Marketing
Az egyik legjobb ügyfélélmény a Generali kárrendezése
A Generali Biztosító kárrendezési fejlesztéseivel bekerült a Develor Legjobb Ügyfélélmény Projekt Díj 2017-es kiemelt pályázatai közé.
A Generali Biztosító lépést tart a trendekkel: stratégiájának középpontjában az ügyfélélmény növelése, illetve az ezt támogató innovatív fejlesztések állnak. Ennek is köszönhető, hogy kárrendezési fejlesztések projektjével idén bekerült a Develor Legjobb Ügyfélélmény Projekt Díj 2017-es kiemelt pályázatai közé. Az elbírálás legfontosabb szempontja az volt, hogy a projekt mérhető, fenntartható pozitív hatással bírjon az ügyfélkiszolgálás szintjére és az ügyfélélményre.
Gyorsaság
A vállalat hosszú távú sikerét az egyszerűbb, okosabb és gyorsabb működésben látja, amelynek kulcsa az ügyfélközpontúság . Ennek alapja a már két éve, nemzetközi szinten működtetett ügyfélelégedettség-mérési rendszerük, amelynek keretében az elmúlt időszakban több mint 43 000 Generali-ügyfél töltötte ki kérdőívüket, és több mint 5000 ügyfél véleményét telefonon is kikérték. Az így kapott visszajelzések mentén 20 fejlesztés realizálódott a biztosítónál.
Az ügyfelek számára legfontosabb szempontok között találjuk a kárrendezési szolgáltatás átfutási idejét, illetve a kommunikációt: az időben érkező, egyszerű és érthető tájékoztatást.
Az ún. real-time kárkifizetés a lakossági vagyonbiztosítások és gépjárműkárok esetében lehetővé teszi a gyors átfutási időt. Így ugyanis a biztosító kárszakértője már a szemle során, egyszerű megítélésű esetekben akár rögtön, a helyszínről elindíthatja a kárkifizetést, ami ebben az esetben pedig már a kárfelmérést követő pár órán belül meg is érkezhet az ügyfél számlájára. 2016-ban több mint 27 000 kifizetést teljesített így a Generali, míg 2017 első negyedévében ez a szám már közel 50 000 volt.
Személyesség és digitalizáció
A Generali igyekszik megfelelni a különböző generációk eltérő igényeinek, mert míg például egy chatfunkció már alapelvárás a fiatalok körében, addig változatlanul markáns az igény a telefonos, személyes ügyfélkiszolgálásra is.
Éppen ezért call before write fejlesztésük a korábbi, írásos kommunikációt megelőzve, vagy akár kiváltva telefonos beszélgetés során osztja meg az ügyféllel a legfrissebb információkat, akinek így egyből lehetősége van kérdezni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a személyes kommunikációnak köszönhetően az érintettek elfogadóbbak, megértőbbek egy számukra kedvezőtlen, vagy a várakozásaikhoz képest kedvezőtlen döntés esetén is. Hasznos a service follower szolgáltatás is, amelynek keretében a vagyon- és gépjármű-kárügyek kapcsán az ügyfelek e-mailben kapnak tájékoztatást a kárrendezési folyamatról, annak státuszáról.
A digitalizáció fontosságát a biztosító számai is alátámasztják: a társaság tavaly év végén megújult honlapjának statisztikái szerint 120 százalékkal több befizetést, 15 százalékkal több kárbejelentést és 20 százalékkal több bizonylatkérést intéztek az ügyfelek online. Emellett 5 százalékkal emelkedett a telefonon keresztül történő ügyintézések száma.
Az innováció jegyében a Generali egy úgynevezett Hackathon rendezvényén mozgósította munkatársait további fejlesztésre, innovatív megoldások előkészítésére. A nyertes pályázat egy, a tanácsadók és ügyfelek kapcsolattartását hatékonyan támogató chatbot-megoldás lett, amit meg is valósítanak.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.