Kövess minket!

Marketing

A magyar e-kereskedelem szabadon értelmezi a Black Friday-t

2019-ben a magyar webáruházak nem várták meg a Black Friday hivatalos, november 29-i dátumát, és a vásárlók is korábban elkezdték a beszerzéseket – derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös jelentéséből.

Bár idén is volt már Black Friday – nem is egyszer, és nem is csak egy napig – valójában alig 5 évvel az akció-típus hazai megjelenését követően a szezon dinamikája visszatért a Fekete Péntek bevezetése előtt megszokott, kiegyensúlyozottan erős hónaphoz. A Fekete Péntek egy 24 órás rohamból 2019-re az egész novembert meghatározó akciós idénnyé vált, mely a korábbiaknál fenntarthatóbb, átgondoltabb, kiszámíthatóbb módon alapozza meg a karácsonyi szezont.

Fekete Péntek helyett Fekete November

2019-ben a Black Friday az USA-ban a hónap legvégére, november 29-re esik, ám a hazai kereskedők többsége idén nem várta meg ezt a hónap végi dátumot. Míg az amerikai piacon szinte elképzelhetetlen, hogy a „CyberFive” ünnepek – köztük a legfontosabb Black Friday és Cyber Monday – áthelyezésre kerüljenek, addig a magyar online kereskedők már november elején elkezdték hirdetni a Fekete Péntek akciókat, nem ragaszkodva se az eredeti dátumhoz, se a névben szereplő pénteki naphoz.

A GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatása szerint, a magyar piacon működő webáruházak 65%-a november 29-i dátumot tekinti az „igazi” Black Friday-nek. Ennek ellenére – követve a hazai piac dinamikáját és a nagy e-kereskedők gyakorlatát – az ezzel a névvel meghirdetett akciókat az e-kereskedők 73%-a már megtartotta valamelyik korábbi novemberi napon (vagy napokon).

A tavalyi szezonhoz hasonlóan a legtöbb magyar webáruház ráadásul nem csak egy napra sűrítette a 2019-es Black Friday ajánlatokat, hanem több kiemelt napot, esetleg akciós hetet / heteket hirdetett: 62% a választott péntekhez kapcsolódó teljes hétvégére is meghirdette az akciót, a webáruházak 4%-a, pedig legalább egy hétig elnyújtotta a kedvezményes ajánlatokat, akár folyamatosan más és más termékkínálatot akciózva – így gyakorlatilag november bármely napján vásárolva találkozhattunk Black Friday ajánlatokkal.

17,5% az átlagos kedvezmény

A webáruházak 71%-a jellemzően 20% vagy az alatti kedvezménnyel készült, szűk azon termékek köre, ahol ennél magasabb árkedvezménnyel lehet számolni. Az e-kereskedők szerint az átlagos Fekete Péntek-kedvezmény pedig idén 17,5% körül alakul.

75-80 milliárdos novemberi forgalom

A Black Friday promóciók átalakulása miatt a teljes online kereskedelemre vetítve, a kifejezetten ezen alkalomhoz kapcsolódó forgalmat már nem lehet egzakt módon mérni. Amíg a korábbi években a novemberi forgalom nagy része ténylegesen egy-két – Black Friday-nek hívott – kiemelt napon generálódott, addig idén egy jóval kiegyensúlyozottabb, a hónap egészére eloszló kereslet-kínálat jellemzia “Black Friday köntösbe” öltözött novembert.

A GKI Digital előrejelzése szerint 2019-ben is november lesz az e-kereskedelem legerősebb hónapja. Az összesített online forgalom nettó 75-80 milliárd forint körül várható, ami duplája az egy hónapra jutó átlagos online forgalomnak, 17-18%-kal meghaladva a 2018-as november eredményeit.

Az ajánlatok sűrűjében nehezebb a döntés

A magyar Fekete Péntek akciókat övező kereskedői gyakorlat alaposan megnehezítette a vásárlók helyzetét: egyre nehezebb mérlegelni, hogy valójában mikor is érdemes vásárolni. A folyamatos akciók révén a vásárlókban egyre kevésbé jelentkezik a „kihagyhatatlanság” érzése, elvesztette a Black Friday azt a különlegességét, hogy egyetlen napra sűrítve kapjuk meg az év legjobb ajánlatait.

Kiegyensúlyozottabban indult a szezon

Az e-kereskedelmet kiszolgáló csomaglogisztika már november eleje óta folyamatosan magasabb csomagszámot kezel, ám a hónap összességében a korábbi évekhez képest sokkal kiegyensúlyozottabb, így mind a kereskedőknek, mind pedig a futárszolgálatoknak könnyebb gazdálkodni az erőforrással.

A vásárlók is gyakorlottabbak, jobban tolerálják az ilyenkor előforduló hosszabb szállítási határidőket, de csak akkor, ha a webáruház ezt előzetesen, pontosan kommunikálja.

A többcsatornás értékesítési modellben működő kereskedőnél pedig az év ezen időszakában az átlagosnál gyakoribb a „click and collect” (személyes bolti) átvétel, mert ezzel némileg gyorsítható az átvétel folyamata. Az online vásárlók 15%-a kifejezetten ezt preferálja.

Az ingyenes szállítás a meghatározó webáruházak palettájáról egyre inkább eltűnik, ezt a lehetőséget jellemzően csak a frissen piacra lépett, még bázist építő webáruházak kínálják. A szállítás beárazása mellett egyre gyakoribb az utánvét fizetőssé tétele is.

