Az Új Nemzedék Központ megbízásából 2016-ban ötödik alkalommal készítették el a négyévente lefolytatott Magyar Ifjúság Kutatást a Társadalomkutató Kft. és a Kutatópont. A 8000 magyarországi és 4000 határon túli 15-29 éves magyar fiatalból képzett reprezentatív minta megkérdezésével készült felmérés gyorsjelentéséből most elsősorban a média számára fontos eredményeket ismertetjük.

A 15-29 éves korosztály létszáma mintegy 1,7 millió fő; 29 százalékuk esik a 15-19, 35 százalékuk a 20-24, 36 százalékuk pedig a 25-29 éves korcsoportba. 68 százalékuk városokban él (Budapesten 15%). 48 százalékuk dolgozik, 34 százalékuk tanul, további 6 százalék pedig munka mellett folytatja tanulmányait. A korcsoport 10 százaléka házas, további 16 százalékuk élettársi kapcsolatban él. Mindössze 24 százalékuk költözött el otthonról, ezen belül 17 százalék saját lakásba. Egyre többen beszélnek valamilyen idegen nyelvet, jelenleg már 73 százalékuk, nyelvvizsgával azonban csupán 31 százalékuk rendelkezik, ez utóbbi érték stagnálást mutat 2012-höz képest.

A fiatalok szabadidős terei és tevékenységei alapvetően nem változtak a korábbi megkérdezéshez képest, továbbra is a képernyős elfoglaltságok dominálnak, a kulturális terek látogatottsága alacsony. A fiatalok 87 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel (85% pedig okostelefonnal, melyek 70 százalékához tartozik internet-előfizetés); az „always on” netezők a sokaság 24 százalékát teszik ki, további 43% naponta többször, 21% pedig naponta csatlakozik a hálózatra. Az internet-ellátottság terén szociodemográfiai jellemzők mentén jelentős különbségek vannak az országban. A regionális fejlettséggel párhuzamosan növekszik az ellátottság is. A nyugati országrész és a központi régió kiemelkedő eredményt mutat, de az Észak-Alföld és Észak-Magyarország erősen elmarad az országos átlagtól. A településméret növekedésével növekszik a számítógép- és internet-hozzáférés a fiatalok otthonaiban. Míg életkori csoportokban a különbségek nem jelentősek, addig az iskolai végzettség alapvetően meghatározza a számítógép és internet-hozzáférést. A választóvonal az alap és középfokú végzettségűek között helyezkedik el. Az alapfokú végzettségűek otthonaiban lényegesen kisebb arányban van jelen a számítógép és az internet.

A 15-19 éves korcsoportban az internetezés-számítógépezés már fontosabb programmá vált, mint a televíziózás (hétvégén 76, hétköznap 75 százalék netezik, míg a tévézők aránya 68, illetve 69 százalék), míg 20 éves kor felett a televízió kezd dominálni. A napi szintű televíziónézés és internetezés közül viszont már egyértelműen az utóbbi vált fontosabbá, aránya 88% a 66 százalékkal szemben.

A megkérdezettek ötöde gyakran néz televízióadást a televíziókészülék mellőzésével, harmaduk a videotartalmakat zömmel nem lineáris televízióadás formájában fogyasztja. Leginkább a 15–19 évesek használják ki a korszerű technika nyújtotta lehetőségeket. Esetükben 37 százalék azok aránya, akik számítógépen vagy laptopon, esetleg notebookon néznek videotartalmakat, okostelefonon pedig 10 százalékuk. Internetes csatlakozásra alkalmas televíziókészülék minden negyedik 15–29 éves fiatal otthonában van jelen.

A csetelés, Facebookozás a legfiatalabbak körében a legintenzívebb (69 százalék teszi ezt hétvégén, 65 hétköznap), míg a 20-24 évesek körében 60 és 59%, a 25-29 éveseknél pedig 45 és 44% ez az arány. A korosztály 79 százaléka tagja valamely közösségi oldalnak, és érdekesség, hogy 5% azok aránya, akik már leiratkoztak ezekről. Magyarországon magasan a Facebook vezet az oldalak között, a napi használat aránya 78%. Jelentős lemaradással követi az Instagram (28%) és a Twitter (12%), a LinkedIn és a Snapchat napi használata 6% körüli, a Tumblr-é 4%. Utóbbi három hálózatot a fiatalok 10-10 százaléka használja valamilyen gyakorisággal.

A „telefonozás” (telefonon folytatott játék) elterjedtsége a legfiatalabbaknál 30, a középső korcsoportnál 20 százalék körüli, míg a 25-29 éveseknél 17%. A játékkonzolok és számítógépes játékok a 15-19 évesek 16 százalékát mozgatják meg, míg az idősebb korosztályoknak csak feleekkora részét.

2016-ban a fiatalok 8 százaléka (a fővárosban élők 11 százaléka, a községben élők 6 százaléka) járt havi rendszerességgel moziba, a megkérdezettek 40 százaléka viszont még sosem járt multiplex moziban. A múzeumok és színházak rendszeres látogatóinak aránya ennél is alacsonyabb, míg a fiatalok közül koncertekre rendszeresen 5, legalább 2-3 havonta 15 százalék jár. Megállapítható trend a fizikai helyszínek látogatottságának folyamatos szűkülése, fiatalok otthonukban és barátaiknál töltik el leggyakrabban a kötelezettségeik teljesítése után fennmaradt idejüket.

A magyarországi fiatalok számára rendkívül fontosak – főként a nyári időszakban –a fesztiválok, ezeket a fiatalok 25 százaléka látogatja. A leggyakrabban látogatott fesztiválok a helyi rendezvények, ezeken a megkérdezett fiatalok 13 százaléka fordult meg. Az országos fesztiválokat elsősorban a városokban lakók látogatják, a fővárosiak túlsúlya jelentős. A Szigeten részt vevők (összesen 6%) között a budapestiek aránya mintegy 33 százalék. A VOLT-ra (4%-os látogatóarány) a fővárosból 30 százalék érkezik, míg a községekből érkezők aránya mintegy 33 százalék. A Balaton Soundra (5%) a községekben élők közül érkeznek a legkevesebben. A kisebb városokban élők alapvetően helyi rendezvényeken vesznek részt.

A kutatási gyorsjelentés itt olvasható.