Andrea Piacquadio a világ legsikeresebb microstock fotósa: átlagosan 40 másodpercenként töltik le egy képét valahol a világban. Fotóival ő – és sikeres kollégái – akár a globális trendeket is képesek befolyásolni. A művésszel és Luigino Bottegával, Andrea személyes márkaépítési tanácsadójával a budapesti műteremlakásán beszélgettünk. A lakást átjárja a kreativitás: a falakon művészi képek, a sarkokban mindenhol kelléknek használható tárgyak a vívóruházattól a pedálos gyerekautón át a bakelit telefonokig és az antikvár könyvekig. Andrea a bolhapiacokon is gyűjti az inspirációt, bárhol jár is a világban.

Hogyan lett microstock fotós?

2007-ben kezdtem fényképeket feltölteni a Fotolia portálra. Ez volt az első, európai piacra dolgozó stockfotó ügynökség. Kezdetben nem sokat tudtam ennek a piacnak a működéséről, az első eredmények engem is megleptek.

Hogyan változott a piac az elmúlt évtizedben?

Nemzetközi szinten nagyon megnőtt a fotósok száma, a verseny és a színvonal is erősödött. Ma már sokkal nehezebb képeket eladni, mert nagyon sok a jó minőségben dolgozó fotós a microstock piacon. Viszont, mivel nem újdonság már, ezért a megrendelői oldalt sem kell oktatni a témában, mindenki ismeri a stockfotó-piacot.

Mi teszi a jó microstock fotóst? Más készségek kellenek hozzá, mint a hagyományos fotózáshoz?

Microstock fotósnak lenni véleményem szerint jobb, mert szabad vagy: nem kötődsz egyetlen ügyfélhez, ott dolgozol, ahol akarsz, azt alkotsz, amit és ahogyan akarsz. Csak laptopra, fényképezőgépre és netkapcsolatra van szükséged. A másik előnye, hogy ez a piac teljesen az érdemeken alapul: nem kell valakinek a barátjának lenned, hogy a jobb munkákat megkapd.

A szabadság mellett azért biztosan vannak olyan trendek, amelyek jobban mennek a piacon.

Annyira nem követem a trendeket, inkább kreatív vagyok. Az egyetlen, amire az elmúlt években figyelek, azok az ünnepi időszakok. Novembertől nagyon népszerűek a Mikulás-képek, tavaly az egyik fotóm igen sikeres volt. Az évente változik, hogy éppen milyen arcok a keresettek, de ezt kevésbé követem, inkább a saját ötleteimet valósítom meg.

Andrea legsikeresebb képe tavaly karácsonykor

Luigino: Ahogy külső szemmel meg tudom ítélni, Andrea nem követi, hanem teremti a trendeket. Olyan sikeres művész, hogy sokan már egy az egyben az ő képeit másolják, ugyanazt a beállítást, ugyanazokat a fényeket használják.

Ezen a piacon a kreativitás mellett az is fontos, hogy a képek hatékonyan közvetítsék az ügyfelek üzenetét, és ebben nagyon jók az eredményei.

Vége van annak az időszaknak, amit régen a stockfotó kifejezés jelentett, a „három vidám üzletember mosolyog egy chart előtt” típusú képeknek?

Néhány koncepció örökzöld. Viszont ahogy a trendek, a belső terek, a ruhák vagy a mobiltelefonok változnak, ezeket a képeket is újra kell alkotni.

Luigino: A microstock korszak kezdetén nagyon steril képek születtek. Andrea több művészetet vitt bele: a beállításokkal, a karakteres modellekkel, több utómunkával, a laboratóriumi tisztaság helyett egy kis sötétség, rendezetlenség hozzáadásával. Eleinte azt mondták neki, kizárt, hogy ezeket el tudja adni, de amikor beindultak az eladások, már az ő stílusát kezdték másolni. A látásmódja nagy lökést adott az egész piacnak. Ezen a területen is igaz, hogy ha nem próbálsz ki új dolgokat, nem nyitsz meg új kommunikációs csatornákat.

