Kövess minket!

Marketing

Az emberek sebezhetőbbek, mint a technológia

Dave Kinggel, a Digitalis online hírnévmenedzsment ügynökség vezérigazgatójával a 4. PR Akadémián tartott előadása előtt beszélgettünk arról, honnan számíthatnak a vállalatok támadásra, hogyan csökkentheti a kockázatokat a technológia és a HR osztály, és mit lehet tenni, ha mégis rossz hírekkel van tele a kereső a cégünk kapcsán.

Mit gondol, a kibertér veszélyesebb hely ma, mint korábban volt?

Nem hinném, hogy maga a kibertér veszélyesebbé vált volna, viszont a veszélyekkel kapcsolatos tudatosság szintje növekszik. Az elmúlt 15 év folyamán az emberek és a vállalkozások is online dokumentálták az életüket, rengeteg személyes adatot osztottak meg, elsősorban a közösségi médiában. A bűnözők már 15 éve is hasznosították a közzétett információkat, azóta azonban két dolog megváltozott: a bűnözők kifinomultabbak lettek, az egyének és a szervezetek viszont remélhetőleg egyre jobban ismerik a kockázatokat. A problémát az jelenti, hogy túl későn kerültek ennek tudatába, mivel az adatok többsége már elérhető. A bűnözők a láthatatlan weben (deep web), a nem indexált hálózaton bányásznak az információk között, legyen szó az igazgatóság tagjairól, az őket körülvevő emberekről, családtagokról. Vagy azt tervezik, hogyan hajthatnak végre fizikai támadást, vagy olyan morzsákat keresnek, amelyek segítségével elérhetik a titkárnőt, a házastársat vagy a tizenéves gyereket és számukra tökéletesen testre szabott, az érdeklődési köreiknek megfelelő adathalász (phishing) emailt küldhetnek. Ha ezt egy ismerős nevéről kapják és rákattintanak a benne lévő rosszindulatú programra, máris kibertámadásnak tehetik ki a céget.

Az elmúlt évek összes nagyszabású kibertámadása Amerikában és az Egyesült Királyságban erről a social engineering-ről szólt, nem pedig a technikai trükkökről.

Azt gondolom, hogy elkezdtünk felzárkózni a fenyegetéshez, de ez nagyon lassan történik.

Mely vállalatok, szegmensek aktívak már a kérdésben, és melyek azok, amelyeknek sokkal éberebbeknek kellene lenniük?

Egy éve a YouGov segítségével folytattunk nagyszabású kutatást arról, hogy a szervezetek dolgozói mennyire látják át a nyilvánosságra hozott információk jelentőségét és az általuk hordozott veszélyeket. Megkérdeztük azt is, kaptak-e képzést a munkáltatójuktól a témában. Az eredmények alapján nagyon kevés a hasonlóság az egyes szektorokon belül. Ami érdekes, hogy a fiatalabb cégek, a kisebb cégek, és – nem meglepő módon – a technológiai vállalkozások bizonyultak a legjobbnak a veszélyek megértésében, míg a nagyvállalatok szinte kivétel nélkül rosszabbul teljesítettek.

Hogyan tudja felhívni a figyelmet ezekre a veszélyekre, miközben a saját cégét reklámozza?

A szájmarketingre hagyatkozunk. A Digitalis szolgáltatásait jogászok, magán biztonsági és nyomozó cégek, valamint PR-ügynökségek ajánlják az ügyfeleiknek, ha nehézségeik támadnak. Ami a probléma megismertetését illeti, annak része, hogy a vezérigazgató a CTO-ra (technológiai/műszaki igazgató) hagyatkozik a kiberbiztonság kérdésében. Viszont a vezető egyrészt nem érti a CTO által használt nyelvet, miközben egyre több pénzt kérnek tőle. Másrészt a kiberbiztonság ugyanolyan, ha nem nagyobb mértékben a humán erőforrás felelőssége, mint a technológiai vezetésé.

Most azt próbáljuk megértetni a nagy cégek igazgatóságaival, gyakran Londonban vagy New York-ban jegyzett csúcsvállalatokkal is, hogy hiába költenek vagyonokat tűzfalakra, a hálózati anomáliák figyelésére, vírusvédelemre, ha nem képzik a munkavállalóikat arra, hogyan is néz ki egy támadás, ami gyakrabban indul humán-, mint technológiai oldalról.

Ezt az üzenetet kell átadnunk.

Vagyis nem csak a CEO-nak, de a HR igazgatónak is szót kell értenie a CTO-val?

Teljes mértékben. Ez közös felelősség. És nem elegendő a megértés: ezt követően közösen kell kidolgozniuk a folyamatokat a munkavállalók bevonására és képzésére.

Hogyan tudják ebben a folyamatban segíteni a vállalatokat?

A Digitalis először is segít felmérni, hogy melyek a cég koronaékszerei, honnan várható a támadás és hogyan fogják majd felhasználni a nyilvános információkat és az embereket. Átkutatjuk a láthatatlan webet, mintha magunk is social engineeringet végeznénk. Feltérképezzük a támadási felületeket, az igazgatóság tagjait, a családjukat, barátaikat, mindent, ami velük kapcsolatban fellelhető, és elmondjuk, hogyan használnánk ezeket a cég ellen. Ezt követően összeállítunk egy tervet a lehető legtöbb veszély kiküszöbölésére.

