Marketing
A reklámblokkolás kára: három nap ingyenmunka
Rohamosan nő a reklámblokkolót telepítők aránya a nethasználók körében. Ráadásul a Google olyan változásokra készül, amelyek után a portálok tulajdonosai ezerszer is meggondolják majd, milyen reklámokat helyeznek ki. A piaci elemzők szerint ez előbb-utóbb a printnek kedvez, ahol sokkal jobban érvényesül egy-egy reklám, mint online.
A nyugati országok médiapiacain egyre több kérdés merül fel a digitális hirdetésekkel kapcsolatosan, ráadásul a hirdetők – akiknek a transzparencia kulcsfontosságú – mind inkább megválogatják, hova helyezik ki a reklámjukat.
Okkal figyelmeztette Marc Pritchard, az egyik legnagyobb hirdető, a Procter & Gamble vezető tisztségviselője a reklámszakmát és a médiaügynökségeket, legyenek őszinték azzal kapcsolatosan, hogy mire és hogyan költik el a reklámbüdzséket. Az utóbbi időben megszaporodtak az olyan esetek, amelyek rossz fényt vetnek az online szegmensre.
Újra felmerült például a márkabiztonság kérdése, amikor kiderült, hogy a YouTube gyerekcsatornáján nem működik a biztonsági ellenőrzés, aminek az lett a vége, hogy a gyerekeknek szánt anyagok alatt obszcén kommentek láttak napvilágot, valamint nem megfelelő tartalmak kerültek a fi atal nézők elé. A hirdetők pedig – például a Mars és az Adidas – visszavonták a hirdetéseiket. Erről így nyilatkozott a Mars szóvivője a Guardiannek:
Igaz, legalább ennyire megdöbbentette és felháborította a csatornát is, hogy a gyerekeket célozták meg ilyen tartalmakkal. Ha pedig nem az átláthatóság vagy a biztonság a probléma, akkor a csalás miatt nyugtalankodnak a hirdetők. Az Adform hirdetéstechnikai cég nemrég ugyanis felfedezte, hogy a HyphBot bothálózat több mint 34 ezer domain esetében hamis forgalmat generált, napi 1,5 milliárd lekéréssel, ami az Adform becslése szerint 1,3 millió dollár kiesést jelentett egyetlen nap alatt a hirdetőknek, hiszen nem valós felhasználók elé került a reklámjuk.
Stop a reklámkoknak?
Miközben a transzparencia, a márkabiztonság és a csalások kerülnek a főcímekbe, újabb téma is borzolja a kedélyeket: a hirdetésblokkolás. Egy vezető hirdetéstechnikai szakember véleménye szerint a reklámipar nem veszi komolyan a blokkolás veszélyeit, amelyek szerinte a legnagyobb egzisztenciális fenyegetést jelentik a digitális hirdetési üzletágra. Érdemes odafigyelni a legilletékesebbre: Ben Williams, az Adblock Plus hirdetésblokkoló cég kommunikációs és műveleti igazgatója szerint különösen mobilon növekszik a blokkolók használata.
Az Egyesült Királyságban az asztali számítógépeken, Ázsia csendes-óceáni részén pedig mobilon tapasztalható ugrásszerű növekedés. Ennek egyik oka az Alibaba UC Browserének népszerűsége, amely beépített hirdetésblokkolót tartalmaz. Williams azt is elmondta, hogy cége a Samsung Internet mobilböngészőn keresztül is masszív növekedést tapasztal az Adblock Plus használatában. Véleménye szerint csak idő kérdése, hogy Ázsia csendes-óceáni térsége mellett Nyugaton is elterjedjenek a mobilon bevetett reklámblokkolók.
Mit tehetnek a tartalomelőállítók?
Williams szerint a legjobb, amit tehetnek, hogy együtt élnek ezzel. „Gyakran előfordul, hogy nagyon harcias a hozzáállás, mert a kiadók az online tartalmaik elé minden olyan látogató számára falat állítanak, aki hirdetésblokkolóval lép az oldalukra. Ennek azonban csak annyi az eredménye, hogy csökken az olvasóközönség, és rossz viszony alakul ki az online kiadó és a felhasználó között.”
– tette hozzá. – Így hagyományos módon elérhetővé válik a hirdetésblokkolóval nem rendelkezők nagy része, a blokkolót használókat pedig speciális módon tudják kezelni. Ha a kiadók ezt elfogadják, meggyőződhetnek arról, hogy a hirdetésblokkolóval rendelkezők demográfiai jellemzői nagyon kedvezőek, fiatalok, iskolázottak, akik örömmel költik el online a pénzüket. Ha kevesebb, de elfogadhatóbb hirdetést helyeznek el az oldalaikon, akkor azt fogják látni, hogy a nagy hirdetők bizony érdekeltek ebben a megoldásban.” Akárhogy is van, egy dolog egyértelmű: a hirdetésblokkolók továbbra is jelentős veszélyt jelentenek a kiadók online bevételeire. És a veszély mérete a jövőben nem csökken, inkább növekszik.
