Nevéhez fűződik az első magyar internetes árverés, a műkereskedelem és az online világ kapcsolatát annyira fontosnak tartja, hogy weboldalán több tízezer műtárgyból álló gyűjteményből vásárolhatunk. Ízelítő a Médiapiac legfrissebb számában megjelent Kieselbach Tamás interjúból.

Néhány tízezertől tízmillió forintig terjedő összegért lehet a galéria webshopjában festményt vásárolni. Ez a kommunikációs eszköz mennyire működik Magyarországon?

Egyre jobban. A műtárgyak különböző magángyűjteményekben érhetők el, amelyeket felkínálunk, és a kiválasztott műveket 24–48 órán belül prezentálni tudjuk a vásárlónak. Az internet hatalmas lehetőség, hogy kiszélesítsük a vásárlók körét.

A magyar festészetnek milyen az arca? Mit kommunikálhatunk általa a világnak?

Felelősek vagyunk az örökségünkért. Magyarországnak sokkal nehezebb volt a történelme, a magyar múltban nagyon sok volt az identitástörés, más nemzetek esetében nem fordult elő ilyen tömegesen. Például Nemes-Lampérth József (az avantgárd egyénisége – a szerk.) az első világháborúig alkotott, majd az életmű csúcsán minden összeomlott: elmegyógyintézetbe került, és rövidesen meghalt. Sokan voltak, akiknek újra kellett tervezniük.

Egy megtört életművet hogyan lehet egységesen kommunikálni?

Minden alkotót a legjobb teljesítménye alapján kell értékelni. Azért felelek, hogy a magyar festészet legértékesebb, leghatásosabb olvasatát mutassam be. A hazai művészettörténészek zöme sokszor még ma sem veszi a fáradságot, hogy alaposan, elfogulatlan szemmel vizsgálja meg az életműveket. Adott esetben megnéz tíz vagy ötven Scheiber Hugó- (avantgárd festő – a szerk.) festményt, és rögtön elitélő véleményt formál róla. Ezt bűnnek tartom.

Mennyire ismerik a magyar festészetet a világban?

Semennyire. Ez egy szándékosan provokatív mondat, de többé-kevésbé ez a valóság. Amikor elkészítettem a modern magyar festészetről szóló könyvemet, hetvenezer fotóból kétezer-ötszáz képet válogattam ki, majd összerendeztem a saját ideálolvasatomat. Az alkotások jelentős részét a magyar művészettörténészek sem ismerték. Miért ismerné a világ? A szocializmusban nem igazán vert gyökeret az ambíció, hogy a nemzet nagy történeteit, kiugró művészi teljesítményeit megfelelő rangon bemutassák külföldön.

 

A teljes interjút a Médiapiac legfrissebb számában olvashatja. A lapot itt rendelheti meg, és ezeken a standokon kapható.

 



Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.