Marketing
A magyarok kétharmada pórul jár
A magyarok az európai átlagnál háromszor könnyebben beletörődnek a weben rendelt áruk hibáiba.
Ha minőségi probléma merül fel online vásárlás során, akkor Európában a vásárlók 89 százaléka legalább egyszer megpróbál kompenzációt, pénzvisszafizetést kérni és csupán 6 százaléka hagyja annyiban a dolgot. Ehhez képest Magyarországon közel háromszor ennyien (17%) törődnek bele automatikusan a veszteségbe – derül ki a Vatera friss felméréséből.
Nem meglepő, hogy sokszor további lépések nélkül elfogadják a helyzetet a magyar vásárlók, mivel a kitöltők több mint felével történt már meg, hogy következmény nélkül maradt egy kárbejelentés (56%). A megkérdezett károsultak közel felével (44%) előfordult, hogy visszakapta a termék árát reklamáció után, 37 százaléka részesült valamilyen kompenzációban és harmaduk tapasztalt olyat, hogy a szállítást is és a terméket is térítette az eladó. A kellemetlenséget tapasztalt válaszadókat legutóbb átlagosan 19 223 forint értékű kár érte.
Az online piactér hazai kutatásának eredményei szerint a válaszadók kétharmada (68%) tapasztalt már minőségi problémát termékkel kapcsolatban, sőt, minden tizedik vásárló többször is került ilyen helyzetbe. Nem véletlen, hogy a magyarok 47 százaléka1 attól tart, hogy a neten megvásárolt árut nem kézbesítik, hamis terméket kap, vagy nem olyan a termék, mint a képen, leírásban. Európán belül itthon aggódnak a legjobban a vásárlók amiatt (38%)1, hogy ha online vásárolnak, akkor nem tudják élőben megnézni az árut és az eladó tanácsát kérni. A kiugróan magas hazai adat azért sem meglepő, mert a kellemetlenséget tapasztaló válaszadók közül tíz emberből kilencnek volt már minőségi problémája neten vett termékkel.
A Vatera különösen az online vásárlás során felmerülő problémákra volt kíváncsi felmérésében. A válaszok szerint az esetek felében (48%) a termék minősége elmaradt az elvárt szinttől, míg negyedében (25%) az áru nem felelt meg a leírásnak. Jóval kevesebben nyilatkoztak úgy (13%), hogy a kézhez kapott termék kinézete nem egyezett meg az online felületen bemutatott fotóval és minimális esetben (7%) a szállítás során sérült meg a termék vagy egyéb probléma merült fel (7%). Ilyenkor általában egyáltalán nem működött a termék, hibás volt vagy nem is érkezett meg.
Egy esetleges negatív tapasztalat után is bizalmat szavazunk az e-kereskedelemnek, csak kicsit óvatosabbak vagyunk. Az online piactér kérdőívét kitöltők közel kétharmada (62%), visszatér oda, ahol nem érte csalódás. Hasonlóan magas az aránya azoknak (59%), akik csak ott vásárolnak, ahol értékelést találnak az eladóról, webáruházról, és ugyanennyien vannak azok, akik megnézik, hogy vissza tudják-e küldeni a terméket probléma esetén, illetve van-e lehetőség pénzvisszatérítésre vagy kártérítésre. Minden negyedik válaszadó a megbízható márkákat keresi, és bízik benne, hogy így nem érheti csalódás. Illetve elenyésző arányban vannak olyanok (3%), akik nem feltétlenül ár alapán döntenek, és akár többet is fizetnek azért, hogy biztosan tudják, hogy megkapják a minőségi terméket.
A válaszadók legnyugodtabban a hazai webáruházakban vásárolnak (76%), de hasonlóan nagy a bizalom az online piacterek közül a Vaterával és a Teszvesszel szemben is: a kitöltők közel háromnegyede (72%) biztonságosnak ítéli ezeket az oldalakat, és nem fél attól, hogy mást kap, mint amit rendelt. Az apróhirdetési oldalakban már jóval kevesebben bíznak meg (49%), és csupán a válaszadók negyede rendel nyugodtan a külföldi oldalakon (29%) a kevésbé ismert hazai webáruházakon (29%), illetve a kevésbé ismert piactereken (27%) – írják.
„Biztonsági csoportunk folyamatosan monitorozza az etikus és transzparens működést, de az a tapasztalatunk, hogy a vásárlók és az eladóink elsősorban egymás között rendezik a felmerülő kérdéseket, és csak akkor fordulnak hozzánk, ha nem tudtak megoldani egy-egy esetet. Ebben a magatartásban az eladók mindenki számára látható és követhető értékelésének is nagy jelentősége van. Már több mint 100 millió minősítést adtak egymásnak a vaterázók. Ugyanakkor vevővédelmi programunk keretében 50 000 forintig kompenzáljuk azokat a vásárlókat, akiknek nem sikerült rendezni a problémát az eladóval, illetve ilyenkor mi magunk is igyekszünk felvenni a kapcsolatot a kereskedővel, hogy változtasson a megkérdőjelezhető gyakorlaton. A mostani kutatásban résztvevők közül szinte mindenki (98%) pozitívan tekint a programra, mi több 5 emberből 4 úgy értékeli, hogy ettől még biztonságosabb lett az online piactér” – mondta Szanitter Áron, a Vatera vezetője.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.