2010. március 31.

A világválság kétszerese

Ekkorát bukott ugyanis a magyar reklámpiac - legalábbis százalékosan – a tavalyi esztendőben 2008-hoz képest.

Míg idehaza egyötödével zsugorodott a hirdetési költés, a világátlag csak kilenc százalék volt – tudható meg a Magyar Reklámszövetség itthoni és a Carat globális adatainak összevetéséből. Pedig Magyarország jobban áll, mint a régiós átlag; Kelet- és Közép-Európa ugyanis 21,3 százalékot bukott egy év alatt, azaz mintegy másfél százalékponttal többet, mint a hazai piac.
Tény viszont, hogy a tengerentúlon és a kontinens másik felén sokkal jobban alakultak az adatok (azaz kisebb volt az esés), mint idehaza: az Egyesült Államokban 14,1, Nyugat-Európában 11,3 százalékkal esett vissza az ágazat forgalma. (Ázsia és Óceánia fél százalékos csökkenést, Kína 12,2 százalékos bővülést könyvelhetett el.)
A tévés piac nálunk 16,5, nemzetközileg 4,8 százalékkal csökkent, a hazai sajtó 27,8 százalékával világszinten a napilapoknál 14, a magazinoknál 20,2 százalékos zuhanás áll szemben. Globálisan 10,6 százaléknyi bevételt vesztett a rádiós szektor – nálunk ez 30,1 százalék volt. A közterület 29,7 százalékos esése is háromszorosa a Carat adataiból kiolvasható 9,4 százaléknak. A világmértékű 0,9 százalékos bővülést éppen hat százalékkal múlta felül az internetes hirdetések értékének bővülése, míg a világszerte 3,8 százalékkal visszaszoruló mozis reklámokkal szemben 8,1 százalékos pluszt mutathatott fel a magyarországi piac.
A tegnap ismertetett adatok szerint ötödével szűkült tavaly a hazai reklámpiac; a 2008-as 200 helyett mintegy 162 milliárd forgott ténylegesen az ágazatban. A listáras bevétel ennél kisebb mértékben esett vissza; 600-ról 583,5 milliárd forintra csúszott. Valós áron a legnagyobbat a rádiós szektor bukta, de szorosan a nyomában liheg a közterület és a nyomtatott sajtó is. A rádiós piac 8,19 milliárdja 30,1, a közterület 14,34 milliárdja 29,7, a nyomtatott ágazat kerek ötven milliárdja 27,8 százalékos reklámbevétel-csökkenést jelez, míg a tévéseknek 16,5 százalékos esés után 65,4 milliárddal kellett beérniük ebből a forrásból. Nyert ugyanakkor az internet; 23,3 milliárdos eredménye 6,9 százalékos bővülést mutat, míg a mozi ennél is jobb évet zárt – arányaiban. Hiszen a 8,1 százalékos gyarapodás mellett alig 800 millió forintos bevételi mutató áll.
A reklámtortából így a televízió a 2008-as 39 után 40,4 százalékos szelettel részesedett tavaly, míg a sajtó 34,5-ről 30,9-re rontott; a közterület 10,2 helyett 8,9 százalékot ért el, míg a rádió 5,8 helyett 5,1 százalékos részesedéssel volt kénytelen beérni. Tízről 14,4 százalékra szánkázott viszont fel az online ágazat, míg a mozi 0,4 helyett 0,5 százalékon zárt. Ez utóbbi adatsor érdekessége, hogy a Carat napokban publikált adataihoz viszonyítva Magyarországon izmosabb aaz internetes és a köztéri piac, mint világszerte. Az előbbi 10,1, utóbbi 6,3 százalékkal veszi ki részét a globális költéséből. „Helyén van” a mozi is a maga fél százalékával, a lappiac, a tévé és a rádió azonban nálunk kisebb részesedést mondhat magáénak, mint nemzetközileg. A nemzetközileg mért 43,9 százalékos tévés arány 3,5, a 32,3-as sajtó-mutató 1,4, a 6,9 százalékos rádiós részesedés pedig 1,8 százalékkal magasabb a hazai rátánál.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2 napja

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.