Kövess minket!

Marketing

Ami eddig volt, az még semmi

Sokszínű, számos különböző (szub)kultúrából érkező közönség előtt rendezték meg az Uniqa Biztosító első Money Lounge rendezvényét, melynek célja az volt, hogy párbeszédet kezdeményezzen és kérdéseket vessen fel a digitális átalakulásról és annak a pénzügyi-biztosítási szektorra gyakorolt hatásáról.

A digitális átalakulás megítélése legalábbis vitatott: Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus – szakmájából fakadóan is – inkább a „valódi”, személyes emberi kapcsolatok híve, és ennek megfelelően elsősorban a veszélyeket hangoztatta. Felhívta a figyelmet arra, hogy óriási egyéni különbségek vannak abban, hogy valaki használni tudja a technológiát, vagy a technológia használja őt. Dr. Karafiáth Balázs, a ma már mindshift coach-ként dolgozó egykori technológiai vállalkozó is azt emelte ki, hogy

a Szilícium-völgyi szakemberek legfőképp azt keresik, a különböző kognitív torzításokat kihasználva hogyan lehet függőséget okozni.

Állítása szerint ez mutatkozik meg olyan apró változtatásokban is, mint az Instagram bejegyzésmegjelenítési sorrendje, ami az időegység alatt beérkező várható kedvelések számát manipulálja.

Az optimizmus (realizmus?) hangját Bálint Viktor, a BnL Growth Partners ügyvezető partnere képviselte, aki az exponenciális gyorsulást jellemezve arra hívta fel a figyelmet, hogy

ami eddig volt, az semmi ahhoz képest, ami előttünk van.

A robotok ma már nem csupán összeszerelő üzemekben dolgoznak vagy épp pizzát sütnek, de a szellemi munka területén is diszrupciót okoznak. Ugyanakkor szerinte ez a vállalkozás új aranykorát is elhozza, hiszen ha van egy jó fogyasztói ajánlatunk, akkor minden más beszerezhető hozzá:

  • az online közösség négymilliárd fős globális piacteret jelent
  • minden iparágban minimális, vagy legalábbis egyre alacsonyabb a belépési küszöb
  • a technológia exponenciális fejlődése segíti a vállalkozásokat

Viszont a hagyományos iparágak kihívások előtt állnak: egy általa idézett kutatás szerint például az amerikai fiatalok 71 százaléka szívesebben beszél a fogorvosával, mint a bankjával.

Részben erre is reflektált Kurtisz Krisztián, az Uniqa vezérigazgatója, aki arról beszélt, hogy digitális átalakulás helyett új üzleti modellekre van szükség, amelyek átrajzolják az iparágakat. Nem termékeket, hanem digitálisan is elérhető szolgáltatásokat kell fejleszteni, amelyek a végfelhasználó igényeit sokkal inkább szem előtt tartják, mint a viszonteladó partnerekét. Erre példának hozta a külföldön tesztjelleggel működő, teljesen automatizált járattörlés-biztosítást, amelynél nem csupán a kötés történik emberi közreműködés nélkül, de kárigényt sem kell bejelenteni: ha a rendszer a FlightRadar adatai alapján érzékeli a járattörlést, a biztosítást megkötőknek automatikusan kiutalja a kárösszeget.

Amikor már minden fogyasztó zsebében ott lapul egy komplett filmstúdió, a márkámról kialakított képet pedig a marketingosztály üzeneteinél sokkal nagyobb mértékben határozzák meg a közösségi oldalakon kapott hozzászólások, akkor a transzparencia megkerülhetetlenné válik.

Ebbe az etikus működésen felül még a költségek átlátható kommunikálása is beletartozik. Ha nyitunk a visszajelzések felé, azzal sebezhetővé válunk, és ez nyit utat a valódisághoz, az igazi kapcsolatokhoz, egy új minőséghez – erősítette meg Karafiáth Balázs is. Az Uniqa esetében az ügyfelek és a munkatársak is pozitív példaként élték meg, hogy a biztosító az első órákban csatlakozott a Green Holiday utazási iroda csődje miatt kárt szenvedettek zárt Facebook-csoportjához, ahol óránként tájékoztatták az embereket a megoldás folyamatáról. Breuer Péter – egyetemista, a SquAD ügynökség vezetője a fiatal generációk nevében is megerősítette, hogy számukra fontos a bizalom, és ahogy ezt egymásnak – pl. a couchsurfing keretében – meg tudják előlegezni, és a közösségi médiában is valósi, értékes kapcsolatokat tudnak ápolni, úgy ez az irány a vállalatok számára is nyitott lehet. Bálint Viktor szerint a személyesség skálázhatósága kulcskérdés:

hogyan érhetem el, hogy ezrek vagy milliók érezzék azt, ismerjük őket – viszont mindezt átlátható módon, hogy ne idegenítsük el a fogyasztókat.

Ugyanez a kérdés áll a munkaerő vonatkozásában is: az Uniqa vezérigazgatójának nagy dilemmát jelent, hogyan lehetne házon belülre hozni az innováció kultúráját, hiszen míg nemzetközi szinten 1000 insuretech (biztosítási technológiai) startupnál és vállalkozásnál mintegy 40.000 felkészült szakember tevékenykedik, a nagy cégeknél mindössze 3000 K+F munkatársat foglalkoztatnak.

Az eseményt lezáró kerekasztal-beszélgetésen konkrét kérdésként felmerült a blockchain-megoldások ügye is: elvileg előfordulhat, hogy az elosztott információtároláson alapuló rendszerekre felépül majd egy olyan világ, amely visszájára fordítja az intézményesedés évszázados folyamatát, és újra a természetes személyek kockázatközösségévé teszi a biztosítást, ehhez azonban a szabályozói oldal változására is szükség van. Mindenesetre az a biztosító jár majd jól, aki a legjobb facilitátorrá válik a kockázatporlasztásban – mondja Kurtisz Krisztián.

(Az Uniqa vezérigazgatója a nyitóképen egy kalóz társaságában látható. Utóbbi azt a veszélyt szimbolizálja, melynek hatására 1807-ben megalakult az első hazai biztosító, a Rév-komáromi Hajózást Bátorságosító Társulat.)

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom