Influencerek bevonásával küzd az online zaklatás, az úgynevezett cyberbullying ellen az UNICEF. Arról, hogy kiket céloznak és milyen platformokon érik el őket, tud-e segíteni a bántalmazottakon Dukai Regina vagy Magyarosi Csaba, a kampány felelőseit, Breuer Péter marketingszakembert és Vecsei H. Miklós színészt kérdeztük.

Hogyan lettél a #nemvagyegyedül kampány arca?

Vecsei H. Miklós (V.H.M.): A TEDx-en ismerkedtünk meg Petivel (Breuer Péter, a Pome Youth Division igazgatója – a szerk.) A rendezvényen arról beszéltem, hogyan lehetne a budapesti éjszakai életre jellemző small talkokat átfordítani hasznos, termékeny beszélgetésekké. Hogyan találjunk közös célokat? Ugyan a színházi világból jövök, de mindig vonzott az olyan típusú brain storming, amiben Peti mozog, ezért a TEDx után leültünk sörözni. Szóba került, hogy közeleg a cyberbullying világnapja (június 15-e – a szerk.), majd a beszélgetésünk folyamán körvonalazódott a mostani kampány, amit végül Petiék dolgoztak ki.

Neked milyen emlékeid vannak az iskolai zaklatásról?

V.H.M.: Iszonyúan szegények voltunk, amin persze a tehetősebb gyerekek fenn szoktak akadni. Ugyanakkor a bátyám egy cigány fiú – a szüleim örökbe fogadták –, sokat piszkálták, és rajta keresztül minket is. Sajnos nem kell ecsetelnem, hogy ez mit jelent: pontosan tudjuk, hogy milyen nehezen fogadják be Magyarországon a cigány gyerekeket. Még ha meg is történik, később újra és újra előkerül a származása.

Egy suliba jártatok?

V.H.M.: Nem, de sokat voltam az ő közegében. Például többször is meg kellett védenünk a játszótéren. Ugyanakkor az osztályomban volt egy fiú, aki háromszor visszabukott és az általános iskolában végig vert minket. Vagy berángatott a klotyóba és erőszakkal drogot kóstoltatott velünk. Senkitől nem tudtam segítséget kérni.

Elmondtam otthon a szüleimnek, de egyszerűen nem hitték el, hogy ennyire borzasztó a helyzet, ahogy a tanárok, úgy ők sem tudtak mit kezdeni egy 12 éves sráccal. Leszidták a suliba, intőket kapott, de tovább zaklatott minket. Visszatekintve arra az időszakra, az maradt meg bennem a leginkább – magam vagy a bátyám esetéből kiindulva –, hogy az általános iskolában milyen nehezen áll a bántalmazott mögé a közösség. Sokkal könnyebben sorakoznak fel a menő, gazdag, jól fésült srác mellé, és akit bánt, azt inkább lenézik, kiközösítik.

Olyan előfordult, hogy te magad gonoszkodtál, piszkáltál másokat?

V.H.M.: Olyan megtörtént, hogy én is csúfoltam másokat, de ha jól emlékszem, gonosz nem voltam. Remélem, másoknak sincsenek rossz emlékei rólam, senkit nem bántottam meg.

Miben különbözik az iskolai – nevezzük offline-nak – zaklatás és a cyberbullying?

V.H.M.: Főképp abban, hogy az utóbbi írott, megmarad, visszakereshető. Másrészt a cyberbullying non stop veszélyt jelent. Volt olyan, hogy annyira féltem, hogy már megint megver az említett srác, hogy kés volt suliba menet a zsebemben. Ám míg ez egyszeri eset volt, most folyamatosan mindenkinek ott a zsebében az okostelefon. Olyan szempontból veszélyesebb, hogy a zaklatott gyerek sokkal inkább egyedül van, mintha a suli folyosóján piszkálják.

Vecsei H. Miklós Fotó: Belevski Panni, Ábrahám Noémi

A „sima” iskolai zaklatásnál megpróbálhat odébb állni, egy másik közösséghez csapódni, de online ez aligha lehetséges: este fekszik egyedül az ágyában, és olvassa a róla szóló kommenteket. Nincs veszélyesebb az ilyen magánynál.

Hogyan lehet rajtuk segíteni?

V.H.M.: Erre tesz kísérletet az UNICEF kezdeményezése és a Kék vonal. Gyakorlati tanácsokat adnak a szakemberek a hozzájuk fordulóknak. Persze minden egyes eset egyedi, más és más. Petinek már az elején hangsúlyoztam: fontos, hogy egyedi megoldások szülessenek, személyre szólóan válaszoljunk.

Breuer Péter (B. P.): Már az első találkozásainkkor szóba került, a fő nehézséget az jelenti, hogy a bántalmazottak, de sokszor a bántalmazók is rendszerint egy olyan közegből, családból érkeznek, ahol nem kapják meg a megfelelő szeretetet, odafigyelést. Ezért a projektnek erről a figyelemről kell szólnia, mert nincs kihez fordulniuk. Az UNICEF programjának keretében olyanokhoz fordulhatnak, akikre egyébként felnéznek, és akik gyerekként, tinédzserként maguk is tapasztaltak hasonló dolgokat.

A cyberbullying azokat az eseteket takarja, amikor social médiában zaklatják a társaik az egyes gyerekeket. Ugyanakkor évek óta tapasztalható, hogy a fiatalok médiatudatossága mennyire gyenge, sokszor ők tesznek fel olyan tartalmakat magukról, amelyeket aztán cikiznek, vagy mások terjesztenek. Gondoljuk csak a Snapchaten küldött meztelen képekre. Ez ellen mit lehet tenni?