A másik fontos terület, ahol segítjük a szervezeteket, az online hírnév védelme: ha már megtörtént a támadás, gondoskodni kell róla, hogy az ne rombolja le a társaság reputációját. A technológiánk abban nyújt nagyon értékes segítséget, hogy a világszerte használt keresők profiljaiban a márkáról, a szervezetről, a vezetőkről szóló, különböző nyelven megjelent hírek friss és pozitív képet mutassanak, ne pedig a múlt héten vagy tavaly történt problémát sugározzák.

Ez az a pont, amelyben együttműködnek a PR-ügynökségekkel?

Így van, leggyakrabban tőlük érkezik a felkérés, ugyanis az ügyfél nekik teszi fel a kérdést: hogy lehet az, hogy ez a régi, negatív hír áll a Google találati listájának élén, ha azóta a PR-csapatuk már ötven jó hírt is közzétett? Hogyan lehetne ezt kiegyensúlyozni? Ebben segít a technológiánk. Mi nem csinálunk PR-t, nem készítünk új tartalmat, viszont gyakran szorosan együttműködünk az ügynökségekkel, hogy a lehető leggyorsabban előálljon egy komplex, integrált csomag a friss, pozitív hírekből.

Hogyan lehet elsüllyeszteni a régi rossz híreket, ha azok annyira jól dokumentáltak, hogy a keresési listák élére tudnak kerülni?

Úgy tapasztaltuk, hogy a Google szűrési rendszere a negatív történeteknek segít az előre kerülésben. Az algoritmusuk több mint 200 faktort vesz figyelembe a rangsorolásnál, de ezek közül messze a legfontosabb az adott tartalom által generált érdeklődés, legyen az tweet, like vagy más blogon elhelyezett link.

Két, egyebekben teljesen azonos hír közül a negatív fog sokkal jobban teljesíteni.

Erre bizonyíték a Daily Mail is: a szenzációhajhász címek adnak el, a rossz hírek érdekesek az emberek számára, ezek kapnak egyre több linket és emelkednek fel a keresőkben. Meggyőződésünk, hogy mindenkinek menedzselnie kell az online hírnevét, különben öt év múlva még rosszabbul fogunk kinézni, mint most. A mi technológiánk 156 tényezőt elemez a keresők algoritmusából, felméri az online képet és javaslatokat tesz a pozitív hírek profiljának javítására.

Vagyis linkeket is tud építeni a jó hírek számára?

Természetesen, ráadásul mindezt erősen adatalapon teszi. Ha egy hírt hárommillió link emel fel, akkor mindet kielemzi: milyen földrajzi területen, milyen típusú oldalon jelent meg.

Ennek kapcsán felmerül: milyen régiókban vannak jelen?

Az üzletünk és az applikációnk globális. A központunk Londonban van, de ügyfeleink vannak a Közel-Keleten, Afrikában, Amerikában és Ázsiában is – Magyarországon egyelőre nincsenek. A szolgáltatásunk nyelv-, terület- és keresőmotor-semleges: a Google mellett a kínai Baidun és az orosz Yandexen is működik, minden karakterkészlettel.

Versenytársakkal hogyan állnak: nagy a tolongás az online reputációs üzletben?

Ilyen technológiával, a felső piaci szegmensben csak mi dolgozunk, és ezt az üzletben töltött nyolc év után meglepőnek is tartom. Biztos vagyok benne, hogy meg fog jelenni a konkurencia, hiszen a belépési korlátot csak a technológia képezi, miközben információbiztonságra tíz éven belül minden márkának elkülönített költségvetése lesz.

Minden márka ki van téve annak, hogy komoly károkat szenvedjen olyan kommentek miatt, amelyek egy tíz évvel ezelőtt rosszul kezelt ügyből származnak, vagy akár teljesen rosszhiszeműek és téves információkon nyugszanak.

A mai nap témája az álhírek terjedése volt: gondolom, egy álhír ugyanolyan káros lehet, mint egy rossz hír.

Az álhír-jelenség lenyűgöző, de nem meglepő. Az internet üzleti modellje támogatja azokat az egyéneket, akik a szobájuk magányában szenzációs címeket kreálnak, de a fogyasztói piacon is gond van. A mai online közönség olyantól olvas és fogad el orvosi tanácsot, akinek ehhez semmilyen képzettsége nincs. Ehhez képest nem meglepő, hogy álhíreket is elhisznek. Az a mi üzletünket is érinti a jelenség kapcsán, hogy a technológiai óriások algoritmusokat alkottak az álhírek visszaszorítására, és a keresőkben a nagy médiamárkák tartalmai egyre jobb pozíciót kapnak a független blogokkal szemben. Kíváncsi leszek, hogy idővel a fogyasztói viselkedésben is megfigyelhető lesz-e egy hasonló elfordulás az álhírektől, és a hagyományos, a tényeket ellenőrző médiumok újbóli felértékelődése.

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom