2014. november 12.

A második ember a teremtő

Sas István az nternetes folklórról és a mémek kialakulásának feltételeiről és folyamatáról is beszélt a Média 2.0 Blog rendezvényén.

Sas István az nternetes folklórról és a mémek kialakulásának feltételeiről és folyamatáról is beszélt a Média 2.0 Blog rendezvényén.

A Média 2.0 Blog meetupjának második előadója, Sas István a mémekről mesélt a hallgatóságnak. Kezdésként felidézte a Dawkins könyvéből (Az önző gén) származó mémelmélet alapjait, de gyorsan leszögezte, hogy ezt az elméletet a mai napi nem tudták bizonyítani, ugyanakkor az internetes mémek világa csak egyes alapjegyeiben hasonlít az eredeti modellre. Így az előadás témája a modern internetes folklór, illetve – Sas saját definíciója szerint – azok a „szokatlan, bizarr, néha provokatív tartalmak, amelyek egy új látásmód (aha-élmény) hatására nagy sebességgel, vírusszerűen terjednek, másolódnak és mutálódnak a világhálón". A vírusszerű terjedésre Mérő László epidemiológia-hasonlatát, valamint Barabási Albert László hálózatkutatásait hozta illusztrációként. A vírusszerűen terjedő tartalom viszont csak akkor válik mémmé, ha mutálódni is kezd a kollektív kreativitás mezejében. A kialakulásához arra is szükség van, hogy kritikus tömegű közzététel találkozzon kritikus tömegű befogadóval. Az előadáson az első netes mémnek tekintett, 2005-ös Loitumától a This is Spartán és a Mizun, valamint a tömegtermelést lehetővé tevő mémgenerátorokon és sablonokon át eljutottunk a különböző mémek keveredéséig (mint amikor Szalacsi Sándor nyilatkozik a Balatonba süllyedt Hummerekről), illetve a mérőlászlói értelemben vett mémkomplexekig, amelyeknek már önálló kultúrateremtő szerepük van. Utóbbiakra példa a Bukás-videók sorozata vagy Signor Zombori, a visítva röhögő spanyol.

Azzal kapcsolatban, hogy ki csinálja a mémet, Sas István elmondta, hogy nem hisz a mémgyártó ügynökségek létezésében. A mémet szerinte a második ember (az első követő) teremti: ő az, aki felismeri az újszerű mintázatot.

Kérdésre válaszolva – hogyan monetizálhatóak a mémek – felmerültek Sas kedvenc témái, a prosumerek, illetve a fogyasztói hatalomátvétel kora. Véleménye szerint a passzív befogadókból alkotóvá váló prosumerekre rá lehet bízni a kreatív folyamatokat, igaz, az eredmény minősége kérdéses. Ugyanakkor az egyre elterjedtebb reklámkerülés, valamint a tolakodóan hirdető márkák azonnali megbüntetése korában a fogyasztók bevonásával készített reklám lehet a járható út.

Új város csatlakozott a Coca-Cola dunai projektjéhez

2017. augusztus 18.

A Coca-Cola HBC Magyarország támogatásával indult I Love Duna projekt a strandolás és a folyóhoz köthető szabadidős programok népszerűsítésén keresztül szeretné felhívni a figyelmet a felelős vízhasználat fontosságára.