Marketing
Arculatot vált a teljes közmédia
Bár a látványos show-val tarkított arculatváltó eseményen nem volt mód újságírói kérdésekre, végül csak elcsíptük Böröcz Istvánt, az MTVA vezérigazgatóját, hogy megkérdezzük, mennyibe került a másfél éven át előkészített, eredetileg márciusban bemutatni kívánt új megjelenés, ami július végétől felváltja az MTI, a Duna TV, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió vizuális világát.
Böröcz István a nagy titokzatoskodás jegyében előzetesen meg nem jelölt témájú sajtóeseményre hívta ma reggelre az újságírókat, és néhány VIP-t, például Szalai Annamáriát, a médiahatóság elnökét, valamint az NMHH alelnökét, Mátrai Gábort. Továbbá Ákost, a nemrégiben állami elismerést kapott zenészt, akivel kapcsolatban egy-két zsurnaliszta azt találgatta, hogy ha már a Balaton Soundon úgyis elmosta a fellépését az eső, vajon része lesz-e a show-nak ő is. Nem lett. Illetve pont annyira lett, mint például Szalai Annamária, vagy bárki más a fotelokon ülő publikumból. Ugyanis az eleinte csak a halovány UV-lámpák által megvilágított, a Kunigunda útján lévő 1-es számú tévéstúdióban a szétszórtan elhelyezkedő kanapékon ülő résztvevők is szerepet kaptak: a fehér ruhát viselő hostessektől egy-egy, üvegben úszkáló halat kaptak, melyet a megfelelő jelre egy nagy akváriumba kellett önteni, illetve a nézők dolga volt az is, hogy a falról hirtelen lejövő kötéllel – szimbolikusan – felhúzzanak egy faládát. Ami alatt felsejlett egy kör.
Merthogy a közmédia új arculata a kör koncepciója köré épül. Például az MTV 1-es csatornájának logója mindössze egy fekete körre húzott függőleges piros vonalból tevődik össze.
 |
E mögé részletes magyarázatot is alkottak: „Az arculatot egy letisztult képi világ jellemzi, mely a természetből indul és a mindennapjainkból is merít. A négy őselem, a tűz, a víz, a föld, a levegő, vagyis az élet jelenik meg a szimbólumokban. A kör az ősi, szakrális jel a végtelen egység, a folyamatosság, a teljesség szimbólumaként évezredek óta jelen van az egyetemes emberi kultúrában, és megjelenik a LandArt koncepcióban is. A textúrába art deco elemek kerültek, melyek jól kiegészítik, ellenpontozzák a logó körgyűrű formáját és dinamikussá teszik az arculati elemeket”. Az eseményen kiosztott sajtóanyag egyébként külön is kihangsúlyozza, hogy a logók mintájára nagy méretben legyártott LandArt elemeket manipuláció nélkül örökítették meg. Azt is írták, hogy a közmédia új arculata „a rend, a kiszámíthatóság és az együttműködés korszakának kezdete, amely tiszteletben tartja a csatornák önállóságát”, de kiaknázza az együttlét előnyeit is, sőt egy meg nem nevezett „innovatív megoldással valamennyi néző szereplőjévé is válhat a műsoroknak”.
 |
| A stúdióban felállított LandArt elemek |
Böröcz István a rendezvényen arról beszélt, hogy az arculat egyben a közszolgálatiság megújulásának szimbóluma, mert a körben benne van a múlt, a jelen, és a jövő. Megígérte, hogy a jövőben jobban odafigyelnek majd az embereke, a nézőkre. Azt mondta, hogy a közszolgálat vezetőinek nem elsődleges szempont a nézettség, a reach, és a share, hanem az érdekli őket, hogy értéket közvetítsenek. A vezérigazgató azt hangoztatta, hogy az új arculat kialakításával, az értékek összehangolásával és a filozófiai alap megfogalmazásával új korszak, új fejezet indul a magyar közmédiában. Az öt nagy szervezet, az MTV Zrt., a Magyar Rádió Zrt., a Duna TV Zrt., az MTI Zrt. és a tartalomszolgáltató MTVA együtt, integrált formában hozta létre „Magyarország legnagyobb média portfólióját”.
A vezérigazgató azt mondta, hogy sikerült az arculatváltást másfél éven át teljesen titokban előkészíteni, ugyanúgy, ahogy például egy új telefont dob a piacra a gyártó. (Az MTI már tavaly októberben kiadta, hogy megújul a közmédia arculata idén március 15-re, majd a nemzeti ünnep tájékán is olvashattunk a közmédia arculatváltásáról, pontosabban arról, hogy a munka csúszik, és legkorábban júniusban jelenhetnek meg az új imázselemek. Az új logók egyébként a mai sajtótájékoztatót megelőzően kiszivárogtak a “médiafika” elnevezésű blogon.)
Bár a sajtóeseményen valamiért elfelejtettek szót adni a meghívott újságíróknak, hogy feltehessék kérdéseiket, sőt az arculat elkészítését lebonyolító Vida Zoltán is hiába ment fel a színpadra, végül nem mondhatott semmit, a Médiapiac mégis kíváncsi volt, mennyi közpénzbe került az új arculat elkészítése. Így némiképp ünneprontóként megkerestük a szendvicsasztalok mellett Böröcz Istvánt, aki ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az új arculat házon belül készült, és a már említett Vida Zoltán és csapatának munkájáról van szó, így alapvetően az ő bérükön és ennek járulékain kívül más költség az arculati elemek elkészítésével nem volt. Hogy ezek után a mai nagyszabású show, illetve az épület, a közvetítőkocsik, a csatornaazonosítók, a kamerák átmatricázása, a levélpapírok és a többi touch point lecserélése mennyibe kerül, azzal kapcsolatban Böröcz azt mondta, hogy elhanyagolható nagyságrendről van szó a költségvetési intézmény büdzséjéhez képest. További információval ezzel kapcsolatban nem tudott szolgálni.
 |
| Új arculati elemek között zajlik tovább az éhségsztrájk |
Az arculatváltás ténye egyébként nem hatotta meg a tavaly óta demonstráló Nagy Navarro Balázsék csapatát. A benti rendezvény idején is csendesen folytatták a már 226 napja zajló, úgynevezett „gördülővé” átalakított éhségsztrájkjukat a tévé bejáratától alig pár lépésnyire. Arról, hogy a székházba érkező Szalai Annamáriával esetleg volt-e alkalmuk a sajtóesemény alkalmával elbeszélgetni, nincs információnk. Viszont mint a képünkön is látszik, mostantól új arculati elemek között folytathatják tovább az akciójukat.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.