2013. október 18.

Az élelmiszerek vásárlásán is spórol a magyar

A magyarok 77 százaléka változtatni kénytelen vásárlási szokásain az élelmiszerárak-emelkedésekor.

Az áfa 27 százalékra történő emelése, a gyenge forint és a világpiaci tendenciák miatt jelentősen emelkedtek Magyarországon az elmúlt években az élelmiszerárak, ezért is különösen aktuális a Nielsen legújabb piackutatása, mely azt vizsgálta, hogy egy élelmiszerár-emelkedésre hogyan reagálnak a magyarok. A konklúzió: a fogyasztók 77 százaléka ilyenkor változtatni kénytelen vásárlási szokásain. Akár a tízórain vagy az uzsonnán is takarékoskodunk, vagy kevesebb ruhát veszünk.

A magyar fogyasztók 77 százaléka azt mondja, ha emelkednek az élelmiszerárak, akkor változtat vásárlási szokásain. Legtöbben a főétkezések közötti falatozásokkal kapcsolatban, új ruházati cikkeknél és az otthonon kívüli étkezésnél spórolnának. Többek között ezt tárta fel a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat kutatása az élelmiszerek drágulásának következményeiről.

Úgy is befolyásolja az élelmiszerek drágulása a magyar fogyasztókat, hogy 40 százalékuk azt mondja, ritkábban megy vásárolni. Arányuk hasonló a vizsgált huszonkilenc európai ország átlagához. Egy-egy vásárlás alkalmával pedig a válaszadó magyarok 67 százaléka kevesebbet költ. (Itt az európai átlag 56 százalék).

Rosszul viselik a magyarok az élelmiszerárak emelkedését
Rosszul viselik a magyarok az élelmiszerárak emelkedését

Ami a vásárlások helyszínét illeti, az élelmiszerárak növekedése miatt többször megy diszkontba a magyar megkérdezettek 37 százaléka, szupermarketbe 23, hipermarketbe pedig 22 százaléka. Piacot említ 19, lakóhely közeli boltot 11 százalék, ebben az összefüggésben.

- Az élelmiszerárak emelkedése majdnem mindenkit érzékenyen érint - mutat rá James Russo, Nielsen globális fogyasztói kutatásainak szenior elnökhelyettese. – A kínálati oldalon fontos, hogy a vállalatok döntéshozói meg tudják határozni, mely termékek állóképessége nagy, és melyek sebezhetőek. Hiszen a fogyasztók az üzletek polcai előtt állva kompromisszumokat kötnek, és határozottan döntenek arról, hogy mit vegyenek meg, és mit ne. Szintén ez a helyzet, amikor a fogyasztók igyekeznek büdzséjükből minél többet kihozni. Keresik pénzükért a legkedvezőbb értékeket, és a gyártóknak szükséges megkeresniük azokat a kereskedőket, akik kielégítik a vevők új igényeit.

Ha az ennivaló többe kerül, akkor a magyar megkérdezettek közül legtöbben tízóraira vagy uzsonnára költenének másként (61 százalék); új ruhára saját részükre (55); otthonon kívüli étkezésre (39); italok otthoni fogyasztására (38); tevékeny pihenésre és szórakozásra, mint például koncert, film vagy színház (34); kommunikációs szolgáltatásra, például mobil- és vezetékes telefonra, internetre, kábel tévére, stb., (34); mindennapi rutin közlekedésre, mint autó, ingázás, stb. (33).

Említést érdemel, hogy amíg a válaszadók 55 százaléka saját öltözködésére költene másként, addig a gyerekeknek szánt ruházati cikkekre csak 10 százalékuk csökkentené kiadásait.

A változó vásárlásokkal kapcsolatban James Russo így nyilatkozik: - Még a hagyományos kereskedelem dominál a legtöbb országban, és az alapvető élelmiszereket a fogyasztók mindennapos vásárlásaik során szerzik be. Amikor az élelmiszerek drágulnak, és amiatt a vásárlók képtelenek több árut tenni a kosarukba, akkor piaci szereplők számára az jelent kihívást, hogy új márkákat, új termékeket tudjanak bevezetni az üzletekbe.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2 napja

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.