2013. október 21.

A reklám jó, a reklám fontos

Az MRSZ és a PwC azt vizsgálta, milyen hatással van a reklám a gazdaságra és a társadalomra.

Az MRSZ és a PwC azt vizsgálta, milyen hatással van a reklám a gazdaságra és a társadalomra. Azon túl, hogy 10 forint addicionális reklámbefektetés 47 forinttal bővíti a gazdaság teljesítményét, nem elhanyagolható az árleszorító és az innovációs hatás sem. Emellett bizonyos társadalmi kérdések is így kerülhettek a fogyasztók látókörébe - hangzott el a sajtótájékoztatón.

A múlt héten látott napvilágot a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és a PwC kutatásának első részlete, benne a fő számmal: 10 forint reklámbefektetés 47 forint pluszt jelent a gazdaság számára. Ez azt jelenti, hogy a 2012-re becsült net-net 174 milliárd forintnyi reklámköltés 820 milliárd forintot generált a magyar gazdaságban. Most további részleteket árultak el. Mint Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke és Hivatal Péter, a projekt vezetője elmondta: a reklám 3 százalékkal emelte a magyar GDP-t, és eközben közvetlenül - a piackutatással együtt - 13 ezer embernek ad munkát, közvetetten pedig több mint 50 ezer ember munkáját érinti (és ebben az ügyféloldali marketingesek még nincsenek is benne).

Urbán Zsolt kiemelte: a magyar projekt Európa-szerte különlegesnek számít, mivel hasonló átfogó felmérés csak a briteknél készült, az ottani reklámszövetség megbízásából, a Deloitte mgevalósításában. Az a kutatás volt tulajdonképpen a minta, de mint később Sere Péter (PwC) elmondta, számos nemzetközi példát és trendet tekintettek át. Egyébként a brit kutatás szerint 1 fontnyi reklámbefektetés 6 fontot "teremtett" a gazdaságban.

Az MRSZ több okból is azt gondolta, hogy szükség lenne egy hasonló kutatásra a magyar piacon: egyfelől az iparág elismertségének növelésének érdekében, másfelől a piacot érintő egyéb történések (pl. reklámadó-polémia) miatt. Hivatal Péter szerint a nehéz piaci helyzet miatt "duplán" nagy eredmény, hogy annyi cég állt a kutatás mögé támogatóként, jelezve az összefogást.

Urbán Zsolt elmondta: a magyar piacot az árkommunikáció uralja, de ez a kutatás megmutatta, hogy ha nem az árak lenyomására fókuszálnak a cégek, hanem a reklámba, a márkakommunikációba invesztálnak, az olyan pozitív hatásokkal jár, ami növeli a fogyasztást, tehát végső soron üzleti eredményekben is megmutatkozik. Azt kívánták a piac felé kommunikálni, hogy a reklám nem puszta költség, és befektetésorientált szemlélettel nő a forgalom és a profit is nőni fog. A kutatás szerint szoros (90 százalékos) összefüggés mutatkozik a reklám és a fogyasztói bizalom között, miközben a reklám és a vásárlási hajlandóság közötti összefüggés 89 százalékos.

Az MRSZ elnöke hozzátette: folyton túlélési stratégiákról esik szó, de ez nem válság, hanem egy megváltozott piaci helyzet. Nem biztos azonban, hogy mindennek a csökkentése a megfelelő reakció. Jobb megoldás lehet a technológia, az innováció fejlesztése. Elmondta: a reklám társadalmi előnyökkel is jár, ilyen az innováció, a verseny, a legtöbb esetben árcsökkenés, a fontos ügyek előtérbe kerülése. A reklám aktívan befolyásolja a fogyasztói preferenciákat, érzelmeket, bizalmat, értékítéletet. Ennek révén hozzájárul a gazdaság újraindításához. Urbán Zsolt szerint a mikrohatások legalább olyan fontosak, mint hogy hány forintból hány forint lesz.

Sere Péter ismertette a PwC által alkalmazott módszertant, hangsúlyozva eközben, hogy a reklámhatás ilyen részletezettségű kutatása egyfajta piaci igényességet jelez, hiszen az iparág tudni akarja, miyen hatással van a gazdaságra.

 

A részletes tanulmány elérhető alább kapcsolt dokumentumként.

Kapcsolódó dokumentumok

Jelentős előrelépés az éghajlatért indított perben

1 órája

Kilenc család indított pert az Európai Parlament, valamint az uniós tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács ellen amiatt, hogy az EU éghajlatvédelmi jogszabályai nem védik meg az emberi jogaikat.