A női kisvállalkozók a piac egy különleges szegmensét képviselik, az erdélyi női vállalkozók pedig ennek a csoportnak egy még speciálisabb metszete. Másképp beszélnek, másképp alkotnak, és mást is árulnak. Nincs konkurenciaharc köztük, olyannyira, hogy nemrégiben marketingfókuszú egyesületbe tömörültek, ahová nem engednek be férfiakat, ahogy Facebook-csoportjukba sem. Mindezt egy tradicionálisan működő társadalomban, ahol a férfiak még mindig nem engedik a nőket a nagy pénzek közelébe, olykor még kezet sem fognak velük. Riport az asszonyok marketingjéről az országhatár másik oldaláról.

Czirjék Kati négygyermekes édesanya, egy nagy falu lelkészének a felesége. A tanítást és az anyaságot, valamint a lelkészfeleségek klasszikus feladatait hagyta félbe, hogy vállalkozást építsen. Ott hagynia ugyan nem sikerült, és a vállalkozás is csődöt mondott, de ez sodorta őt a marketing és az erdélyi vállalkozó nőket összefogó egyesület megalapítása felé.

„Akkor találkoztam először a marketinggel mint fogalommal és mint tevékenységgel, amikor food businesst építettünk angol piacra. Mivel mindent mi magunk csináltunk, a mély vízben kezdtem, ráadásul meglehetősen modern eszközökkel ismerkedtünk meg, mert az angol piac egy kicsit fejlettebb, mint az erdélyi. Ekkor döbbentem rá arra, hogy van érzékem a marketinghez, és szeretem is csinálni. Amikor ez a projekt lezárult, hazajöttem, és elkezdtem gondolkozni, hogy mihez kezdjek azzal a tudással, amit ott megszereztem” – mondta Czirjék Kati.

„Az első és legfontosabb különbség a nyugati és az erdélyi piac marketingje között a pénz, amit erre szánnak a vállalkozások – magyarázta. – Nyugaton már kisfilmekben gondolkoznak, mi pedig még mindig az írott szövegnél tartunk. Mi még csak most kezdünk rádöbbenni arra, hogy a marketingnek milyen hatalmas ereje van, és hogy vevőszerzés szempontjából milyen fontos eszköz. Az erdélyi piac azonban több szempontból is nagyon érdekes, például három nyelven kell kommunikálni. Magyarul, románul, és hogy a két nép biztosan értse egymást, angolul is.”

Kulturális jellemzők a marketingben

„Az erdélyi marketing jellegzetes vizuális elemekkel operál – fenyőfákkal és tulipánokkal –, mert ezzel valamilyen ősiességet próbál kifejezni, míg mondjuk az angol mindig eredeti, újszerű logót akar. Mi szeretünk az ősi motívumokhoz nyúlni, amelyek még élnek egyes szakmák – hímzés, bútorfestés – miatt, de ez vizualitásában mégis monoton.

Kommunikációban is eljutottunk már a termék dicséretétől odáig, hogy miért hasznos az a vevő számára, egy nyugati cég ugyanakkor már arról beszél, hogy hogyan készül az adott termék, és mit tesz hozzá a vevő életéhez.

A kilencvenes–kétezres években született városiaknak már szükségük van a történetekre, mert nem szerves része az életüknek, hogy hogyan keletkezett egy-egy termék. Mi annak idején minden nyáron festettük a kerítést és a kisszéket, ma viszont már van olyan workshop, ahol megtanítanak téged szeget ütni és egy kisebb bútordarabot lefesteni. A workshop értelme, hogy lásd, hogyan készül az, amit megvettél, de nagyon kevesen használják még Erdélyben ezt a unique selling pointot” – mesélt a változásokról Czirjék Kati, vagy ahogy a falujában emlegetik: a papné.

„Lehetnénk mi azok, akiknek életfáik és tulipánjaik vannak, hogy ha ezek egymástól különböznének. Sokan azonban spórolnak a grafikusi költségen, vagy barterben dolgoznak, ezért nincs kimunkálva úgy a termékek vizuális megjelenése, hogy az kellően különbözzön. Kérdés, hogy te külföldiként meg tudod-e különböztetni a tulipánt a tulipántól” – mondta el Czirjék Kati a Médiapiacnak. A Női Vállalkozók Erdélyben találkozóján egyébiránt mindenki kézzelfogható terméket mutatott be, alig akadt szolgáltatás, és bár zavar volt az arcokon, senki nem szégyellt előállni azzal, amit csinál.

Közösség a tradíciók és a jelenkor metszetében

„Nálunk minden szerepet vinned kell, hogy elismerjenek, és elfogadjon a társadalom, nem bocsátják meg neked, ha nem remekelsz minden téren. Az pedig minden közösségben kiderül, hogy kié a legjobb kalács és a legszebb liba. Ezek a nők nehezen tudnak visszatérni a munkaerőpiacra, és mivel pragmatikusan gondolkoznak, megpróbálják azt eladni, amiben igazán jók. Másrészt a közösségben nem vérre megy a harc, ami a vállalkozások méretéből is adódik, és mivel a kommunizmusból jövünk, nem lettünk még klasszikus, kapitalista alapokon szerveződő fogyasztói társadalom” – magyarázta a lelkészfeleség.

„Régen mondták, hogy ahhoz, hogy felnevelj egy gyereket, kell egy egész falu. Ahhoz, hogy működtess egy vállalkozást, kell egy egész háló. Abból adódóan, hogy hagyományos társadalomban nőttek fel, a nők teljesen másképp építik ezt a hálót. Mi tudjuk, hogy mindent akkor csinálhatsz jól, ha a többi nő segít neked, ez az egész előképe. Nem vállalkozóknak szánták őket, ezért ismeretbeli hiányosságaik is vannak.

Szükség volt egy helyre, ahol választ kaphatnak a kérdéseikre, anélkül, hogy bárki kioktatná őket.

Egy nő eleve nehezen osztja meg másokkal a bizonytalanságát, ehhez bizalmi kör kell” – mondta Kati, akinek nyelvszakos tanítóként a kommunikációs stratégiák a szívügye. Szerinte a női kommunikáció sokkal inkább az érzelmekre hat, kevesebb tényt közöl, és sokkal inkább problémákra adott válaszokból áll. A nyolcvanas években születettetek körében oly népszerű story tellingben is sokkal jobbak a nők.

„Nem tudjuk, hogy milyen a férfi és a női vállalkozók aránya Erdélyben, de azt látjuk, hogy az utóbbi két-három évben nagyot nőtt a számuk. Magyarország rendelt egy kutatást az anyából vállalkozóvá vált nőkről, aminek az lett az eredménye, hogy a nők megmaradnak kisvállalkozónak. Ennek az egyik oka, hogy több területen teljesítenek egyszerre, másrészt egy bizonyos szinten már számít, hogy nő vagy-e, vagy férfi, előfordul a mai napig, hogy nem fognak veled kezet, ami annak az árulkodó jele, hogy nem tekintenek rád üzleti partnerként. Ahhoz, hogy növekedj, a nagyokkal kell szövetkezned, nőként viszont nehéz a férfiakkal szövetkezni, mert nem fogadnak be, és olykor még meg is nehezítik a dolgod” – magyarázta Czirjék Kati.

A bárányok nem hallgatnak, hanem újrahasznosulnak

Kelemen Kinga háromgyermekes anyuka, aki használt gyapjúholmikból készít gyerekholmikat. Woollymania nevű brandje akkor született, amikor a harmadik gyermeke textilpelenkáihoz próbált pelenkavédő gyapjúkülsőt varrni.

„A Woollymania mellett egy másik csoportot is kezelek, egy néhány ezres közösséget, amelyben olyan anyukáknak nyújtunk segítséget, akik maguk varrják meg a holmikat. Ebbe a csoportba rengeteg energiát öltem, napi rendszerességgel posztoltam, megosztottam a tapasztalataimat, mert amit megosztasz, azt visszakapod” – magyarázta Kinga a közösségbe fektetett energia hasznosságát. Szerinte a női vállalkozók csoportjában az a jó, hogy senki sem torkolja le a másikat, ha föltesz egy kérdést, és nem konkurálnak egymással: mindenkinek van hely a piacon. Közösek a problémáik, és az elmagányosodástól is megmenti őket a jó hangulatú közösség. Csak női kliensei vannak, és mint mondja, csak női nyelven beszél.

„A vevőim a nyitottságomra, a kommunikációs stílusomra harapnak. Nincs üzleti fanyelv, póz, nyakkendő. Fáradt anyukák vannak, akik éjjel tizenegykor kommunikálnak. Én pedig belőttem egy egyre szélesedő piaci réteget: azon szülőkét, akik tudatosan keresik a kiváló minőséget és a fenntarthatóságot” – magyarázta üzleti modelljét Kelemen Kinga.

Langalettik a digitális zajban

Mátyás Adél sokáig úgy képzelte el, hogy az ő helye egy csinos kis irodában van, papírokat tologatva, gondolkodva. Mindig vonzotta azonban a kétkezi alkotás világa, ezért gyerekjátékok tervezésébe fogott.

„Nem tudatos választás volt, egyszerűen így alakult – mesélte. – A babák szeretete már egész kicsi koromtól kísér, és nagyjából öt éve merült föl bennem az a kérdés, hogy vajon tudnék-e én is babát készíteni? Majd amikor eljött a keresztfiunk születésnapja, elkészült a legelső Babra könyv. Varrótudásom roppant csekély volt, vagy talán semmi. Ennyi tapasztalattal vágtam bele, de idővel nagyon megszerettem a varrást, amit elképesztően kreatív és érdekes szakmának tartok.”

„A hosszú lábú Langalettik a kedvenceim, nyurga testük rugalmas, kecses, és mindenhova el lehet cipelni őket magunkkal. Talán azért is vásárolják meg a játékaimat, mert érzik, hogy szeretem őket. Zsigerből jön a kommunikáció, viszont vannak napok, amikor a muszáj az úr. Muszáj szakmai tartalmat posztolni, muszáj új platformokon is nyitni” – magyarázta Adél, aki úgy tapasztalja, hogy egyre több időt fordítanak keresgélésre az emberek, sokkal jobban megválogatják, hogy mit vásárolnak, és hogy azt kitől veszik meg. A közösségi platformokon szerinte könnyű kommunikálni, ha a potenciális vevőkhöz hasonló ember az eladó, de ezt egy weboldalon már nehezebb visszaadni. Ott a hitelességet már másként kell megjeleníteni, fontos, hogy szavak nélkül is látható legyen: a termékek értéket képviselnek. Mivel óriási a digitális zaj, többféle csatornán jelen kell lenni annak érdekében, hogy közel lehessen férkőzni a vásárlókhoz.

„Az első perctől kezdve brandépítésben gondolkoztam, még ha ez nem is volt teljesen tudatos lépés. Bohókás, játékos logót szerettem volna, ami könnyen megjegyezhető, és emellett gyerekbarát színében és formavilágában is. Ugyanakkor olyan, ami különbözik a versenytársakétól: azt akartam, hogy aki csak ránéz, azonnal tudja, ez egy Zacsika Szöszmöt játék – mondta Mátyás Adél. – A játékaimnak melegséget, jó emlékeket és különleges alkalmakat kell felidézniük a vásárlókban, mert visszatérők nélkül nem működhet egy vállalkozás, de brandet, márkát sem lehet építeni.”

Uzsonnászacskókkal a szeméthegyek ellen

Balázs Panna nem kevesebbet, mint a zero waste életstílust tűzte ki célul maga elé, így született meg a Greenmade. Kínálatában a mosható arctisztító korongtól kezdve az élethosszig használható uzsonnászacskóig rengeteg olyan termék megtalálható, amely kiváltja az eldobható verziót. Ritka kivételként terepről, az online marketing világából érkezett.

„Amikor házba költöztünk, észleltük, hogy könnyedén megtöltünk szeméttel egy 240 literes kukát. Hamar rájöttünk, hogy nem egy másik kuka a megoldás, hanem az, hogy kevesebbet szemetelünk. Ebből bontakozott ki az a küldetés, hogy másoknak is segítsek környezettudatos termékekkel” – kezdte Panna, aki most már két kisgyerekkel és óriási hittel küzd a pazarlás és a szeméthegyek ellen.

„Láttunk egy filmet egy vagány méhviaszos csomagolóanyagról, amit nagyon szerettünk volna kipróbálni, de csak Kanadából tudtunk volna rendelni. Így azonban amit visszaadtam volna egy természetbarát csomagolóanyaggal, azt elvettem volna a szállítással. Valamivel később fölmerült egy anyák alkotta csoportban, hogy ezt meg lehet itt is csinálni, így lett a méhviaszos csomagoló az első termékünk, és ezzel elindult egy lavina. Soha többé nem kellett azon gondolkoznom, hogy mit is gyártsak, mert a vásárlók igényei hozták az ötleteket” – ült le Balázs Panna az előadása után, arcán mosoly, kezében az egyik uzsonnástasakjában szendvics.

„Erdélyben két párhuzamos közösség él együtt, és ezek a világok gyakran nem is tudnak egymásról. Mi Marosvásárhelyen nagyon sokat teszünk azért, hogy szelektíven gyűjthessük a szemetet. Fogalmunk sem volt ugyanakkor arról, hogy a szomszédjaink egy ugyanilyen román csoportban ugyanilyen kezdeményezéssel kínlódnak. Van egyfajta fal közöttünk, amit én akkor tapasztaltam meg, amikor kézműves termékeket próbáltam eladni. Amikor a Facebookon áttértem a kétnyelvű posztokra, a magyar változatot vettem előre, de ez elijesztette a román vevőket, nem görgettek le. Amikor pedig a román szöveget írtam előre, akkor a magyarok nem görgetett le a magyar nyelvű posztig. Most a Facebookot magyar, a románok körében sokkal népszerűbb Instagramot pedig román nyelven használom, így mindenki boldog” – mondta Balázs Panna, aki elhagyta a tipikus erdélyi, székely motívumokat, mert annak, amit árul, mindenki számára fogyaszthatónak kell lennie. Vásárlói ugyanakkor mégis egytől egyig ugyanabból a körből kerülnek ki.

„Sokakat indít el az anyaság a vállalkozói lét felé, mert ez egy akkora váltás az életben, hogy más területekre is óriási hatással van. Én kiváltságos helyzetben vagyok, mert a vásárlóim nagy része hasonló hozzám: erdélyi, kisgyerekes nő. Ugyanabban a cipőben járunk, ezért nincs kommunikációs stratégiám, csak brutálisan őszinte vagyok a hétköznapokkal kapcsolatban” – árulta el Balázs Panna.

Címkék: gazdaság marketing


Kutatást készített az IKEA

1 napja

A magyarok 61 százaléka szerint a magáncégeknek aktív szerepet kell vállalniuk a zöld megújulás népszerűsítésében.