Kövess minket!

Marketing

A magyar vállalkozások körében egyre népszerűbbek az online piacterek

A GKI Digital becslése szerint már több mint 4500 hazai vállalkozás érdekelt valamelyik hazai vagy akár
nemzetközi online piactéren. Az általuk realizált online forgalom pedig csak tavaly elérte a nettó 12 milliárd
forintot.

Amazon, Aliexpress, Wish – szinte nincs olyan magyar internetező, aki ne hallott volna ezen webáruházak valamelyikéről. A 3-ból 2 jelenleg is a világ TOP10 legértékesebb cége között van, értékük külön-külön is több milliárd dollár, az Amazont csak a Microsoft és az Apple előzi meg ezen a listán. De mi a közös bennük, vagy a hazai piacon is működő eMAG-ban? Nem csak abban hasonlítanak egymásra, hogy mindegyik online áruház, hanem abban is, hogy online piacteret is üzemeltetnek. A világ 18 legnagyobb online piactere együttesen több mint 1 billió dollár értékű árut forgalmaz évente. Nemzetközi becslések szerint 2020-ban már ezeken a kereskedőkön keresztül fog átfolyni a teljes online kiskereskedelmi volumen 40%-a.

Hogyan működik?

Az online piacteres értékesítés lényege, hogy az üzemeltető webáruház nem – vagy, nem csak – saját készletéből, forrásaiból származó terméket értékesít, hanem külső, tőle független cégek (forgalmazók, gyártók, nagykereskedők, sőt akár konkurens webshopok) termékei is elérhetők a kínálatában.

Az online piacterek Magyarországon – élen az eMAG Marketplace

Az internetes kereskedelem mind globálisan, mind Magyarországon rohamosan növekszik és bár a bővülés üteme némiképp lassulni látszik, a növekedés folyamatos. 2018-ban nettó 425 milliárd forintos forgalmat generált hazánkban az online kiskereskedelem, az idei év első féléves forgalma pedig több, mint 207 milliárd volt – ez 16%-os növekedés 2018 első félévéhez képest.

A hazai vásárlói bázis azonban egyelőre nem tud a piaccal együtt nőni, ezért az internetes kereskedőknek az aktív online vásárlókat kell a lehető legjobban elérni és folyamatosan vásárlásra ösztönözni. Erre nyújtanak egyszerű és hatékony megoldást az online piacterek.

Hazánkban mindössze néhány online piactér üzemel. Van köztük szakosodott felület, mint a kézműves termékekkel foglalkozó Meska, vagy a mezőgazdasági termékekkel foglalkozó Agroinform, a szolgáltatásokat és termékeket is vegyesen kínáló Bónusz Brigád, valamint természetesen népszerűek az olyan alapvetően C2C platformok is, mint a Jófogás és a Vatera. Az utóbbi webáruházakban a magánszemélyek mellett profi kereskedők hirdetései is megtalálhatók.

Az Amazonhoz leginkább hasonlító professzionális piacteres értékesítés terén a magyar piacon az eMAG üzemelteti a legnagyobb ilyen platformot eMAG Marketplace néven. Az online áruház – a piacteres értékesítések nélkül is – hazánk legnagyobb e-kereskedőjének számít, így népszerűsége és márkaereje is nagyban hozzájárul a piactér sikeréhez.

4500 hazai vállalkozás értékesít valamelyik online piactéren

Az online piacterek vonzó lehetőséget adnak minden terméket értékesítő, és azt online eladni vágyó cég számára, hiszen általuk egy viszonylag egyszerű csatlakozást követően könnyen elérhetővé válnak a nagy méretű, lojális vásárlói bázisok.

A magyar cégek gyorsan felismerték a lehetőséget: a GKI Digital mérései szerint Magyarországon több mint 4500 vállalkozás (jellemzően kkv) érintett valamilyen formában az online piacteres értékesítésben. Ezek a cégek 2018-ban a GKI Digital szerint már összességében közel 12 milliárd forintos nettó forgalmat tudtak realizálni az online piactereken keresztül, ami a teljes belföldi online kiskereskedelmi forgalom 2-3%-át jelenti. Már jelenleg is több tucat olyan cég van Magyarországon, ahol az online piacteres értékesítésből realizált éves forgalom akár többszáz millió forintos nagyságrendre is tehető –a saját, fő értékesítési csatornák (pl.: webáruház) forgalmán felül.

Jól jelzi a modell dinamikus fejlődését, hogy a piacvezető eMAG felületén árusító magyar vállalkozások száma 2 év alatt több, mint négyszeresére nőtt, jelenleg kb. 4000 céget számlál. Azonban a növekedés még közel sem ért véget: amint azt Catalin Dit, az eMAG magyarországi vezetője a 2019. szeptember 26-án, az első alkalommal – több mint 300 piactéren értékesítő magyar vállalkozás részvételével – megtartott Sellers’ Day konferenciáján elmondta, a cél az, hogy 2021 tavaszára 10 000 szereplő csatlakozzon a legnagyobb hazai online piactérhez.

Ez az új értékesítési modell nem csak a klasszikus, kiskereskedelemmel foglalkozó cégek számára nyújthat valós alternatívát az online jelenlétre. Rajtuk kívül a gyártók, termelők, nagykereskedők, disztribútorok, vagy akár márkagazdák is ugyanúgy megjelenhetnek saját választékkal a piactereken. Ez pedig drasztikusan csökkenti a belépési küszöböt, így katalizátorként hat az online kiskereskedelem térhódítására – gyakorlatilag befektetés nélkül nyílik lehetőség az online értékesítés megkezdésére, mely tapasztalatok birtokában aztán sokkal könnyebb saját webáruházat is építeni.