Bár idén is volt már Black Friday – nem is egyszer, és nem is csak egy napig – valójában alig 5 évvel az akció-típus hazai megjelenését követően a szezon dinamikája visszatért a Fekete Péntek bevezetése előtt megszokott, kiegyensúlyozottan erős hónaphoz. A Fekete Péntek egy 24 órás rohamból 2019-re az egész novembert meghatározó akciós idénnyé vált, mely a korábbiaknál fenntarthatóbb, átgondoltabb, kiszámíthatóbb módon alapozza meg a karácsonyi szezont.

A belföldi online kiskereskedelem forgalma idén megközelíti a nettó 500 milliárd forintot

A hazai online kiskereskedelem 2019 harmadik negyedévében 113 milliárd forint forgalmat ért el, ami 16%-os növekedés 2018 hasonló időszakához képest. Az év első kilenc hónapjában már több mint 320 milliárd forint bevételt realizált az online szektor, ami – tekintettel az utolsó negyedév hagyományosan erős szerepére – idén is közel 17%-os bővülést vetít előre.

Fekete Péntek helyett Fekete November

2019-ben a Black Friday az USA-ban a hónap legvégére, november 29-re esik, ám a hazai kereskedők többsége idén nem várta meg ezt a hónap végi dátumot. Míg az amerikai piacon szinte elképzelhetetlen, hogy a „CyberFive” ünnepek – köztük a legfontosabb Black Friday és CyberMonday – áthelyezésre kerüljenek, addig a magyar online kereskedők már november elején elkezdték hirdetni a Fekete Péntekakciókat, nem ragaszkodva se az eredeti dátumhoz, se a névben szereplő pénteki naphoz.

A GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatása szerint, a magyar piacon működő webáruházak 65%-a november 29-i dátumot tekinti az „igazi” Black Friday-nek. Ennek ellenére – követve a hazai piac dinamikáját és a nagy e-kereskedők gyakorlatát – az ezzel a névvel meghirdetett akciókat az e-kereskedők 73%-a már megtartotta valamelyik korábbi novemberi napon (vagy napokon).

A tavalyi szezonhoz hasonlóan a legtöbb magyar webáruház ráadásul nem csak egy napra sűrítette a 2019-es Black Friday ajánlatokat, hanem több kiemelt napot, esetleg akciós hetet / heteket hirdetett: 62% a választott péntekhez kapcsolódó teljes hétvégére is meghirdette az akciót, a webáruházak 4%-a, pedig legalább egy hétig elnyújtotta a kedvezményes ajánlatokat, akár folyamatosan más és más termékkínálatot akciózva – így gyakorlatilag november bármely napján vásárolva találkozhattunk Black Friday ajánlatokkal.

17,5% az átlagos kedvezmény

A webáruházak 71%-a jellemzően 20% vagy az alatti kedvezménnyel készül(t), szűk azon termékek köre, ahol ennél magasabb árkedvezménnyel lehet számolni. Az e-kereskedők szerint az átlagos Fekete Péntek-kedvezmény pedig idén 17,5% körül alakul.

75-80 milliárdos novemberi forgalom

A Black Friday promóciók átalakulása miatt a teljes online kereskedelemre vetítve, a kifejezetten ezen alkalomhoz kapcsolódó forgalmat már nem lehet egzakt módon mérni. Amíg a korábbi években a novemberi forgalom nagy része ténylegesen egy-két – Black Friday-nek hívott – kiemelt napon generálódott, addig idén egy jóval kiegyensúlyozottabb, a hónap egészére eloszló kereslet-kínálat jellemzia “Black Friday köntösbe” öltözött novembert.

A GKI Digital előrejelzése szerint 2019-ben is november lesz az e-kereskedelem legerősebb hónapja. Az összesített online forgalom nettó 75-80 milliárd forint körül várható, ami duplája az egy hónapra jutó átlagos online forgalomnak, 17-18%-kal meghaladva a 2018-as november eredményeit.

Az ajánlatok sűrűjében nehezebb a döntés

A magyar Fekete Péntekakciókat övező kereskedői gyakorlat alaposan megnehezítette a vásárlók helyzetét: egyre nehezebb mérlegelni, hogy valójában mikor is érdemes vásárolni. A folyamatos akciók révén a vásárlókban egyre kevésbé jelentkezik a „kihagyhatatlanság” érzése, elvesztette a Black Friday azt a különlegességét, hogy egyetlen napra sűrítve kapjuk meg az év legjobb ajánlatait.

Kiegyensúlyozottabban indult a szezon

Az e-kereskedelmet kiszolgáló csomaglogisztika már november eleje óta folyamatosan magasabb csomagszámot kezel, ám a hónap összességében a korábbi évekhez képest sokkal kiegyensúlyozottabb, így mind a kereskedőknek, mind pedig a futárszolgálatoknak könnyebb gazdálkodni az erőforrással.

A vásárlók is gyakorlottabbak, jobban tolerálják az ilyenkor előforduló hosszabb szállítási határidőket, de csak akkor, ha a webáruház ezt előzetesen, pontosan kommunikálja.

A többcsatornás értékesítési modellben működő kereskedőnél pedig az év ezen időszakában az átlagosnál gyakoribb a „click and collect” (személyes bolti) átvétel, mert ezzel némileg gyorsítható az átvétel folyamata. Az online vásárlók 15%-a kifejezetten ezt preferálja.

Az ingyenes szállítás a meghatározó webáruházak palettájáról egyre inkább eltűnik, ezt a lehetőséget jellemzően csak a frissen piacra lépett, még bázist építő webáruházak kínálják. A szállítás beárazása mellett egyre gyakoribb az utánvét fizetőssé tétele is.

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom