Marketing
A természetességet kedvelik, fotóikon mégis rejtegetik az öregedés jeleit a magyarok
Súlygyarapodás, kopaszodás, szem alatti karikák – az öregedés e jelei zavarják a leginkább a magyarokat, derül ki a Huawei legújabb kutatásából. A gyártó több mint 700 okostelefon-tulajdonos körében végzett felmérést.
A magyarok közel fele inkább rossz véleménnyel van a szépítő filterek használatáról, mégis többségük csak jól beállított, előnyös fotókat tölt fel magáról a közösségi média oldalakra. A Huawei Észrevétlen szépség elnevezésű kampánya keretében – amely fókuszában az öregedés elfogadása és a természetesség áll – arról kérdezte a 25-45 év közötti mobilfelhasználókat, mit gondolnak a képmanipulációs alkalmazások használatáról, milyen a saját koruk előrehaladtához való viszonyuk és az idő múlásával megjelenő mely változásokat tartják a legzavaróbbnak saját magukon. A gyártó online és offline kutatásának eredményei szerint a nők megengedőbbek a retusált, szerkesztett fotókkal kapcsolatosan, a férfiak viszont csak ritkán módosítják filterekkel és egyéb alkalmazások segítségével a saját fotóikat.
Online szokásaink
A Huawei online kérdőíves kutatásából kiderült, a felhasználók harmada havonta tölt fel magáról friss tartalmat a Facebook-ra vagy az Instagramra. Utóbbi esetében csak a férfiak 59 százalékának, illetve a nők 48 százalékának nyilvános a profilja. A megkérdezettek mintegy 40-40 százaléka nemtől függetlenül mindössze félévente cseréli a profilképét a közösségi oldalán, általában akkor, ha valamilyen látványos változást mutatna meg az előző profilfotóhoz képest (barnulás, fogyás stb). A felhasználók ennek leginkább a Facebook-on tulajdonítanak jelentőséget. A megkérdezettek a népszerű közösségi oldalakon a legkevésbé a reklámokat, az idézeteket, valamint a szelfiket kedvelik, viszont szívesen néznek természeti témájú, baráti összejöveteleken készült vagy sport- és étel tematikájú fotókat. A kutatás résztvevőinek 38 százaléka saját bevallása alapján szinte soha nem készít szelfit, közel 10 százalék azonban rendszeresen így örökíti meg önmagát.
 |
Már a legfiatalabb válaszadók is beszámoltak apró ráncokról, a bőrük változásáról, amelyek kimondottan zavarják őket. A kitöltők 43 százaléka tapasztalt már magán az öregedést jelző sötét karikákat a szeme alatt, 38 százalék az őszüléssel küzd, a megkérdezettek harmada pedig a szarkalábakkal nincs kibékülve.A nők számára a súlygyarapodás és a narancsbőr a legzavaróbb jelek, a férfiakat pedig legjobban a kopaszodás és a regenerációs képességük csökkenése – egy megterhelő edzés vagy átmulatott éjszaka után – zavarja. A lekérdezésben résztvevők közel negyede használt már valamilyen fotómanipulációs alkalmazást arra, hogy a korral járó kellemetlen változásokat eltávolítsák a róluk készült képekről: vékonyították már a testrészeiket, arcukat, vagy eltüntették a ráncaikat.
A Huawei kutatása keretében kiderült többek között az is, hogy a népszerű társadalmi szépségmítosz, miszerint a két nem közül a férfiaknak áll jobban az öregedés, még mindig tartja magát. A résztvevők válaszaikban egyöntetűen azt fogalmazták meg, hogy míg „a férfiakhoz hozzátartoznak a ráncok és szarkalábak”, addig „a nőknél sajnos az a jellemző, hogy leírják őket, tehát eltűnnek, hogyha öregszenek”.
 |
Az online lekérdezésben résztvevők 42 százaléka inkább negatív véleménnyel van azokról az emberekről, akik filtereket használnak képeik feljavítása céljából. A téma megosztó mivoltát erősíti, hogy a második legnagyobb csoport a bizonytalanok tábora, akik a válaszadók egyharmadát adják.
 |
A lekérdezés során kiderült, a nők összességében majdnem kétszer annyian használnak filtereket (46 százalék), mint a férfi résztvevők. A hölgyek számára sokkal fontosabb az, hogy jól nézzenek ki egy képen és minél kevesebb testi- vagy bőrhibájuk látszódjon a fotókon.
 |
A Huawei online kutatásában arról is megkérdezte a válaszadókat, hogy milyen szempontok a legfontosabbak számukra, mikor képet tesznek közzé magukról a közösségi médiában. A megkérdezettek mintegy 80 százalékának kifejezetten fontos, hogy minél természetesebb fotó készüljön róluk. Érdekes azonban, hogy a válaszadók ugyanilyen arányban tartják elengedhetetlennek, hogy jól nézzenek ki a fényképen, illetve kétharmaduk szerint az ütős fotó titka a jó beállítás.
Mások filter használatát illetően a nők bizonyultak megengedőbbnek: szerintük a képmanipuláció inkább játék, legtöbbször puszta kísérletezés a színekkel és fényekkel, a férfiak azonban mást gondolnak erről. Ők úgy látják, azok szerkesztik át a képeiket, akiknek alacsony az önbizalmuk és nincsenek rendben magukkal.
A kutatás során mindössze egy kérdésben nem volt bizonytalanság és megosztottság a válaszadók között: a résztvevők háromnegyede úgy gondolta, a képmódosító alkalmazások és a közösségi oldalak elterjedése kifejezetten rossz hatással van a fiatalok önképére.
A Huawei Észrevétlen szépség kampányának online kutatását és a hozzá tartozó, Trokán Nóra okostelefonos portréképeiből álló kiállítást a gyártó nemzetközi mobilfotós-versenye, az Infocus Arcok kategóriája ihlette. A tárlat szeptember 17-től 28-ig, keddtől szombatig minden nap, 12 és 20 óra között várja a látogatókat a Société Budapest-ben.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.