi cégek regionális vezetőjeként Európában és a Közel-Keleten. 2010-ben vette át a hazai Ipsos irányítását, majd 2015-ben néhány kollégájával megalapította az Inspira Research kutatócéget. A szakemberrel a hazai és a nemzetközi piacról, az innovációról és az új vállalkozás első másfél évéről beszélgettünk.

Pályafutásod nagy részét külföldön töltötted, de ma már bőven van hazai tapasztalatod. Milyen állapotban van a magyar kutatási piac a nemzetközihez képest?

A kutatás hosszú ideje igyekszik újradefiniálni szerepét a világban, és ez szerintem igaz a magyar piacra is. Azok a fogyasztási és médiafogyasztási ciklusok, amelyek korábban akár évtizedesek is lehettek, ma sokkal rövidebb ideig tartanak. Már unásig hivatkoztunk a digitalizációra és az új generációkra, az „új fogyasztóra”, de ettől függetlenül mindez igaz. A kutatás alapfunkciója, a fogyasztási szokások és a társadalom megértése nem változott, de az eszköztár gyorsan átalakul, mert másképp nem képes kielégíteni az ügyféligényeket.

A változás tényét senki sem vitatja, a kutatócégek válaszreakciójának módjában lehet különbség, ami függ az üzleti és kulturális környezettől, illetve magától a vállalati kultúráról. A multinacionális cégekben jelentősek az erőforrások, de valamivel lassabban alkalmazkodnak, paradox módon gyakran éppen a kisebb piacokon, mert itt a headquarterből nézve számos fejlesztés megtérülési ideje hosszabb, sikeressége üzleti értelemben kétségesebb, mint a nagy országokban. A helyi cégekben az erőforrások szűkösebbek, a rugalmasság azonban nagyobb. Az Inspira a kezdetektől tudatosan törekszik arra, hogy a kettő közötti niche-pozíció betöltését célozza meg. Ehhez minimum közepes méretű céget kell építeni, ahol van tere és forrása a kísérletezésnek, annak, hogy egy jónak tűnő ötletet gyorsan megvalósítsunk, de megvan a kellő rugalmasság ahhoz, hogy a kevesebb sikerrel kecsegtetőt gyorsan elengedjük. Mindkettőre volt már példa az Inspira másfél éves működése során.

Évtizedeket töltöttél nemzetközi vállalatoknál, aztán magyar kkv-tulajdonos lettél. Mai tapasztalatoddal nézve mi volt nagyobb kaland, kimenni Észak-Afrikába vagy céget alapítani Magyarországon?

Mindkettőben akadt elég kaland. Volt egy időszak az életemben, amikor országról országra utaztam, és kerestem a kollégákat a munkaadóm következő leányvállalatának megalapításához. Kíváncsi típus vagyok, ezért gyorsan gyűlt a helyismeretem, de például a Közel-Keleten azért több izgalmas helyzettel találkoztam, mint mondjuk Csehországban. Az Inspira más típusú kaland. Itt megvan a helyismeret, bár folyamatosan követni kell piacot, másrészt itt tudatosan dolgozni kell azon, hogy miként különböztethessük meg magunkat a versenytársainktól, és ezt nekünk kell kitalálnunk, nem építhetünk az anyavállalat imázsára, specializációjára. A megkülönböztetés ugyanakkor nem lehet pusztán imázsalapú, tartalomra is szükség van, mert különben hamar kilóg a lóláb.

Szerencsém volt abban is, hogy mindig jó kollégákat találtam az együttműködésre, akár Magyarországon, akár másutt. Büszke vagyok arra, hogy az elmúlt húsz évben valamennyi általam alapított és menedzselt külföldi iroda ma is létezik, sok helyen még az ügyvezető személye is azonos. Megmaradt a sok jó kapcsolat is, ha valahol összefutunk, ott folytatjuk, ahol abbahagytuk.

Másfél évvel ezelőtt azt mondtad, felépíted a legnagyobb magyar tulajdonú kutatócéget. Hol tartasz ezen az úton?

Nagyon jó startot vettünk. A megalakulásunk óta több mint 600 millió forintnyi megrendelést kaptunk, ezek nagy részét már teljesítettük, más részük még folyamatban lévő projekt. A 2017-es évet háromszor akkora megrendelésállománnyal kezdtük, mint az azt megelőzőt. Több mint ötven ügyfélnek dolgoztunk, több mint 80 százalékuk egynél több kutatást rendelt tőlünk, tehát döntő többségük állandó partnerünk, és ez a lista is szépen bővül. Healthcare-üzletágunk tizenegy országban koordinált kutatási projekteket, a világ legnagyobb gyógyszercégei szinte valamennyien az ügyfeleink. A médiában és a telekommunikációban a legnagyobb piaci szereplőknek dolgozunk, vannak robosztus projektjeink is, mint például a rádiós közönségmérés. A cég nyereséges, folyamatosan keressük az új kollégákat.

Értek nagyobb meglepetések a cég építése során?

Tulajdonképpen nem. Ennek talán két oka lehet. Az egyik, hogy meglehetősen tudatosan, alapos tervezés után láttunk hozzá a cég építéséhez, a másik, hogy a korábbi „kalandok” magasra tették az ingerküszöbömet a meglepetésekkel kapcsolatban. Hogy vannak-e váratlan szituációk? Minden napra jut néhány, de ez a szakmánk természetéből fakad. A kellemes helyzeteknek örülünk, a kellemetleneket többnyire megoldjuk.

