Marketing
Automatizálnának az SAP startupjai
Évről évre SAP alkalmazottak ezreit vonják be világszerte az SAP Intrapreneurship programba, arra ösztönözve őket, hogy vállalkozási és termékfejlesztési ötleteiket az SAP keretein belül futtassák fel önálló startuppá.
Jó néhány olyan népszerű alkalmazás fut önállóan, vagy az SAP platformjainak részeként, amikről nem gondolnánk, hogy eredendően egy SAP dolgozó fejéből pattantak ki. Ilyen többek között a 2016-ban indult Ruum nevű, csapatmunkához ideális projektmenedzsment alkalmazás, vagy éppen a tavaly debütáló Spotlight, ami programhasználati jellegzetességek elemzésével derít fényt a felhasználókat visszatérően bosszantó hibákra, vagy ad javaslatot repetitív munkafolyamatok automatizálására.
Az Intrapreneurship program intézményesített keretet ad a belső kezdeményezések ösztönzésétől, az ígéretes ötletek megtalálásán és kiválasztásán át a teljes inkubációig és az anyagi fedezet biztosításáig terjedően, akárcsak a hagyományos startupvilágban.
Idén újabb 30 kezdeményezés indulhat el a termékfejlesztés útján, miután az elmúlt 8 hétben több körös belső tájékoztatási, képzési és kiválasztási procedúrán mentek keresztül. A több ezer munkavállalót megmozgató, világszerte mintegy 80 eseményen összesen 220 pályázatot dolgoztak ki és adtak be a dolgozók, és ebből választották ki az idei 30 projektet.
Alapvetően bármilyen fejlesztési ötlettel lehetett pályázni, így a kiválasztottak köre is eléggé széleskörű. Mindazonáltal kirajzolódnak bizonyos trendek, hogy mi az, ami igazán foglalkoztatja az SAP háza táján a dolgozókat.
Számos kezdeményezés célozza valamilyen folyamat automatizálását, legyen szó szerződések generálásáról, beszállítói hálózatok vizualizálásáról, dokumentumkezelésről és -megosztásról, beszerzési tenderkiírásokról, rendszeresen ismétlődő üzleti előrejelzésekről, dolgozói munkatervek személyre szabásáról.
Ugyancsak népszerűek a különböző adatbázisok és eddig kiaknázatlan adatvagyonok feldolgozásával nyert üzleti célú alkalmazás-ötletek. Itt jobbára a fogyasztói vásárlásokból, üzleti tranzakciókból, vállalati beszerzésekből kinyerhető minták feldolgozásáról és abból értékes következtetések levonásáról van szó. Akad pályázó, aki korábbi vásárlásaink alapján ajánlana útvonalat, másik pályázat pedig éppen a bejárt útvonal alapján javasolna új polcrendet, megint mások pedig eleve a polcokra kerülő termékek fogyasztói fogadtatásában keresne kiaknázható tanulságokat.
Felhasználói szempontból nagyon ígéretes, hogy több pályázat is szól az alkalmazások – elsősorban persze üzletviteli szoftverek – kezelhetőségének javításáról, jobbára a manapság divatos – és az SAP berkein belül pedig különösen népszerű – „no code” és „design thinking” jegyében. Ennek lényege, hogy programozói háttértudás vagy műszaki véna igénye nélkül, úgymond „bolondbiztosan” lehessen beállítani, paraméterezni, kezelni olyan szoftvereket, melyekhez régebben vaskos felhasználói útmutatók tartoztak, és üzembiztos használatukat akár hosszadalmas tanfolyamokon lehetett csak elsajátítani. A cél, hogy az összetett irodai alkalmazások is ugyanolyan magától értetődőek, könnyen kezelhetők legyenek, mint a telefonjainkra kedvtelésből letöltött appok. A titok általában a felhasználóbarát kezelői felületek kialakítása, az intuitív vezérlési útvonalak megtervezése, ez azonban az új pályázatokban rendre kiegészül a mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással. Ezzel a megközelítéssel olyan menürendszerek és kezelőfelületek is kialakíthatók, amelyek használata közben az ember már szinte azt érzi, hogy olvas a gondolataiban a szoftver, hiszen mindig pont az esik kézre, az jelenik meg választható opcióként, és olyan külalakban, amire az adott felhasználónak éppen szüksége van. Nem véletlen, hogy a legerősebb visszhangot kiváltó tavalyi Spotlight is már ezt a területet célozta, és a technológiai lehetőségek bővülésével még újabb utak nyílnak az ezirányú innováció előtt.
 |
Noha magyar pályázat idén nem jutott be az Intrapreneurship kiválasztottjai közé, a szervezet által inspirált innováció a magyar SAP-ben is jelen van. Tavaly óta többedszer zajlik sikerrel a Hack2Sol rendezvénysorozat, a karantén ideje alatt most kivételesen online formában prezentálták a versenyzők a szoftver prototípusaikat. A Hack2Sol jellegzetessége, hogy az SAP partnercégeit, a rendszerintegrátorokat vonja be és ösztönzi újítások kidolgozására és bemutatására. Az automatizálási megoldások itt is népszerűek voltak. Az Innovative Software for Business IT Kft. képviselői olyan alkalmazást mutattak be, mellyel külföldön rekedt turisták, utazók kaphatnak naprakész utazási információkat mobilkészülékükön keresztül. A Grepton Zrt. a NAV-nak beküldendő számlák adminisztrációjának automatizálásához készített egyedi fejlesztést ügyfelei számára. A Konzorcia Kft. egy gyógyszergyár termékelőállítási és raktározási feladataihoz tervezett a vényköteles termékek dobozaira feltüntetendő kódok generálását és termékhez rendelését lebonyolító modult. Az EasyWay Systems Kft. a napon belüli giro megjelenéséhez időzítve fejlesztett a bankok közötti tranzakciókat figyelő, a pénzmosást a jellemzői alapján felismerő és kiszűrő monitoring rendszert. Ugyancsak monitoring a célja a Onespire Zrt. fejlesztésének, ők SAP S/4HANA és ERP vállalatirányítási rendszerek működésében fellépő szűk keresztmetszetek felderítésére és a terhelés kiegyensúlyozására hoztak szoftveres megoldást – írják.
„A magyar Hack2Sol ugyan nem formális pályázati rendszer, hanem inkább a tudásmegosztást segítő workshop jellegű rendezvénysorozat, mégis fontos szakmai fórum az SAP-nek, és disztribútorainak, ráadásul az együttműködést is erősíti. A résztvevők mindig a valós üzleti életből vett, megoldandó ügyfélesettel vagy problémával érkeznek, mi pedig új technológiákra való oktatással és szakmai mentorálással segítünk nekik, hogy 2 hét alatt ők maguk fejlesszenek működő prototípust az adott kihívásra” – magyarázza Faluvégi János, az SAP Hungary presales szakértője, a Hack2Sol házigazdája.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.