2011. július 26.

Bekajáltuk a chipsadót

A többség támogatja a népegészségügyi termékdíj bevezetését, de nem igazán hisz a tényleges társadalmi hatásban - derül ki a Szinapszis kutatásából.

A többség támogatja a népegészségügyi termékdíj bevezetését, de nem igazán hisz a tényleges társadalmi hatásban, például az egészégtudatosság növekedésében - derül ki a Szinapszis kutatásából. A válaszadók fele mondja azt, hogy ha a termékdíj bevezetése drágulást von maga után, akkor valószínűleg/biztosan visszafogja az érintett termékek fogyasztását. A chipsadó mögött inkább pénzszerzési, mint edukációs motivációt sejtenek a megkérdezettek.

A többség támogatja

A válaszadók kétharmada inkább az új népegészségügyi termékdíj bevezetése mellett van, ám még ők is szketpikusak a valóban elérhető társadalmi hatásokat illetően - áll a Szinapszis kutatásában, melyet a Webbeteg.hu megbízásából készített.

Összességében 15% az, aki szerint ebben a formában is jó a kezdeményezés megvalósítása, míg a legtöbben az ötletet jónak tartják, de a megvalósítás módját már másképp képzelnék.

Az, hogy ki támogatja a chipsadót s ki nem, nagyban függ a végzettségtől és a jövedelemtől. Minél magasabb ugyanis a válaszadó végzettsége és jövedelme, annál kisebb valószínűséggel ért egyet az intézkedéssel.

 

Szkepszis

A megkérdezettek 40 százaléka szerint biztosan nem várható jelentős társadalmi változás az adó bevezetése nyomán, s megint ennyien vannak, akik ugyan nem biztosak ebben, de inkább szkeptikusak.

A legkevésbé az idősebbek és a férfiak hisznek a termékdíj hatásaiban. S a biztos pesszimisták között azok is szép számmal ott vannak, akik szerint az államnak nem kellene ennyire beleszólnia a fogyasztásba.

Miközben az egészségtudatosság növekedését nem, az adóelkerülés és a határmenti településeken a külföldi vásárlás gyakoribbá válását viszont valószínűsítik a válaszadók.

 

Visszafogják a fogyasztást

A termékdíj bevezetése nyilvánvalóan meg fog jelenni az árakban is. A drágulásra a felnőttek fele az érintett termékek fogyasztásának visszafogásával válaszol majd a tervei szerint. Ezen belül 20% biztosan, 30% pedig valószínűleg vesz kevesebbet e termékekből.

Azok között, akik a fogyasztás visszafogását tervezik, de ebben nem biztosak, inkább fiatalokat találunk. A biztos mérséklők aránya viszont az életkor emelkedésével együtt nő. A fogyasztás csökkenését inkább a férfiak prognosztizálják, viszont e tényező nem függ a jövedelemtől.

 

Csak a pénzre mennek?

Miközben a fogyasztók pénztárcájából pénzt vehet ki a chipsadó, addig az államéba pakolhat. Legalábbis a bevezetését illető spontán válaszok között az a sejtés vezet, hogy a termékdíj elsődleges célja az állami bevételek növelése. Emellett az egészséges életmódra nevelés és az egészségtelen ételek, italok visszaszorítása szerepelt gyakran az említések között.

Az adatok szerint az idősebbek és a magasabb végzettséggel, jövedelemmel rendelkezők körében magasabb azoknak az aránya, akik szerint az intézkedés célja az állami adóbevételek növelése.