A kutatókat, kutatócégeket napjainkban rengeteg kihívás éri, átalakul a piac, új versenytársak érkeznek a social media, az adatbányászat felől. Milyen esélyei vannak a hagyományos értelemben vett piackutatásnak, ha egyáltalán beszélhetünk még ilyenről?

A beszélgetés elején részben már említettem, hogy a kutatás alapfunkciója szerintem nem változik, az eszköztár azonban komplexebbé vált, mert már nemcsak kérdezni lehet, de a korábbinál nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű adatot elemezni vagy újraelemezni is, passzívan megfigyelni a fogyasztót, akár digitális technológiával is. Ami lényeges, hogy mindezt a tíz évvel ezelőttihez viszonyítva rövidebb idő alatt, az ügyfél menedzsmentje számára azonnal döntéssé konvertálhatóan kell megtenni, egy olyan környezetben, amikor az emberek másként viszonyulnak az információgyűjtéshez, mint korábban.

Egyrészt már-már felelőtlenül nyitottak, lásd a közösségi médiát, másrészt sokkal zárkózottabbak a hagyományos adatfelvételi technikákkal szemben.

Ez az ellentmondás kettős választ igényel a kutatóktól: egyrészt új lehetőségek kellenek a fogyasztók elérésére, akár a passzív, akár az aktív válaszadásra, másrészt azoktól, akiket végül elérünk, olyan módszerekkel kell adatot gyűjtenünk, amelyek érvényes és értékes eredményeket produkálnak. Szerintem ezt a problémát a kutatási szakma felismerte, a reagálás sebessége azonban nagyon eltérő cégről cégre, országról országra. Ebben a folyamatban biztosan lesznek győztesek és vesztesek is.

Minden iparágban kulcsszó az innováció. Mit sikerült elérnetek ezen a téren? A megbízók mennyire fogékonyak az innovatív megoldásokra?

Sokszor mondtuk az elején, hogy ez ügyben az Inspira sokat szeretne tenni. Szerintem bátran nézhetünk a tükörbe. Számos korszerű, interaktív dashboardot fejlesztettünk az ügyfeleink számára, amelyet nagy örömmel használnak. Hamarosan elindul az első éles projektünk az általunk fejlesztett online chatfelületen, ami megjelenésében és tartalmában is igazodik ahhoz, ahogy manapság az emberek, és a különösen a fiatalok, az efféle felületeket használják. Április végén fog debütálni a Brand Profile Monitor szolgáltatásunk, amely alapvető márkamutatókat kapcsol össze médiafogyasztási adatokkal, több mint negyven termékkategóriában. Ez egy klasszikus multiclient projekt, de az adatvizualizációhoz itt is dashboard technikát használunk. A felület finomhangolását és az adatfelvételt végezzük éppen. Felhasználóbarát, szép, korszerű felületet kaptunk, amit mi magunk nagy örömmel nyitunk meg, remélem, az ügyfeleink sem gondolják majd másként.

Heteken belül bejegyzünk egy vegyesvállalatot Londonban, amiben az Inspira meghatározó tulajdonrésszel fog rendelkezni, és ami egy forradalmian új adatfelvételi technika fejlesztését és piaci megjelenését lesz hivatott megvalósítani. A projekt magyar pilotokkal indul majd, amit terveink szerint hamarosan a brit piacon folytatunk.

Úgy látjuk, az ügyfelek nyitottak arra az innovációra, ami az adott piaci kontextusban értéket jelent számukra.

A legfrissebb hír rólatok, hogy csatlakozott az Inspirához a Scale Research. Mit jelent pontosan ez az együttműködés?

Ez is újdonság a magyar piacon, és fontos lépésnek tartjuk az Inspira-csoport fejlődésében. A Scale kiváló referenciákkal rendelkezik a pénzügyi és a telekommunikációs szektorban. Amikor összehasonlítottuk a két cég ügyfélportfólióját, mindössze két közös ügyfelet találtunk, az ügyfélkörök tehát tökéletes komplementerei egymásnak. Vannak területek, módszertanok, ahol az Inspirában van sok tudás, másutt a Scale-től tanulhatunk. Integráljuk az erőforrásainkat, megosztjuk a tudást, közösen fejlesztünk, egységes, harmonizált stratégiával haladunk előre.

A tulajdonszerzés, tulajdonmegosztás most nem elsődleges szempont. A Scale munkatársai közül sokakkal már közel huszonöt éve ismerjük egymást, korábban több mint tíz évet dolgoztunk együtt, feltétlenül megbízunk egymásban. Az Inspira speciális pozíciót igyekszik elérni a piacon, és minél gyorsabban halad, annál közelebb kerül ahhoz, hogy mind méretben, mind a szolgáltatások tartalmában elérjen oda, ahová törekszik. És aztán majd jöhetnek a következő lépések…

Hol látod a növekedés tartalékait az Inspira számára? Fúziók, felvásárlás, organikus növekedés, netán külföldi piacok meghódítása?

Mindegyiknek megvan a maga relevanciája, és mindegyik irányba tettünk és folyamatosan teszünk lépéseket. Mindig az adott helyzet dönti el, hogy mi tekinthető realitásnak, kivéve az organikus növekedést, amely még sokáig permanens cél marad.

(Az interjú elsőként a Médiapiac 2017/1-2. számában jelent meg.)

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom