2011. július 26.

Bekajáltuk a chipsadót

A többség támogatja a népegészségügyi termékdíj bevezetését, de nem igazán hisz a tényleges társadalmi hatásban - derül ki a Szinapszis kutatásából.

A többség támogatja a népegészségügyi termékdíj bevezetését, de nem igazán hisz a tényleges társadalmi hatásban, például az egészégtudatosság növekedésében - derül ki a Szinapszis kutatásából. A válaszadók fele mondja azt, hogy ha a termékdíj bevezetése drágulást von maga után, akkor valószínűleg/biztosan visszafogja az érintett termékek fogyasztását. A chipsadó mögött inkább pénzszerzési, mint edukációs motivációt sejtenek a megkérdezettek.

A többség támogatja

A válaszadók kétharmada inkább az új népegészségügyi termékdíj bevezetése mellett van, ám még ők is szketpikusak a valóban elérhető társadalmi hatásokat illetően - áll a Szinapszis kutatásában, melyet a Webbeteg.hu megbízásából készített.

Összességében 15% az, aki szerint ebben a formában is jó a kezdeményezés megvalósítása, míg a legtöbben az ötletet jónak tartják, de a megvalósítás módját már másképp képzelnék.

Az, hogy ki támogatja a chipsadót s ki nem, nagyban függ a végzettségtől és a jövedelemtől. Minél magasabb ugyanis a válaszadó végzettsége és jövedelme, annál kisebb valószínűséggel ért egyet az intézkedéssel.

 

Szkepszis

A megkérdezettek 40 százaléka szerint biztosan nem várható jelentős társadalmi változás az adó bevezetése nyomán, s megint ennyien vannak, akik ugyan nem biztosak ebben, de inkább szkeptikusak.

A legkevésbé az idősebbek és a férfiak hisznek a termékdíj hatásaiban. S a biztos pesszimisták között azok is szép számmal ott vannak, akik szerint az államnak nem kellene ennyire beleszólnia a fogyasztásba.

Miközben az egészségtudatosság növekedését nem, az adóelkerülés és a határmenti településeken a külföldi vásárlás gyakoribbá válását viszont valószínűsítik a válaszadók.

 

Visszafogják a fogyasztást

A termékdíj bevezetése nyilvánvalóan meg fog jelenni az árakban is. A drágulásra a felnőttek fele az érintett termékek fogyasztásának visszafogásával válaszol majd a tervei szerint. Ezen belül 20% biztosan, 30% pedig valószínűleg vesz kevesebbet e termékekből.

Azok között, akik a fogyasztás visszafogását tervezik, de ebben nem biztosak, inkább fiatalokat találunk. A biztos mérséklők aránya viszont az életkor emelkedésével együtt nő. A fogyasztás csökkenését inkább a férfiak prognosztizálják, viszont e tényező nem függ a jövedelemtől.

 

Csak a pénzre mennek?

Miközben a fogyasztók pénztárcájából pénzt vehet ki a chipsadó, addig az államéba pakolhat. Legalábbis a bevezetését illető spontán válaszok között az a sejtés vezet, hogy a termékdíj elsődleges célja az állami bevételek növelése. Emellett az egészséges életmódra nevelés és az egészségtelen ételek, italok visszaszorítása szerepelt gyakran az említések között.

Az adatok szerint az idősebbek és a magasabb végzettséggel, jövedelemmel rendelkezők körében magasabb azoknak az aránya, akik szerint az intézkedés célja az állami adóbevételek növelése.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

19 órája

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.