A budapesti lakás mellett hol vannak még bázisai?

Budapest mellett Berlinben, Milánóban és Máltán van stúdióm.

Miért jók ezek a városok microstock szempontból?

Nagyon jó a környezet, különböző okokból. Szépek az épületek és egységesek az utcaképek. Kedvező az időjárás, jók a fények. És nem olyan drágák, mint London vagy New York.

Fotó: Andrea Piacquadio

Azt követi, hogy hol és mire használják a képeit?

Ma már annyi képet adok el, hogy nem tudom követni a felhasználásukat. De sokszor írnak nekem, hogy látták valahol a képemet vagy egy-egy modellem felismerte magát a világ valamely pontján. Néha, ha tárgyalni megyek, az irodaházakban is visszaköszönnek a képeim.

Luigino: Egy statisztika szerint a világ valamely nagyvárosában élő személy átlagosan három képével találkozik egy nap hirdetéseken, kirakatokban, könyvekben, prezentációkban. Tényleg mindenhol ott van: évente 750 ezer képet ad el, és mindegyik egy-egy önálló kampány eleme lesz.

Arra vannak statisztikák, hogy mely régiókból töltik le a legtöbb képét?

10-12 ügynökséggel dolgozom, ezek közül 2-3 küld részletes adatokat. Jellemzően az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország a legjobb piacok. Az Egyesült Államok nagy piac, de a fényképeim stílusát inkább Európában értékelik.

Miért éri meg ennyi ügynökséggel dolgozni?

Ha több ügynökséggel dolgozom, több az értékesítési lehetőség is. Néhány vásárló a nagy ügynökségeket választja, néhányan a kisebbeket. Persze így több a munka a képek feltöltésével, kezelésével is.

Luigino: A microstock piac a kommunikáció új frontja. Az ügynökségek között egyre nagyobb a verseny a piaci elsőbbségért, mert egyre több az összeolvadás is. Az Adobe például egy éve 800 millió dollárért vásárolta fel a Fotoliát. Ezért sok mindent hajlandóak megtenni, hogy a legjobbakat magukhoz csábítsák.

Hogyan lehet innen továbbfejlődni? Mik a következő lépések?

Mindenki azt mondja, hogy a videó fogja uralni a piacot, de egyelőre még mindig a fényképek a legjobbak, és nincs is túl sok videótartalom. Az elmúlt néhány évben a stúdiófotózástól a szabadtéri fényképezés felé mozdult el a piac, ami teljesen más felszerelést, modelleket és tapasztalatot kíván, így az én munkám is sokat változik.

 

Luigino: A microstock piacot mintegy 20 fotós dominálja, ők adják el a képek legnagyobb hányadát. Ők időről időre összegyűlnek eszmét cserélni a trendekről, a jövőről. És azzal, hogy naponta globálisan milliárdnyi elérést produkálnak, bennük megvan a lehetőség, hogy befolyásolják a nemzetközi stílustrendeket, tudat alatti üzeneteket közvetítsenek.

 

Van már olyan márka, amelyik kihasználja ezt a lehetőséget?

Egyelőre nincs, de meggyőződésem, hogy az újságok, majd a bloggerek után a microstock fotósok lehetnek a következő véleményvezérek. A márkák közvetlenül nem szerepelhetnek a képeken, de színek, minták, formák igen. És néhány ilyen elem elültetheti a magokat.

Akár országok vagy városok is kihasználhatnák ezt.

Teljes mértékben, különösen, ha figyelembe vesszük a képek terjedési sebességét. Ráadásul egy fénykép feldolgozása, befogadása kevesebb időt és erőfeszítést követel a közösségi médiában, mint egy videóé.

 

Andrea Piacquadio Facebook-oldala itt érhető el.
A cikk szerzője Csillag Zoltán

Nézze meg Csillag Zoltán teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.


CSR-díjat nyert a Brit Kereskedelmi Kamara

4 órája

A nemzetközi elismerés célja, hogy kiemelje azokat az előremutató kezdeményezéseket, amelyek a brit üzleti értékeket követve támogatják a szervezet munkáját.