Két fontos évfordulót is ünnepel a Cinema City: a cég 85, míg a mozi 120 éves. Az évfordulók helyett azonban nézzük inkább a személyes vonalat: mi volt az első moziélményed?

Egy Kemecse nevű kis faluból (ma már város) származom, Nyíregyháza mellől, az első filmet ott láttam, ez az E. T. lehetett. Van egy másik olyan moziélményem, ami jobban megmaradt: Nyíregyházán a Krúdy moziban néztük meg a Vukot családilag. Azért volt emlékezetes, mert a testvérem ordítva sírt, mikor Vuk szülei meghaltak, és ki kellett vinni a teremből. Nem vagyok klasszikus filmtudós, de mindig szerettem a filmeket és a moziélményt.

Annak, hogy ide kerültél, volt-e valamiféle plusztöltete? Vannak olyanok, akik imádják az autókat, és ezért kötnek ki autócégeknél marketingesként.

Az az érdekes, hogy pont az autósüzletből kerültem ide, korábban a francia nyelv miatt majdnem nyolc évig a Michelinnél dolgoztam, utána pedig a Fordnál. Mikor munkát kerestem, azt tapasztaltam, az a fejvadászcégek mániája, hogy ha az ember egyszer az autóbizniszben dolgozott, akkor csak ebből a szektorból kínálnak neki pozíciót. Teljesen véletlenül találtam rá a Cinema City hirdetésére, és vonzott, hogy új terület, a kultúra pedig mindig is különösen érdekelt. Azóta már én is felvételiztettem embereket a magyar és a román piacon, és nagyon tetszik, hogy nálunk egyáltalán nem előfeltétel, hogy valaki a moziszektorból jöjjön, sőt, kifejezetten kritérium, hogy filmforgalmazóktól – akik a mi legfontosabb partnereink – nem veszünk át kollégákat.

Hibásan gondolkodtak tehát a fejvadászok, és nem őrült nagy váltás az autóiparból a moziszakmába átmenni.

Ha nagyon leegyszerűsítjük: marketing ez is és az is. A munka, a miliő, az emberek fontosak számomra. A nagy különbséget az jelenti, hogy nem igazán van más olyan iparág, ahol minden héten négy-öt új termék kerül a piacra. Moziüzemeltetőként nem mi végezzük a filmek marketingjét, hanem a forgalmazók, de minden begyűrűzik hozzánk, és amikor közel a bemutató, már jönnek a közös aktivitások.

Mi a mozi szerepe a filmek marketingjében?

A filmek marketingje, ahogyan mondtam, elsősorban a forgalmazók feladata. Őket illeti a mozijegy árának bizonyos százaléka. Mikor egy új filmet dobnak piacra, a korábbi tapasztalatok alapján meg kell becsülniük, hogy mennyi nézővel számolhatnak. Ebből tudják kalkulálni a jegybevételt és az ahhoz szükséges marketingbüdzsét. A moziba – attól függően, hogy mennyire várt filmről van szó – viszonylag hamar eljutnak a különböző reklámanyagok: trailerek, installációk, poszterek. Most például az egyik teremből az új Star Wars-epizód előzetese szűrődik ki, pedig a filmet fél év múlva fogjuk bemutatni. A legtöbb film marketinganyagai egy hónappal a premier előtt kerülnek hozzánk.

A Cinema City marketingjének a középpontjában mindig a moziélmény áll. Többnyire nem kell óriási kampányokra gondolni, inkább bizonyos alkalmakhoz, időszakokhoz időzítünk egy-egy konkrét üzenetet, ilyen a nyár, a karácsony, a Valentin-nap, az Oscar-díj-átadó, a gyereknap, az anyák napja vagy a Filmünnep. Éppen a moziélmény miatt nem gondolom, hogy a letöltések konkurenciát jelentenének számunkra, hiszen nem ugyanaz a minőség, ma már van 3D, IMAX, 4D.

Milyen évet zárt a Cinema City 2014-ben?

Mivel tőzsdei cég vagyunk, magyar piacra vonatkozó nézőszámokat és bevételeket nem kommunikálhatok. A tavalyi évet meghatározta, hogy januárban összeolvadt a Cinema City és a Cineworld, ezt követően Európa második legnagyobb mozihálózatává váltunk, és együttesen 90 millió nézőt szolgáltunk ki 205 moziban, majdnem 2000 teremmel. Az elmúlt év tehát alapvetően jó volt, és ez igaz Magyarországra is.

Az idei várakozásainkhoz pedig elég megnézni, milyen filmek jöttek vagy jönnek. Már bemutattuk A szürke ötven árnyalatát, a Halálos iramban 7-et, a Bosszúállók 2-t. Az Argo 2 átlépte a 100 ezer nézős bűvös határt, ahonnan sikeresnek mondanak egy filmet a magyar piacon, a Halálos iramban pedig valahol 450 ezer néző táján tarthat. Hamarosan érkezik a Jurassic World (ez azóta meg is történt – a szerk.), az új Terminátor, a Minyonok, az új Mission: Impossible, a Ted 2, a Hangya című Marvel-film és a Pixar új filmje, az Agymanók. Ősszel folytatódik a James Bond-sorozat, Az éhezők viadala és a Star Wars.

Mennyire kényelmes a Cinema City marketingesének lenni? A termékeket nézők milliói imádják, és itthon nem igazán van konkurencia.

A magyar piac speciális, más országokban nem feltétlenül ilyen a versenyhelyzet. Az igaz viszont, hogy ahol jelen vagyunk, ott vagy piacvezető pozíciót töltünk be, vagy második helyen állunk. A magyarországi helyzet 2012-ben állt elő, amikor felvásároltuk a Palace-hálózatot. Ez egy nemzetközi deal volt, amely a magyar mellett a szlovák és a cseh piacot is érintette. Ennek ellenére nem lehet hátradőlni.

Sok pénzt fektetünk a magyarországi mozijainkba, legyen szó akár a kampányainkról, akár a technológiáról. A Palace megvételét követően fél éven belül felújítottuk a WestEnd-mozit, ami kétmillió eurós beruházást jelentett. Minden évben újítunk fel mozikat, Budapest mellett Szegeden, Debrecenben, Győrben, hamarosan a pécsi mozink munkálatai fognak befejeződni a teljes székcserével. Az Aréna-mozi kávézóját tavaly karácsonykor adtuk át mostani formájában. Ez évre tervezzük a Campona-mozi teljes felújítását, de más mozijainkban is lesznek meglepetések. Az a lényeg, hogy az elérhető legjobb moziélményt adjuk, ennek jegyében már 2010-ben digitalizáltuk a hálózatunkat, amivel megelőztük Nyugat-Európát. Ez termenként 100 ezer eurós beruházás volt, és csak a magyar piacon 176 termet érintett.

Mennyire kiszámítható, hogy mennyit tud termelni itthon a mozipiac? 2015 például extrém erős évnek számít-e a fentebb felsorolt kínálattal?

Az idei év valóban kiemelkedő, többek között azért, mert nagyrészt vagy sorozatok újabb részei, vagy remake-ek kerülnek a mozikba, azaz a márkaneveket a nézők jól ismerik, és ez mindenkinek könnyebbséget jelent. A nagy filmek kiszámíthatóbbak, de van, hogy nem úgy teljesítenek, mint azt várták, és az is előfordul, hogy az egyes országok között nagyok a különbségek. Magyarországon a romantikus vígjátékok mennek a legjobban. Ha egy film átlépi nálunk a 100 ezer nézős határt, az már sikert jelent – mint már említettem –, 200 ezer néző felett pedig kifejezetten jó teljesítményről beszélhetünk. A Jégkorszak azonban például 750 ezer nézőt vonzott, az Avatar pedig majdnem másfél milliót. Igaz, régebben sokkal nagyobb számokat lehetett elérni, mára megváltoztak a viszonyok.

Milyen pontosan tudja egy mozilánc belőni, hogy mit várhat egy-egy új filmtől? Például a Jurassic World mellé odaírtatok egy egészen konkrét nézőszámot?

Ezt a számot a forgalmazónak kell az egyes filmek mellé odaírnia, mivel ez alapján kalkulál bevételt. Nálunk inkább úgy merül fel ez a kérdés, hogy mekkora munkaerőt kell mozgósítanunk például a Jurassic World-premierhétvégén. Arra már nem is merek gondolni, mi lesz a Star Wars premierhétvégéjén. (Nevet.)

Azt mondtad, hogy a letöltés a mozi számára nem konkurencia. Honnan e magabiztosság? Nem látszik a látogatottságon, hogy a fiatalok egyre többet töltenek le, vagy akár legális alternatívából is mind több áll a rendelkezésükre a digitális térben?

A jövővel foglalkozunk oly módon is, hogy van egy iskolásprogramunk, csinálunk pályázatokat, a tanárok számára pedig segédanyagot biztosítunk, aminek az a célja, hogy a gyerekekkel megszerettessük a moziélményt. Persze ehhez kellenek a pedagógusok, és az is számít, hogy ki mit hoz otthonról.

Szerintem az, akinek lehetősége lett volna IMAX-be menni, de mégis inkább laptopon nézte meg az Avatart vagy mondjuk a Gravitációt, hibás döntést hozott, mert sokkal kisebb élményhez jutott. A mozit már sokszor temették, a tévé, a DVD, a letöltések miatt, de csak a vezérigazgatónkat tudom idézni, aki szerint a mozi közösségi élmény, ami nem a letöltéssel vagy a televízióval, hanem más szabadidős tevékenységekkel versenyez.

Ha már kimozdulás és szabadidős tevékenység: hogyan érintette a Cinema Cityt a vasárnapi plázastop?

Egyelőre nem érzékelünk változást. Korábban is azt láttuk, hogy a nézők nem vásárlás után néznek be hozzánk – szatyrokkal nehézkes lenne mozizni –, hanem célirányosan jönnek be egy-egy filmre, és esetleg utána beülnek még valahova, vagy vásárolgatnak. A mozi minden bevásárlóközpontban forgalmat generál. Egyébként mindig is szombat jelentette a csúcsnapot, vasárnap korábban is inkább csak délelőtt volt erős a forgalom a gyerekfilmek miatt. Annyit vettünk észre, hogy arányaiban a péntek kicsit erősebb lett.

Ki ma a tipikus moziba járó?

A mozi összességében mindenkihez szól, csak épp nem ugyanazokkal a filmekkel szólít meg mindenkit. Nagy átlagban a fő célközönségünket a gyerekes családok, illetve a tinik jelentik.

Térjünk vissza a technológiai újításokra: a 3D és társai több nézőt vonzanak-e a moziba, vagy inkább arra elegendőek, hogy ne jelentkezzen csökkenés a mind több tartalmi alternatíva miatt?

2005-től a mozinak volt egy lefelé ívelő időszaka itthon, aztán bejött a 3D, és sokan visszataláltak a mozihoz, mert ezt az élményt otthon nem lehetett előállítani. Lehet, hogy egy nagymamának a 4DX kínszenvedés, de az unokájának, akit elkísért, ez a „vidámparki élmény” nagy pluszt jelent. Sokak számára az Aréna egyenlő az IMAX-szel, egyszerűen így épült be a köztudatba.

Az elején azt kérdeztem, mi volt az első moziélményed. Zárjunk azzal, hogy melyik filmet várod idén a legjobban?

Mielőtt idejöttem volna dolgozni, sosem néztem animációs filmeket, de azóta megszerettem őket, így az új Pixar-filmet és a Minyonokat nagyon várom. Egyébként az igaz történeten alapuló és a francia filmeket szeretem, utóbbiakat eredeti nyelven.