V.H.M.: Kiveszőben van az „ismerd meg önmagad” kultúrája ebből a generációból. Mert az önismeret önbecsülést eredményez. A rendszerváltás előtt természetesnek vették, hogy ezt a szülő tanítja meg a gyerekének. A technológia fejlődése következtében a szülői szerepek megváltoztak, ezt valahol a világnak – a környezetnek, a médiának, a közösségnek, az iskolának és a szülőknek együtt – kéne megadnia.

Fotó: Belevski Panni, Ábrahám Noémi

A 18 év alattiak nincsenek még tisztában a saját értékeikkel, gyengeségeikkel, ezért ha valakit bántanak a közösségben, az nem teszi könnyen túl magát a piszkálódáson. Ha egy tinédzser önbecsülése többé-kevésbé rendben van, akkor a trollkodás, a gyereki gonoszkodás könnyebben lepereg. Éppen ezért ennek a projektnek a fő küldetése a felvilágosítás. Fontos, hogy a gyerekek értsék a miérteket: azt, hogy aki zaklatja offline vagy online őket, az rendszerint maga is gyenge, sérült. Valahol a bűnös is áldozat.

Mióta fut a kampány?

B.P.: Május végén indult.

Mennyi üzenetet kaptak az UNICEF szakemberei, a kampányba bevont influencerek?

B.P.: Eddig több mint százat. Persze ennél többet kaptunk, de itt is van trollkodás, ezt szűrik. Konkrét történeteket írtak le, hogyan bántalmazzák őket. Az UNICEF-nél jogászok, gyermekvédelmi szakemberek dolgozzák fel az üzeneteket.

Célozza ez a kampány a szülőket is?

B. P.: A kampányba bevont influencerek között akad olyan is, aki 30 felett van és ehhez a korosztályhoz is szól. Bízunk benne, hogy az üzenetek – két kampányvideó, fotók, felhívás –, amit mindnyájan kitettek a felületeikre, a szülőket is eléri. De elsősorban a gyerekekhez, tinédzserekhez kell szólnunk, őket kell bevonnunk. A szülőknek szóló üzenet: „figyelj jobban a gyerekedre, mert a cyberbullying komoly probléma”.

Mi alapján választottátok ki az influencereket?

B. P.: Az UNICEF-fel és a kampányt támogató Generali Biztosítóval együttműködve olyan véleményvezéreket kerestünk, akik valóban elérik ezt a korosztályt, ráadásul saját tapasztalataik révén valós mondanivalójuk van a témában. De nemcsak arra törekedtünk, hogy összeszedjünk 10-15 youtubert. Bár Miklósnak például számos követője van a Facebookon, nem klasszikus influencer, színészként, íróként szofisztikáltabban tud a témában megszólalni. A szelekció fő szempontja volt, hogy ne olyan influencereket állítsunk az ügy mögé, akik felmondják a szöveget, hanem akik tényleg hitelesek, akik valóban a magukénak érzik az ügyet.

 

Akik csatlakoztak

Az akcióhoz olyan hírességek csatlakoztak, mint Vecsei H. Miklós szinészhez, Puskás Peti, Dukai Regina, Rubint Rella, Fenyvesi Zoli, Magyarósi Csaba, Lina és Panni, FollowAnna, Abosi Barni, Kettner Henry, Basky Balázs (Roar), Galcsik Győző és Siklósi Örs (AWS).

A program főtámogatója a Generali Biztosító, a kampányötletért és a teljes kivitelezésért a POME marketing ügynökség felelt a squ.Ad fiatal kreatívjaival karöltve.

 

A résztvevő influencerek vlogjait átnézve nem nagyon találtam olyat, aki megosztotta a kampányvideót a youtube-os csatornáján.

B. P.: Tizennégy nagy elérésű influencert vontunk be, készült velük két videó, mindenkiről külön fotó, felfűztünk erre egy online kampányt. Láthatóan felkeltette a mainstream média érdeklődését is, sok tévé- és rádióműsorba hívtak minket. A fő platform az Instagram, oda mindenki kirakta a kampány fotóit.

Breuer Péter, Fotó: Belevski Panni, Ábrahám Noémi

Azon influencerek, akiknek a youtube az elsődlegese platformja, mind készítettek natív tartalmat, amelyben bemutatták a kampányüzenetet és terelték a nézőket az UNICEF oldalára, valamint további tartalomgyártás lesz a Kék Vonal irodában is, felhívva a figyelmet a szakmai segítségnyújtás lehetőségére. Követőik ugyanis erre a típusú tartalomra vágynak, ezt igyekeztünk kielégíteni. Ezzel egyébként több, mint 300 ezer elérést sikerült elérni. Az Instán is igen magas lett a kampány elérése, többen a hivatalos kampányvideón felül is készítettek kontenteket a témában, amiért nagyon hálásak vagyunk. Az üzenet átment, mint említettem, sok gyerek jelentkezett a történetével az UNICEF aloldalán keresztül.

Lesz folytatása a kampánynak?

B. P.: Az volt a cél, hogy a témára felhívjuk a figyelmet, fókuszba kerüljön az honlap, ahol kapcsolatba lehet lépni a szakemberekkel, illetve szintén ezért fontos a Kék vonallal való együttműködés is. Szeretnénk, hogy a kampány tovább éljen, ezért SEO-kampánnyal támogatjuk azt, hogy rátaláljanak minden elkészült tartalomra azok, akik rákeresnek és rászorulnak a segítségre a jövőben.

A cikk szerzője M. László Ferenc

Nézze meg M. László Ferenc teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.


Csalókra figyelmeztet a UPC

2 napja

Az elmúlt időszakban megszaporodtak a szolgáltatás átírásával kapcsolatos jogosulatlan visszaélések, amelyek során csalók élnek vissza a UPC nevével és ügyfeleinek jóhiszeműségével.