Semmi nincs ingyen
A Reuters Digital News Report 2017-es kiadása szerint a felhasználók közel negyede (24 százaléka) használ olyan szoftvert, amely varázslatos módon minden hirdetést eltávolít. Ez az arány Görögországban (36 százalék) és Lengyelországban (32 százalék) a legmagasabb, illetve Japánban (13 százalék) és Dél-Koreában (12 százalék) a legalacsonyabb.
 |
A fókuszcsoportos vizsgálatok kimutatták, hogy azok is nagy érdeklődést mutattak a blokkolók iránt, akik nem tudták, hogyan kell beállítani ezeket a szoftvereket. Ez az attitűd leginkább az asztali gépet használók körében jellemző. A fiatalabb csoportok esetében kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy élnek ezzel a megoldással.
Reménykeltő jel viszont, hogy 43 százalék volt azon válaszadók aránya, akik bizonyos híroldalak miatt átmenetileg hajlandóak voltak a hirdetésblokkolók kikapcsolására. A kiadók több eszközt is bevetettek az utóbbi időben, hogy meggyőzzék a felhasználókat: a „kedvesen kérő” üzenetektől kezdve a hirdetések nélküli előfizetéseket kínáló alternatívákon át a tartalom teljes blokkolásáig. Jó hír, hogy a válaszadók fele azon a véleményen van, hogy az oldalaknak a túléléshez szükségük van a hirdetésekre.
Válaszd a printet!
„Kedves reklámblokkolókat használók! Nem akartuk, hogy elszalasszák a banner hirdetésünket, ezért idetettük” – ezzel az üzenettel találkozhatott tavaly év végén az olvasó több nagy példányszámú francia lapban.
 |
A Société Générale leányvállalata, a Boursorama Bank ugyanis úgy döntött, hogy bármennyire divatos online hirdetni, inkább visszatér a printhez. Pedig az akció eredetileg az online-ra volt szabva: kattintani kellett volna a számlanyitási kedvezményért. A Boursorama viszont úgy ítélte meg, a hirdetése a blokkolók miatt nem jut el az ügyfelekhez, ezért az egészet átültette egy kreatív húzással a nyomatott sajtóba, ahol nem lehet blokkolni.
Hazai körkép
Magyarországon távolról sem olyan rossz a helyzet, mint Lengyelországban vagy az ázsiai térségben. Az IAB Hungary tavaly januári adatai szerint az asztali gépet használók 15 százaléka vesz igénybe blokkolót, az összes eszközön (mobil, tablet, PC stb.) mért arány pedig 14 százalék volt – ez az az arány alacsonyabb, mint amit a Reuters Report mért.
Ambruszter Géza, az IAB reklámblokkolással foglalkozó csoportjának vezetője a Médiapiacnak azt mondta, az elmúlt évben valamelyest nőtt a reklámblokkolót használók aránya, de a pár százalékpontos elmozdulás nem szignifikáns.
– hangsúlyozta a munkacsoport vezetője. Érdekes, hogy a felmérések szerint a reklámblokkolót igénybe vevő magyarok jelentős hányada (38 százaléka) nem is tudja, hogy ilyen eszköz van telepítve a gépére.
 |
Ennek Ambruszter szerint az az oka, hogy az idősebbeknek, az IT-hez nem igazán értőknek gyakran egy barát, rokon installálja a gépet, és egyben blokkolót is tesz rá. A Gemius felmérése szerint
a leggyakoribb ok, amiért a magyarok reklámblokkolót használnak, az az, hogy nagyon zavarják őket a tolakodó hirdetések. Az adblockert igénybe vevők 46 százalékát lehetne motiválni hirdetésblokkolója kikapcsolására azzal, ha kevesebb reklám lenne látható a weboldalakon. A 18–29 évesek körében ez az arány 50 százalék, s szintén 50 százalékuk lenne nyitott a blokkoló kikapcsolására, amennyiben megszűnnének a számukra zavaró hirdetések, illetve 39 százalékukat motiválná ebben az, ha máshogy nem tudnának az adott oldalhoz hozzáférni.
A kérdést egyébként feltehetően ismét a Google fogja lezárni. Az IAB ajánlását figyelembe véve ugyanis a Chrome februártól szűri a zavaró reklámokat. Mivel a hazai internetezők jelentős hányada is ezt a böngészőt használja, biztosak lehetünk benne, hogy a tartalom-előállítók és a hirdetők alkalmazkodni fognak a változásokhoz, és az igazán zavaró reklámokat leveszik majd az oldalakról.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.