Marketing
A teljesítmény és az élmény hajtja a keresletet
A gaming hardver piac 2019. január-júniusi időszakban 15 százalékos bővülést mutatott az előző év azonos időszakához képest.
Az idei év első hat hónapjában az eredeti készülékgyártók által készített gamer laptopok a dollárban számított teljes forgalom 18 százalékát adták, míg a gamer PC-k forgalmi részesedése meghaladta a 11 százalékot. A gamer PC-k átlagosan 2,4-szer annyiba kerülnek, mint a normál asztali gépek, a gamer notebook-ok 1,8-szer, a gamer monitorok pedig 1,6-szor kerülnek többe, mint a nem gamer készülékek. A gamer egér ára a normal egér árának 2,4-szerese, míg a gamer billentyűzet 48 dolláros átlagára 1,8-szor annyi, mint a teljesen hagyományos billentyűzeté. Noha a gamer eszközök lényegesen költségesebbek, fokozott teljesítményre képesek, és jelentősen növelik a játékélményt – e tényezők pedig kiemelkedő fontossággal bírnak a játékosok, azaz gamerek számára. Ebből látszik hogy a számítógépes „gamer” szegmens ez egyik fő profit termelő mint a gyártók, mind a kereskedők számára.
Több negyedévnyi kétszámjegyű növekedést követően az eredeti készülékgyártók (OEM) által piacra dobott gamer PC-k iránti kereslet 2019 első hat hónapjában 4 százalékkal csökkent – főleg a kínai visszaesés és az EMEA régióban tapasztalt lassulás miatt.
Az eredeti gamer notebook-ok sikersztorija ugyanakkor folytatódott, a kereslet 12 százalékkal bővült, ezzel 3,5 milliárd dolláros forgalmat generálva. Az ázsiai és csendes-óceáni térség, valamint Kína erőteljes kétszámjegyű növekedést mutatott, míg a Thaiföldön, Japánban és Malájziában látott növekedés üteme a 25 százalékot is meghaladta. Összehasonlításképpen, az EMEA-ban mért (1 százalék) növekedés mérséklődött és a két legjelentősebb gamer PC piacon is csökkent a kereslet. Németországban a forgalom 9 százalékkal (forgalom: 112 millió dollár), Franciaországban pedig 4 százalékkal (forgalom:144 millió dollár) esett vissza.
A 2019 első hat hónapjában eladott gamer notebook-ok közel 70 százaléka 800 és 1.300 dollár közötti áron talált új gazdára. A 800 dollárnál olcsóbb gamer PC-k mintegy 30 százalékos mennyiségi részesedést értek el az eredeti gyártó által előállított asztali gaming gépek kategóriájában, míg az 1.800 dollárnál drágább készülékek 12 százalékos részesedéssel bírtak.
A gamer PC-k jellemzően hybrid merevlemezzel (HHD) és merevlemezzel (HDD) vannak felszerelve. Ugyanakkor, a gamerek egyre inkább Solid State Drives (SSD), meghajtókat keresik gamer laptopjaik számára.
Az első félév leggyorsabban növekvő szegmensét a gaming kijelzők adták, amelyek forgalma 42 százalékkal bővült és elérte az 1,2 milliárd dollárt. Érték alapon a kereslet 61 százalékkal nőtt – ezzel meghaladva a többi szegmensben tapasztalt bővülést (31 százalék). A másik kulcsfontosságú tényező a gaming kijelzők esetében a teljesítmény. A legalább 100 Hz-es frissítési frekvenciájú gaming monitorok iránt továbbra is nagyon erőteljes a kereslet és esetükben az értékforgalom 2019 január-júniusban dinamikusan – 70 százalékkal – nőtt. A 100 Hz-nél alacsonyabb frissítési frekvenciájú kijelzők iránti kereslet 24 százalékkal bővült.
A gamerek gyorsan átveszik az új technológiát, ami alól a streaming media sem jelent kivételt. Manapság a felhőalapú gaming szolgáltatások ígérete az, ami a gaming piacot lázban tartja. A „gaming Netflix-e” a fogyasztók figyelméért és a fogyasztói költésekért folytatott versenyt még intenzívebbé teheti és megváltoztathatja a piaci dinamikát, feltéve, hogy a fogyasztók elégedettek az általa nyújtott értékkel és játékélménnyel.
Pavlin Lazarov, a GfK IT iparági szakértője szerint: “A lineáris játékból immár PC-n, konzolon és okostelefonon folytatott multiplatform gaming, és video platformokon való streamelés lett, amelyek mindegyike a gamerek elköteleződéséről tesz tanúbizonyságot.. A játékélmény a felhőinformatika és az 5G technológia által ígért lehetőségekkel által tovább fokozható. A gamer kiegészítők és hardver kulcsszerepet játszanak a játék élménydússá tételében, és még, ha változhat is a kép, a játékba való teljes belefeledkezés iránti igény megmarad. Az évek során, a gaming masszív ökoszisztémává és egyfajta életmóddá nőtte ki magát, amelynek messzemenő társadalmi és üzleti vonatkozásai vannak – e fejlődési út vége pedig még nem látszik.”
A nemzetközi trendekkel megegyezően hazánkban is jelentősen, harminc százalékkal nőtt értékben a gaming hardver piac az első félévben a tavalyi év azonos időszakához képest.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.