Vajon tényleg függőséget okoznak a fiatal generációknál a digitális kütyük, vagy csak az idősebbek nem képesek feldolgozni a változásokat? Hogyan tudjuk kontrollálni a gyerekeink eszközhasználatát, és tanulhatunk-e mi is tőlük? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a Vodafone #HashtagFestival első kerekasztala Lilu vezetésével.

Csanda Gergely, a PlayIT ügyvezetője szerint könnyen rámondjuk mindenre, hogy függőség, de a digitális világ inkább az élet velejárója. Pintér Mónika, a 24.hu tech rovatának vezetője azért látja kritikusnak a helyzetet, mert a mai 30-40-es korosztály nem beleszületett a digitális világba, hanem tanulta azt, míg a digitális bennszülöttek esetében a tudatosságban és az adatvédelmi ismeretekben mutatkoznak hiányosságok. Steigervald Krisztián, a 6generacio.com generációkutatója rávilágított:

az ő korosztályát ugyanúgy függőknek bélyegezte a szülők korosztálya, amikor a Commodore 64 vagy a kvarcjátékok előtt töltötték el szabadidejüket. Ráadásul a mai fiatalokat sem lehet kárhoztatni, hiszen a digitális világot az idősebbek teremtették meg számukra.

Baráth Péter, a Vodafone Magyarország márkaigazgatója a fesztivál apropóján is arra hívta fel a figyelmet, hogy a szülők felelőssége óriási. Meg kell érteni a gyerekek eszközhasználatát; azt, hogy számukra egy apának készített Minecraft-otthon, vagy az, hogy a játékban talált láda kinyitásával megvárják, amíg anya hazaér, fontos és valódi ajándékok. Nem szabad általánosítani sem: az egyes felhasználók motivációi mások, a használatot a mikroközösségek szintjén tudjuk segíteni. Ráadásul a szülők generációja is tanulhat a gyerekektől, ha hajlandóak elfogadni, hogy a tudás átadásának hagyományos iránya már nem érvényes.

Steigervald Krisztián egyértelműnek tekinti, hogy a digitális eszközök hatására átalakul az idegrendszer működése, abban viszont egyáltalán nem biztos, hogy a logikus, strukturált gondolkodás helyére lépő holisztikus megközelítés nem vezet majd új típusú pozitív eredményekre a jövőben.

De mi a helyzet a veszélyes tartalmakkal, helyzetekkel? Pintér Mónika álláspontja szerint régen az iskolaidő végén a piszkálás, a klikkesedés is véget ért, ma viszont már nem tud ezek elől hazamenekülni a gyerek. Csanda Gergely az iskola és az oktatás szerepét hangsúlyozta.

Amit ezen a területen ma végzünk, az önámítás és hazugság, nem életre nevelés.

A pedagógusok feladata lenne a szülők tájékoztatása is, például a veszélyek kezeléséről vagy a tartalomszűrők használatáról, mert az ezekkel kapcsolatos tudatosság egyelőre csak a szülők 5-10 százalékára jellemző. Viszont, mint arra Baráth Péter emlékeztetett, a szervezeti struktúrák változása a történelemben mindig lassabban zajlott, mint a társadalmi és technikai változások.

A beszélgetők végül arra jutottak, hogy:

  • az új eszközök használatát együtt kell megtanulnunk,
  • miután saját magunkat és korlátainkat megismertük, meg kell tanulnunk a fiatalok nyelvén kérdezni,
  • amit csak lehet, meg kell mutatni számukra az online és az offline világban is,
  • és saját magunknak is egészségesen kell élnünk a digitális világban.

Ha mindezeket megvalósítjuk, segíthetünk felnőni a gyerekeinknek, miközben megtanulnak jól élni a végtelen szabadság kínálta lehetőségekkel.

A rendezvény apropóját az adta, hogy a Vodafone Magyarország korlátlan adatforgalmat tartalmazó csomagot vezetett be, a Red Infinityt. Ennek hátteréről beszélgettünk Baráth Péter márkaigazgatóval.

Elmondta, hogy a távközlés világa a korlátlanság felé halad, legyen szó beszélgetésről vagy roamingól. Csak idő kérdése volt, hogy ez az adatforgalomra is kiterjedjen. Ezt Európában az elsők között Magyarországon lépték meg, amelyhez az ügyféligényeken túl a mobilhálózat nemzetközi összehasonlításban jó minősége is alapot szolgáltatott, de a döntés mögött állt az a szándék is, hogy meg akarták előzni a fogyasztói igények változását.

A Red Infinity csomagot nem a gazdagok választják, hanem azok, akiknek ez a munkájuk vagy az életformájuk miatt fontos, és a megfelelő fizetőképesség mellett a lehetőségek kihasználására alkalmas (nagyméretű, HD videókat lejátszó) mobileszközzel is rendelkeznek.

Az online világ problémáinak kezelésére két éve indították el a digitaliscsalad.hu oldalt, ahol szakértőik segítségével a szülőket igyekeznek felkészíteni a kihívásokra annak érdekében, hogy a gyerekek digitális jelenléte ne konfliktusok forrása legyen. Mára az oldal több százezer felhasználót ért el, és a kommentek, kérdések alapján folyamatosan fejlesztik a tartalmát. Az online biztonság ugyanis nem olyan téma, amit 3-4 fizetett sajtómegjelenéssel tartósan le lehetne fedni. Az oldalt az aktív nethasználó családosokra célzott online és közösségimédia-kampányokkal is támogatják.

Másik kezdeményezésük a Digitális Iskola program, melynek keretében a pedagógusokat támogatják insightokkal és eszközökkel. Baráth Péter elmondta: nagyon optimisták a változás kapcsán, attól pedig senkinek nem szabadna rosszul éreznie magát, ha valamit nem tud, mert ezt a területet mindannyian folyamatosan tanuljuk.

A cikk szerzője Csillag Zoltán

Nézze meg Csillag Zoltán teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.


Mindenkinek megvan a saját szépségsztorija!

14 perce

„Szépségsztorik” elnevezéssel rendezte meg a dm drogerie markt az első beauty workshopját szeptember 21-én. A rendezvényre az ország legnagyobb beauty bloggerei, valamint szépségszerkesztői voltak hivatalosak.

Csomagolással is lehet tanítani

2 órája

Száz százalékban lebomló csomagolás és közösségi komposztáló – csak néhány programelem az élelmiszeripar meghatározó beszállítójává vált STARFOL Plusz Csomagolástechnikai Kft. programjából.