Pláza az interneten

Az online piacterek működése nagyon hasonló a bevásárlóközpontok és a bennük üzletet bérlő kereskedők, márkák viszonyrendszerére. A vásárlók egy helyen (felületen) szerezhetnek be szinte mindent, a gyorsan forgó háztartási és fogyasztási cikkektől kezdve a játékokon, műszaki termékeken, divatcikkeken át egészen a legkülönfélébb réteg termékekig. A legkeresettebb piacteres termékek jellemzően a kütyük, otthon, barkács termékek, valamint a háztartási gépek és különféle játékok.

Minél több kereskedő csatlakozik egy piactérhez, az annál szélesebb választékot tud nyújtani, ezzel pedig együttesen nagyobb vásárlói bázist tud jól és hatékonyan megszólítani – beleértve olyan vásárlókat is, akik egyébként egy-egy adott kereskedő kínálatával vélhetően akkor sem találkoznának, ha a kereskedőnek van saját webáruháza. A piacvezető eMAG kínálatában jelenleg több, mint 1,5 millió féle termék szerepel, ez a szám az Amazon 120 millió cikket számláló termékkínálatához képest csekélynek tűnik, ám egyértelműen messze a legszélesebb választék a magyar online kiskereskedelmi piacon.

A termékeket forgalmazó kereskedő az online piactér üzemeltetőjével szerződik a kínálata feltöltéséről, az üzemeltető pedig karban tartja, fejleszti, reklámozza a piacteret. Mindezért a terméket feltöltő kereskedőtől előre meghatározott mértékű jutalékot kap minden egyes tranzakció, rendelés után. Az eMAG esetében ez a belépési folyamat például mindössze kb. 1 hetet vesz igénybe, és elektronikusan intézhető minden lépése.

Külföldi mammut cégek diktálják az iramot

Mivel a hazai online vásárlók több mint fele vásárolt már a legnagyobb külföldi piacterekről is (mint amilyen az Amazon, az Aliexpress vagy épp a Wish), az elvárásaikat részben ezek a rendkívül fejlett technológiai hátterű áruházak is alakítják. Magas szintű vásárlói élményt, egyszerű és gyors, praktikus rendelési folyamatot, valamint követhető és megbízható kiszolgálást, szállítást várnak el a hazai e-kereskedőktől is. A magyar webáruházak jelentős része – különösen igaz ez a kis és közepes webáruházakra – innovációban és technológiában nem tudja felvenni versenyt a globális szereplők által nyújtott profi, letisztult vásárlói élménnyel.

Az eMAG Marketplace platformja ezért is ilyen népszerű, mivel a piacteréhez csatlakozva a magyar kereskedők is élvezhetik a modern felhasználói élmény és a profi technológiai háttér nyújtotta előnyöket, mindezt pedig folyamatos fejlesztésekkel tartják naprakészen – a kereskedő partnereknek így lehetőségük nyílik egy, a saját vásárlói bázisnál szélesebb réteg elérésére, valamint a folyamatosan bővülő, innovatív szolgáltatások használatára.

Online Piactér vs. saját webáruház? – verseny vagy szinergia?

De miért éri meg olyanoknak is megjelenni a piactéren, akik saját webáruházukon keresztül is tudnak árusítani, ráadásul jutalék megfizetése nélkül? A csatlakozásra nem csak a profi technológiai háttér adhat okot. A piactér látogatottsága ugyanis jelentősen erősebb és demográfiai szempontból sokszínűbb egy hagyományos weboldalnál, így a piacteres megjelenéssel olyan vásárlók is elérhetőek, akik a kereskedő saját weboldalát vagy webáruházát egyébként nem látogatnák meg. Ezen kívül komoly érv a piactér mellett a külföldi terjeszkedés egyszerű lehetősége. Az eMAG-on keresztül jelenleg több száz kereskedő árul Romániában, Bulgáriában és Lengyelországban is, a nemzetközi, a hazainál nagyobb elérésben lehetőséget látó és ezen piacokon értékesítő hazai webáruházak száma folyamatosan nő.

A piactér se megoldás mindenre

Az online piacterek használatával tehát a kereskedő növelheti árbevételét, terjeszkedhet külföldre és kihasználhatja a kész, jól működő rendszert, de a sikerhez mindez természetesen még nem elég. Csupán ezzel ugyanis rendkívül nehéz saját kereskedői márkát építeni, mivel a piacterek egységes, formalizált megjelenést biztosítanak minden partnernek és az akciókat is saját szabályok szerint szervezik. A termékek megjelenítése is egységes, keretek közé szabott, ez pedig nem megfelelő egy olyan kereskedőnek, aki szeretne egyedi lenni.

A mai modern, adat-vezérelt kereskedelemben és marketingben megkerülhetetlen, hogy a kereskedés ismerje vásárlóit és az igényeikre szabott, perszonalizált tartalommal és reklámokkal próbálja őket megtartani. A hazánkban nehezen bővülő online vásárlói bázisnál ugyanis legalább ugyanakkora jelentőséggel bír a meglévő vásárló megtartása, mint az újak bevonzása. Ehhez azonban információra van szüksége a webshopoknak a vásárlókról, amely információt a piactereken csak részben tudja megszerezni. Míg egy saját webáruházban a vásárlási folyamatból értékes, később használható adatokat tud nyerni a kereskedő az ügyfélről és annak preferenciáiról, addig a piactereken való értékesítésekről és vásárlási folyamatokról ezek az adatok nem fognak rendelkezésére állni. Erre és a többi felmerülő hátrányra is megoldás lehet viszont az az üzleti modell, amikor a kereskedő a piacteres jelenlét mellett saját webáruházat is üzemeltet.

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom