2011. május 31.

A munkanélküliségtől félünk a legjobban

A magyarok majd fele aggódik amiatt, hogy nem lesz munka, eközben Európa-szerte nő az infláció miatti bizonytalanság is - derül ki a GfK adataiból.

A magyarok majd fele aggódik amiatt, hogy nem lesz munka, de nálunk is rosszabbul állnak a spanyolok, ami - tekintve a munkanélküliségi rátát - nem meglepő. Miközben a legégetőbb kérdés tavaly után most is a munkahelyeké, Európa-szerte nő az infláció miatti bizonytalanság is - derül ki a GfK adataiból. Tízből kilenc honfitársunk számít az árak növekedésére, s a 13 százalékos inflációs várakozás pesszimistának számít.

Csak munka legyen!

Idén is a munkanélküliség az elsőszámú ok az aggodalomra az európaiak életében, derül ki a GfK Európai kihívások felméréséből, melyet a kutatócég évente készít el. E téren a spanyolok viszik a pálmát: az ottani megkérdezettek majd háromnegyede aggódik a munkaerőpiac helyzete miatt, ami a 20 százalékos munkanélküliségi ráta fényében nem túlzás.

A szerencsés ellenpólust elsősorban a hollandok képviselik, akik szinte nem is foglalkoznak a kérdéssel, lévén a munkanélküliség e nehéz időkben is mindössze hat százalékos náluk. Pesszimistábbak lettek viszont a korábbiakhoz képest a magyarok: a GfK-Corvinus Fogyasztói Bizalom Index alapján idén márciusban 44 százalék számított a munkanélküliség növekedésére.

 

Szöknek az árak

Miközben a munkaerőpiacot mindenki aggódva figyeli, egyre többen vannak így az inflációval is. A 2008 óta tartó folyamatos csökkenés után idén az európaiak 26 százaléka mondta azt, hogy aggódik az infláció miatt, ami tavalyhoz képest 8 százalékponttal több.

42 százalékos eredményével az inflációs aggodalmak Oroszországban a legmagasabbak, ahol az árak mintegy 9 százalékkal emelkedtek. A megkérdezettek egyharmada fejezte ki aggodalmát az emelkedő árak miatt Németországban, Lengyelországban, míg negyedük Franciaországban.

Magyarországon viszont tízből kilencen gondolják úgy, tovább fognak emelkedni az árak, és átlagosan 13 százalékos inflációval számolnak. Ez az adat megint csak pesszimizmust jelez honfitársaink körében.

 

Stabilizálódunk?

Bár még mindig sokan aggódnak a gazdaság stabilitása miatt, azért az valamelyest jó hír, hogy az ezzel kapcsolatos nyugtalanság két hellyel lejjebb került a páneurópai aggodalmi listán. Ez azt jelenti, hogy a 2010-es 16 százalékos érték mostanra 12 százalékra esett, így ez az ötödik legsúlyosabb aggodalom. A spanyoloknak viszont még mindig alig kevesebb mint egyharmada (30%), illetve az olaszok (22%) és a britek (19%) ötöde aggódik jelenleg e kérdés miatt.

 

A belgák hova álljanak?

Vannak olyan kérdések, amelyek nem foglalkoztatnak minden piacot egységesen, inkább az egyes államok specifikumaiból következnek. Miközben a politikai, kormányzati tényezővel kapcsolatos aggodalmak európai átlagban 4 százalékponttal nőttek, azaz kontinens szerte fontosabbá vált a kérdés, az nem változott, hogy messze a belgák a legnyugtalanabbak e téren, ami az évek során állandósult kormányválságok fényében gyakorlatilag logikus. Körülben 57 százalék aggódik e kérdés miatt. Az sem meglepő, hogy az olaszoknál is magas ez az érték: a válaszadók harmada fejezte ki aggodalmát.

Miközben a belgák leginkább csak a kormányok tehetetlenkedése miatt aggódnak, az olaszoknál a bűnözés is top kérdés (23%). A franciák és a hollandok (egyaránt 22%), a németek (17%) és a britek (14%) szintén problémásnak látják a bűnözést, ami az összeurópai listán 2010 után ismét a negyedik.

Az egészségügy helyzetét az európaiak 12 százaléka látja aggasztónak, e téren a lengyelek (23%) és a németek (19%) állnak az élen. Utóbbiak a nygugdíjak miatt is nyugtalankodnak (17%), de majdnem ilyen pesszimisták az osztrákok és az oroszok is (15-15%).

Az előző évhez képest a nyugdíjak és a nyugellátások miatti aggódás két százalékponttal 11 százalékra emelkedett 2011-ben. A németek mutatták a legnagyobb pesszimizmust ezzel a témával kapcsolatban (17%), őket a lengyelek, osztrákok és az oroszok követik (mindannyian 15%).

A lakhatási kérdések a kilencedik helyen állnak, e dimenzióban az oroszok a legaggodalmasabbak, náluk az érték 6 százalékponttal ugrott meg tavaly óta. Szintén foglalkoztatja a lakáskérdés a franciákat (12%).

Az olaszoknak és az osztrákoknak inkább az nem mindegy, hogy ki lakik a szomszédukban: a bevándorlók és az integráció miatt 26, illetve 22% nyugtalankodik. De a polgárok aggódnak a kérdés miatt az Egyesült Királyságban, Belgiumban és Hollandiában is.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

21 órája

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.