Marketing
Bátrabbak és realistábbak a magyar fogyasztók, de meddig?
A Covid-19 járvány második hullámára reagálva az Ipsos folytatja CX tracking kutatássorozatát, mely a fogyasztói tapasztalatok és az elégedettség alakulását monitorozza a pandémia idején.
A napi megbetegedések számát nem követte a tavaszihoz hasonló fogyasztói hangulatromlás. A tízes skálán mért index az átlagosan háromszor magasabb napi esetszám ellenére sem közelíti korábbi, április elején mért 5,7-es negatív rekordot. A kutatássorozat tizedik, a romló piaci kilátások hatására indított mérése 6,4-es szintű, azaz alapvetően pozitív hangulatot tükröz, amely egyelőre jóval meghaladja a tavaszi járványidőszak átlagértékét, és csak enyhén alacsonyabb a nyár elején, a vírus visszaesésekor mért 6,8-as szinttől.
 |
| ÁBRA: A fogyasztói hangulat összevetése a napi új megbetegedések mozgóátlagával (forrás: Ipsos CX tracking, N=300 fő mérési hullámonként és koronavirus.gov.hu/portfolio.hu) |
Az Ipsos CX tracking kutatás eredményei szerint egyes termékkategóriák, mint pl. a palackozott víz és üdítők, tisztálkodási szerek és kozmetikai termékek esetében nem mérhető ingadozás a vásárlási gyakoriságok tekintetében: a fogyasztók a pandémia második hulláma küszöbén, csakúgy mint áprilisban a korábbi időszakhoz képest kb. 10-20% nagyobb gyakorisággal vásároltak ilyen termékeket.
A tartós élelmiszerek, a gyógykészítmények, valamint kiemelten a fertőtlenítő szerek vásárlási gyakorisága a járvány kezdetekor magasra ugrott, majd enyhülő trendet mutatott, és egyelőre nem tért vissza a tavaszi bizonytalanságban mért kiemelkedően magas szinthez.
 |
| ÁBRA: Az egyes termékvásárlások gyakoriságának változása (forrás: Ipsos CX tracking, N=300 fő mérési hullámonként) |
A friss élelmiszerek, valamint az alkoholos italok vásárlási szintje a járvány teljes időszakában változatlan maradt, sőt ez utóbbi vásárlási gyakorisága többször, így a legutóbbi adatfelvétel során is negatívba fordult, elérte a korábbi időszakhoz mért -10%-os értéket.
A vírus hatására az online vásárlási módok felfutása tartósnak bizonyult, szeptember elején jelentősen a pandémia előtti időszak értékei felett van az online rendelés (+23%-pont) és a házhozszállítás igénybevétele is (+17%). A személyes vásárlás, a bevásárlóközpontba, üzletekbe járás, a személyes ügyintézés gyakoriságának továbbra is jelentős visszaesése (-32%) ugyanakkor jóval kisebb, mint ami április elején volt tapasztalható (-80%).
“Összhangban az Ipsos Omnibusz kutatásának eredményeivel, a magyar vásárló bátrabbnak, mobilabbnak mutatkozik, mint a Covid-19 első hulláma idején” – emelte ki Földes Annamária, az Ipsos CX üzletágának igazgatója.
 |
| ÁBRA: Csatornahasználat gyakoriságának változása (forrás: Ipsos CX tracking, N=300 fő mérési hullámonként) |
A kutatássorozat által mélységében vizsgált iparágak közül a bankszektor érezhető megtorpanást mutat a személyes ügyintézés nyár óta tartó fokozatos erősödését illetően.
Az Ipsos összesen 928 banki ügyintézési alkalmat vizsgált meg a válaszadók részletes beszámolói alapján, és azt tapasztalata, hogy az online tranzakciók dominanciája májustól gyengülni kezdett. Ez a folyamat most megfordulni látszik – mondta el Földes Annamária. A szeptember eleji értékek (28%) bár még mindig magasabbak, mint a tavasszal mértek, az online csatornák súlyának újabb erősödése várható ősszel.
 |
| ÁBRA: Ügyintézés módja – pénzügyi szektor, csatornahasználati preferenciák (forrás: Ipsos CX tracking, N=300 fő mérési hullámonként) |
A telekommunikációs szektor teljesen eltérő csatornahasználatról árulkodik. Bár az online ügyintézés ez esetben is elsődleges, a nyár folyamán a klasszikus telefonos és személyes kapcsolatfelvételi formák együttesen már megközelítették, esetenként meg is előzték az online-t. Az őszi Covid-19 hullám ennek a trendnek is véget vet – tette hozzá a szakember.
 |
| ÁBRA: Ügyintézés módja – telekommunikációs szektor, csatornahasználati preferenciák (forrás: Ipsos CX tracking, N=300 fő mérési hullámonként) |
A több, mint 5.300 tényleges tranzakció feldolgozásán alapuló kutatás feltárta, hogy a szeptember elején mért összelégedettség éppen a telko szektorban a legalacsonyabb (átlag 7,2 a tízes skálán), míg a továbbra is a személyes csatornáiban legerősebb retail, és a fent már említett pénzügyi szegmens kiemelkedően teljesít (8,6 és 8,5) e tekintetben.
 |
| ÁBRA: Ügyintézéssel való elégedettség (forrás: Ipsos CX tracking, augusztus 31., N=313 fő) |
A hetente 300 felnőttkorú magyar állampolgár online megkérdezésével, országos mintán zajló kutatás az Ipsos saját válaszadói panelén készül. Az eredmények reprezentálják a hazai 18 éven felüli népességet a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók (így életkor, nem, lakóhely szerinti régió, településtípus) szerint.
A cikk eredeti forrása: Ipsos.com
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.