Marketing
A szoftveripar lesz a nyertes
A GSMA adatai szerint a hálózatba kapcsolt autók piaca 2020-ra nagyságrendileg 151 milliárd dolláros üzlet lesz, ebből az NNG és a Vodafone is kivenné a részét.
A tradicionális, ma is ismert autóiparnak 2030-ra elég komoly gondjai lesznek, legalábbis a RethinkX szakértői csoport 2017-es, Rethink Transportation 2020-2030 jelentése alapján. A tanulmány szerint az amerikai autóiparból 1100 milliárd dollárnyi bevétel fog eltűnni, amelyet jó részben a különböző, autóiparhoz közel álló szoftverfejlesztő és szolgáltató cégek fognak bezsebelni. Ha ezt az információt kiegészítjük azzal, hogy a hálózatba kapcsolt autók globális piacának értéke 2020-ra várhatóan eléri a 151 milliárd dollárt – mindezt pedig az olyan szolgáltatások fogják okozni elsősorban, mint a navigáció, a kiberbiztonsági megoldások és az infotainment mobil hálózati kapcsolatra építve. A statista.com adatai szerint, a hálózatba kapcsolt autók magyarországi penetrációja jelenleg 0,9 százalékon áll (a KSH adatai alapján ez körülbelül 30.000 autót jelent), 2021-re ez viszont 12,7 százalékra fog emelkedni (ez még a 2016-os adatokkal számolva is több mint 420.000 autó). A BI Intelligence jelentése szerint emellett a 2021-ben piacra kerülő autók több mint 80 százaléka fog rendelkezni valamilyen típusú hálózati kapcsolattal, vagyis az utakon szinte lehetetlen lesz elkerülni ezeket a járműveket.
 |
| Király István, a Vodafone Magyarország Vállalati Szolgáltatások Üzletágának vezérigazgató-helyettese |
Ahhoz, hogy az egyre több egymással kommunikáló eszköz biztonságosan és stabilan működjön a jövőben is, komoly hálózatfejlesztésekre lesz szükség. Mint Király István, a Vodafone Magyarország Vállalati Szolgáltatások Üzletágának vezérigazgató-helyettese elmondta: „A hálózatba kapcsolt eszközök elterjedése jelentősen felgyorsult az elmúlt években, arra számítunk, hogy a jövőben ez a trend még inkább erősödni fog. Nemzetközi és hazai szinten is kiemelt figyelmet fordítunk erre a területre, nagy büszkeség számunkra, hogy a Gartner a negyedik egymást követő évben ismerte el piacvezetőként a Vodafone-t a menedzselt M2M (gépek közötti) szolgáltatásokat vizsgáló, Magic Quadrant felmérésében. Az autóipar az egyik szektor, ahol már ma is számos ilyen megoldással találkozhatunk, a jövőben nem csak a járműben, de a forgalomirányítás technikájában és az infrastruktúrában is egyre több egymással kommunikáló eszköz fog megjelenni. Azt gondolom, hogy a közlekedés olyan forradalmon kell, hogy átmenjen a fejlett világban, ami menedzselhetővé teszi a folyamatokat. Talán ebben tud az 5G kommunikáció behozni olyan újításokat, amelyektől a hálózatba kapcsolt autózás kezelhetővé válik. Hiszünk ebben a technológiában, a Vodafone Csoport az első távközlési szolgáltatóként csatlakozott a globális 5GAA (5G Automotive Association) szövetséghez, amelynek a célja az összekapcsolt és automatizált vezetés és az intelligens szállítási rendszerek fejlesztése.”
A hálózati kapcsolat teljesen új távlatokat fog nyitni a sofőrök és a fejlesztők előtt. Mint azt Kerecsen Tamás, az NNG technológiai igazgatója elmondta: „a hálózati kapcsolat olyan, új termékeket és szolgáltatásokat tesz majd lehetővé az autókban, amelyekről eddig még álmodni sem mertünk. Lehetőség lesz például arra, hogy a merülő elektromos autónk feltöltéséhez az autóval való, szabadszavas beszélgetés segítségével találjunk megfelelő töltőt, lefoglaltassuk azt magunknak a kocsival, majd fizessünk. Ezt követően a töltő szomszédságában lévő kávézótól a fizetést követő néhány másodpercben kapott, aktuális kuponnal megvegyünk a kávénkat, ha odaértünk, így eltöltve az időt, amíg tölt az autó. De akár arra is, hogy a naptárunkkal szinkronban lévő járművünk reggeli közben figyelmeztessen arra, hogy a szokásos útvonalunkon baleset történt, dugó várható, így valamivel korábban el kellene indulnunk, vagy alternatív útvonalat lenne érdemes választanunk. Az biztos, hogy a globális autópiacon hatalmas változások várhatóak, erre pedig az NNG is készül, hiszen idén a vállalat bevételének már több mint 90 százaléka érkezett erről a területről.”
Mint minden területen, itt is komoly kihívások állnak a szereplők előtt. A hatalmas tortából ugyanis mindenki szeretne egy szeletet, a kérdés ugyanakkor az, hogy, ha bármi baj történik, ki lesz a felelős. Egy balesetben az előttünk haladó autó, amelyik szolgáltatta az adatot, a miénk, amelyik azt fogadta és feldolgozta, esetleg az infrastruktúrát kezelő cég, és a sort még folytathatnánk. Ez már csak azért is fontos kérdés, mert Vodafone Csoport becslése szerint évente 25 000 ember életét menthetik meg az európai utakon az intelligens, egymással együttműködő autók és egyéb közlekedési eszközök.
Emellett érdekes kérdés a kiberbiztonság is, azzal ugyanis, hogy az autókat az internetre kötjük, egy új terület nyílik meg a bűnözők előtt. Az NNG már idén bejelentett egy fejlesztést, amellyel a leggyakrabban alkalmazott támadást hatékonyan lehet megelőzni.
A következő években tehát az autóipart fenekestül felforgató változások várhatóak, mindebből pedig a szoftvercégek és a szolgáltató szektor jöhet ki a legjobban. Amellett természetesen, hogy a fogyasztók is rengeteg, az életüket megkönnyítő fejlesztést, szolgáltatást kapnak majd.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.