Nevéhez fűződik az első magyar internetes árverés, a műkereskedelem és az online világ kapcsolatát annyira fontosnak tartja, hogy weboldalán több tízezer műtárgyból álló gyűjteményből vásárolhatunk. Ízelítő a Médiapiac legfrissebb számában megjelent Kieselbach Tamás interjúból.

Néhány tízezertől tízmillió forintig terjedő összegért lehet a galéria webshopjában festményt vásárolni. Ez a kommunikációs eszköz mennyire működik Magyarországon?

Egyre jobban. A műtárgyak különböző magángyűjteményekben érhetők el, amelyeket felkínálunk, és a kiválasztott műveket 24–48 órán belül prezentálni tudjuk a vásárlónak. Az internet hatalmas lehetőség, hogy kiszélesítsük a vásárlók körét.

A magyar festészetnek milyen az arca? Mit kommunikálhatunk általa a világnak?

Felelősek vagyunk az örökségünkért. Magyarországnak sokkal nehezebb volt a történelme, a magyar múltban nagyon sok volt az identitástörés, más nemzetek esetében nem fordult elő ilyen tömegesen. Például Nemes-Lampérth József (az avantgárd egyénisége – a szerk.) az első világháborúig alkotott, majd az életmű csúcsán minden összeomlott: elmegyógyintézetbe került, és rövidesen meghalt. Sokan voltak, akiknek újra kellett tervezniük.

Egy megtört életművet hogyan lehet egységesen kommunikálni?

Minden alkotót a legjobb teljesítménye alapján kell értékelni. Azért felelek, hogy a magyar festészet legértékesebb, leghatásosabb olvasatát mutassam be. A hazai művészettörténészek zöme sokszor még ma sem veszi a fáradságot, hogy alaposan, elfogulatlan szemmel vizsgálja meg az életműveket. Adott esetben megnéz tíz vagy ötven Scheiber Hugó- (avantgárd festő – a szerk.) festményt, és rögtön elitélő véleményt formál róla. Ezt bűnnek tartom.

Mennyire ismerik a magyar festészetet a világban?

Semennyire. Ez egy szándékosan provokatív mondat, de többé-kevésbé ez a valóság. Amikor elkészítettem a modern magyar festészetről szóló könyvemet, hetvenezer fotóból kétezer-ötszáz képet válogattam ki, majd összerendeztem a saját ideálolvasatomat. Az alkotások jelentős részét a magyar művészettörténészek sem ismerték. Miért ismerné a világ? A szocializmusban nem igazán vert gyökeret az ambíció, hogy a nemzet nagy történeteit, kiugró művészi teljesítményeit megfelelő rangon bemutassák külföldön.

 

A teljes interjút a Médiapiac legfrissebb számában olvashatja. A lapot itt rendelheti meg, és ezeken a standokon kapható.