2012. október 16.

ATL? BTL? CTL

Az ATL/BTL szétválasztás értelmetlenségéről mostanra nagyjából konszenzus alakult ki. De tudták, hogy az egész vonalhúzás a könyvelők műve volt?

Az ATL/BTL szétválasztás értelmetlenségéről mostanra nagyjából konszenzus alakult ki. De tudták, hogy az egész vonalhúzás a könyvelők műve volt?
Hídvégi Zoltán

Néhány éve már hallgatjuk a konferenciákon azokat az előadásokat, amelyek az ATL és a BTL területek mesterséges szétválasztását ostorozzák, s egy ideje valóban elmosódni látszik a vonal. Ezt a folyamatot árnyalta tovább Hídvégi Zoltán, az MPG ügyfélkapcsolati vezetője, aki az ATL/BTL kettősség több értelmezését mutatta be A hatékony kommunikáció napján, mindegyikről igazolva, hogy fenntartásokkal kezelendő. Ez azért is érdekes, mert a médiaügynökségeket, jelen üzleti modelljüket tekintve legalábbis, inkább a klasszikus ATL-világ részének szokás tekinteni - ám ez is változóban van.

Az előadásból kiderült például, hogy az '50-es, '60-as években az ATL/BTL megkülönböztetés még releváns volt - a könyvelők szempontjából. A két kategóriát ugyanis nem a marketingesek vagy a kereskedők találták ki, hanem a könyvelők. Így különböztették meg azokat a kommunikációs csatornákat, amelyek pusztán költséget jelentenek ("vonal alattiak"), s amelyek a költségeken túl bevételt (jutalékot) is hoznak ("vonal felettiek"). Mára azonban a "van jutalék"/"nincs jutalék" megkülönböztetés idejét múlttá vált, a piac működése átalakult.

Kapott később olyan értelmezést is a "vonal", hogya afölött a tömegmédia van, alatta pedig a rétegmédia. Ez sok szempontból megint csak leegyszerűsítő, mivel egy sor médiacég átnyúlik azon a bizonyos vonalon (pl. a Sanoma Media foglalkozik események szervezésével is), s akadnak kevéssé besorolható médiatípusok is (pl. kábeltévé). A vonalhúzás egy további kiindulópontja volt a média szempontú mérhetőség megléte vagy hiánya, amit szintén árnyalnak a legújabb módszerek, vagy éppen az elviekben mérhető médiumok körüli kutatási problémák.

Mint a médiaügynökségi szakember kiemelte: igazából csak a fogyasztó és az ő megfelelő elérése számít, a fogyasztót pedig a legkisebb mértékben sem foglalkoztatja, hogy őt ATL vagy BTL kategóriába sorolható kommunikáció szólítja meg. Szakmai szempontból tehát nem indokolt a  vonalhúzás, s ha már valamit kell kezdeni azzal a bizonyos vonallal, az leginkább a vonal átlépése lehet. Hídvégi Zoltán éppen ezen az alapon definiálta az MPG-t is CTL, azaz cross-the-line ügynökségként. Hozzátette: ez kb. ugyanazt jelenti, amit a szintén használt TTL (through-the-line) címke.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.