Marketing
A legbefolyásosabb nőket listázta a Forbes
A médiások önálló kategóriát kaptak, Vidus Gabriella, Blaskó Nikolett, D. Tóth Kriszta, Kökény-Szalai Vivien és Karas Monika is a legbefolyásosabbak közé került.
Négy kategóriában listázta a legbefolyásosabb nőket a Forbes magyar kiadásának áprilisi száma. Üzlet, közélet, média és kultúra – az élen nincs nagy változás 2015-höz képest, de sok érdekes és számos új név szerepel a legújabb rangsorban.
Az üzleti lista élén 2015 után ismét Balogh Gabriella áll, aki közvetlenül segíti Csányi Sándor és Spéder Zoltán munkáját is és egyetlen nőként tagja a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségének. Őt Beke Zsuzsa, a Richter PR, kormányzati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója követi, a harmadik helyezett a MÁV elnök-vezérigazgatója, Dávid Ilona lett, aki egy személyben a GYSEV irányítója is. Ő a tavalyi listán még nem szerepelt, de mások mellett új az ötödik helyen indító Bánhegyi Zsófia, a Telekom-csoport vállalati kommunikációs igazgatója, Zolnay Judit, a Metlife Biztosító vezérigazgatója (8.), Csomai Kamilla, a Mavir (11.), illetve Szentkuti Gabriella, a Microsoft (12.) első számú vezetője is.
A közéleti listát, akárcsak tavaly, a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó vezeti, őt Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet, majd Karas Monika, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke követi. Idén a politikusok közül nem csak Orbán Viktor közeli rokona került fel a közéletben legbefolyásosabb nők listájára. Szájer József fideszes EP-képviselő felesége, Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal elnökeként lett negyedik, Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, DK-elnök neje, Dobrev Klára pedig az ellenzéki térfélen elfoglalt informális hatalma miatt lett hetedik. Orbán Viktornak ráadásul még egy családtagja is szerepel a Forbes listáján: a legidősebb lánya. Orbán Ráhel befolyásának mértéke nem teljesen világos, így +1-ként került fel a közélet fontos asszonyai közé, de a lap figyelmét férje korábbi cégének közbeszerzési sikerei és a Budapesti Corvinus Egyetemtől kapott katedrája mellett a turizmus jövőjéről szóló egyeztetésekben betöltött szerepe keltette fel.
A közéleti lista 8., 9. és 10. helyén a civil társadalom befolyásos női állnak. L. Ritók Nóra a mélyszegénységben élő gyerekeket művészeti oktatással segítő Igazgyöngy Alapítvány igazgatója után Móra Veronika következik, aki az Ökotárs Alapítvány igazgatójaként a Civil Támogatási Alap (Norvég Alap) forrásainak elosztásáért felel. A 10. a feketeruhás ápolónőként ismert Sándor Mária lett, aki az egészségügyben tapasztalható viszonyok kritikusaként vált befolyásos női közszereplővé.
 |
A média területén a legbefolyásosabb nők listáját Vidus Gabriella vezeti, akit tavaly neveztek ki az RTL Magyarország vezérigazgatójának. A második Király Mária lett, aki a RingierAxelSpringer kiadó operatív igazgatójaként dolgozik. A dobogó harmadik fokára az Orbán Viktor bulvármegjelenéseit és közösségi média-jelenlétét intéző egykori bulvárújságíró, Kaminsky Fanni jutott fel. Kaminsky befolyásosságára utal, hogy a listán több olyan név is szerepel, akik a miniszterelnökhöz, illetve nem hivatalos tanácsadójához, Kaminsky volt férjéhez, Habony Árpádhoz, illetve magához Kaminskyhez kötődnek. Ilyen az ötödik helyezett Halkó Gabriella, aki korábban az MTVA egyik legnagyobb gyártója volt, jelenleg a TV2 gazdasági és stratégiai igazgatója, valamint a TV2 hírigazgatójának néhány hete kinevezett egykori Story-főszerkesztő, Kökény-Szalai Vivien, aki a hetedik helyre került saját kategóriájában. A listára felkerült három médiaszemélyiség is: Kálmán Olga, az ATV műsorvezetője 6., D. Tóth Kriszta, egykori tévés, a WMN.hu alapító főszerkesztője a 8., az RTL Híradó vezető női arca, Erős Antónia pedig a 9. helyet szerezte meg a listán.
A Forbes által vizsgált negyedik kategória a kultúra lett. A listát Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója vezeti, őt Havas Ágnes, a Nemzeti Filmalap vezérigazgatója, majd Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum vezérigazgatója követi. A listára Eszenyi Enikő mellett két másik Kossuth-díjas, Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze (6.) és Jókai Anna író (10.) is felkerült.
A címlapon Blaskó Nikolett, az ACG reklámügynökség ügyvezetője, D. Tóth Kriszta, a WMN.hu alapító főszerkesztője és Virág Judit galériatulajdonos látható.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.