Marketing
A tévéből szereznek termékinformációkat a nők
A Nielsen nemzetközi kutatása szerint a szájreklám a második legfontosabb forrás számukra.
Tudatosabbak, stresszesebbek
Öt világrész 21 országának adatai alapján a úgy tűnik, a nők egyre öntudatosabb, ám munkával egyre leterheltebbek, s egyre stresszesebb fogyasztók – derül ki a Nielsen kutatásából. A helyzet rosszabb a fejlődő országokban, ahol külön stresszfaktort jelentenek az alacsony jövedelmek is. Ez nemcsak a napi szükségletek szempontjából aggasztó, de azt is jelenti, hogy nem maradnak források a pihenésre, önkényeztetésre sem.
Ha több pénzük lehetne, a fejlett országok válaszadóinak több mint fele nyaralásra (58%), élelmiszerre (57%) fordítaná a pluszt vagy félretenné, illetve hitelét törlesztené belőle (55-55%). A fejlődő országokban viszont a legtöbben hétköznapi szükségleteikre költenének többet az elkövetkező öt évben, így ruházati cikkre (70%), élelmiszerre (68%). Magas az arány gyerekek taníttatásánál (55%), illetve az egészséget/szépséget szolgáló termékek vásárlásánál (53%) is. A nyaralás a rangsor hetedik helyén áll: a válaszadók 40 százaléka említette.
“A nők világszerte egyre magasabb iskolai végzettséget szereznek, mind többen létesítenek munkaviszonyt, és növekvő mértékben járulnak hozzá a háztartások bevételéhez. Nagyobb lett a nők vásárlóereje, és ezáltal jobban befolyásolják családjuk fontos döntéseit. Jelentős vásárlóerejük miatt az értékesítésben és reklámozásban érdekelt cégek számára fontossá vált, hogy megismerjék a nők szokásait és mentalitását” – mondja Susan Whiting, a Nielsen elnökhelyettese.
Szebb jövőben bíznak
Lányaikról a fejlett országokban a nők 40 százaléka gondolja úgy, hogy hozzájuk képest majd stabilabb anyagi körülmények élhetnek. Magasabb iskolai végzettséget 54 százalék jelez előre. 74 százalék pedig úgy véli, hogy lányaik jobban hozzáférnek a modern technológiákhoz. A fejlődő országokban a megkérdezettek 81 százaléka szerint élnek majd lányaik stabilabb anyagi körülmények között. Magasabb iskolai végzettségük pedig 83 százalék szerint lesz.
“A gyermekek jövőjével kapcsolatos elképzelések feltűnően különböznek, ami azt jelzi, hogy a nők fejlett országokban elérték az életminőség, a siker bizonyos szintjét. Amíg fejlődő országokban a megkérdezettek azt látják, hogy lányaik számára óriási mértékben megnőttek a lehetőségek, addig a fejlett országokban inkább reményeket fogalmaznak meg” – teszi hozzá Susan Whiting.
Tévé, szájreklám
Mint kiderült, a televízió az új termékeket illető fő információforrás szinte az egész világon. A fejlődő országokban mindenhol igaz ez az állítás, míg a fejlettek körében tizenegyből hétben. Utóbbi csoportban Németország és Spanyolország kivételt jelentenek, e piacokjon a szájreklám áll a rangsor élén. Szintén nem a tévé vezet Svédországban, ahol a direct mail az első és Dél-Koreában, ahol az internet vezet.
A tévé után 21 ország átlagában a szájreklám a második-harmadik legelterjedtebb információforrás új termékek esetében. Viszont a vásárlás lehetséges helyszíneiről a fejlett országok válaszadói közül szájreklám révén tájékozódnak a legtöbben, míg a fejlődőknél a nők legnagyobb része a televízióra hagyatkozik.
Szintén médiahasználati érdekesség, hogy a férfiakhoz képest a nők havonta 28 százalékkal gyakrabban telefonálnak és 14 százalékkal több SMS-t írnak. De többször használják a mobiltelefon közösségi funkcióit s látogatnak az interneten közösségi oldalakra is.
“A női fogyasztók következő nemzedéke másként fog vásárolni, és másként használja a médiát, mint a férfiak, illetve anyáik vagy nagyanyáik. Ezért olyan vállalatok, amelyek nőknek akarnak eladni vagy felkelteni valami iránt a figyelmüket, kénytelenek pontos ismeretekre hagyatkozni, nem pedig feltételezésekre, ha el szeretnék érni az egyre befolyásosabb női fogyasztókat” – foglalja össze a Nielsen szakembere.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.